Vona: Hiba volt a tiszaeszlári vérvád emlegetése

A titkosszolgálatok miatt kellett új szervezetet alakítania a Jobbiknak Borsod megyében Vona Gábor szerint. A párt elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjút, ahol kifejtette azt is, hogy meglepődött azon, hogy Szegedi Csanád nem került be a Jobbik elnökségébe, de ennek szerinte köze volt Szegedi Borsod megyéért indított harcának.

Vona Gábor meglepődött azon, hogy Szegedi Csanádból végül nem lett a Jobbik alelnöke, Vona szerint az ügy hátterében Szegedi Borsod megyéért indított harca áll. A Jobbik elnöke a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjújában arról is beszélt, hogy egyáltalán nem volt kockázatos lépés a Jobbik borsodi szervezetének feloszlatása, éppen ellenkezőleg, a párt helyi szervezetét a tragédiától sikerült így megmenteni, mert Vona szerint "titkosszolgálati szálak révén próbálták meg a Jobbik legerősebb megyéjét tönkretenni, ezt sikerült megakadályoznunk".

Borsodban, a Jobbik legerősebb megyéjében, hónapokon át tartott a belharc, amely ahhoz vezetett, hogy Endrésik Zsolt és a megyei vezetés többi tagja lemondott posztjáról áprilisban, majd több, Endrésikhez lojális szervezetet feloszlatott a pártvezetés. A parlamenti frakció kizárta a képviselőcsoportból, majd a pártvezetés május elején a Jobbikból is kizárta Endrésiket. Szegedi és Endrésik között a pletykák szerint egy nőügy miatt romlott meg a viszony.

Hiba volt a tiszaeszlári vérvád felemlegetése

Vona az interjúban arról is beszélt, hogy hibának tartja azt, hogy korábban Baráth Zsolt egy 1882-es antiszemita vérvádról beszélt a parlamentben. Mint mondta, nem fog elhatárolódni a képviselőtől, aki nem játszott bírát, "hanem tényszerűen ismertette, hogy mi történt a perben, ezzel felhívva a figyelmet egy tabukérdése, a zsidóság közéleti szerepvállalására".

Baráth Zsolt április elején egy felszólalásában a tiszaeszlári Solymosi Eszterről emlékezett meg, aki 130 évvel ezelőtt, 1882 áprilisában tűnt el. A képviselő a beszédében felidézte a korabeli vádakat, hogy a lányt a helyi zsinagógában látták utoljára, és az ottani zsidóság gyanúsítható a meggyilkolásával. A képviselő beszélt arról, hogy az igazságszolgáltatás ezt igyekezett elkendőzni, az eljáró bíró "a hazánk gazdaságát akkor is kézben tartó körök" nyomására kénytelen volt felmentő ítéletet hozni. A vérvád a zsidók ellen emelt vád, amely szerint keresztény gyermekeket gyilkolnak meg, tetemüket pedig rituális célokra használják.