Kinyílnak a végkielégítési botrányok után bezárt kiskapuk

Több olyan jogszabály is módosulhat, amelyet még a nagy BKV-s visszaélések idején hoztak annak érdekében, hogy az állami cégeknél dolgozók ne kaphassanak indokolatlan jutalmakat és végkielégítéseket. Korlátozó intézkedések szűnnének meg, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban nem enyhítésről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy most a tulajdonosnak nagyobb beleszólása lesz a munkaszerződések feltételeibe.

Az új munka törvénykönyvének (Mtk.) hatályba léptetése miatt benyújtott salátatörvényben lazítana a kormány azokon a szabályokon, amelyek az állami és önkormányzati vállalatok vezetőinek juttatásaira vonatkoznak. A parlamentnek péntek késő este benyújtott javaslat egyik rendelkezésével eltörölné a cégvezetők prémiumaira és végkielégítéseire vonatkozó, 2009-ben a BKV-botrány kirobbanása után hozott szigorításokat.

Százmilliós végkielégítés

A hamarosan bíróság elé kerülő BKV-ügy 2009-ben azzal kezdődött, hogy kiderült: a közlekedési cég humánpolitikai igazgatója, Szalainé Szilágyi Eleonóra annak ellenére tovább dolgozott a BKV-nál, hogy 2008 márciusában százmilliós végkielégítéssel távozott a vállalattól. Az ügyben a fővárosi Fidesz-frakció egyik tagjának kezdeményezésére indult nyomozás, aki a legfőbb ügyészhez fordult a botrány miatt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2010 januárjában, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt helyezte előzetes letartóztatásba Szalainé Szilágyi Eleonórát.

Később egyértelművé vált, hogy a fővárosi cég igen nagyvonalúan bánt a vezetők fizetésével és végkielégítésével, többen tízmilliós nagyságrendű összeggel távoztak egy-két év után. A közlekedési vállalat 2009 novemberében bejelentette, hogy harmincegy korábbi vezetője esetében munkaügyi pert indít, hogy visszakövetelje a "jó erkölcsbe ütköző" mértékű végkielégítéseket.

Takarékos működés

A botrány hatására hozták meg 2009 novemberében A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényt. A törvényjavaslatot szocialista képviselők, köztük Mesterházy Attila, Tóbiás József és Lendvai Ildikó nyújtották be. Az általános indoklás szerint a törvénnyel azon választópolgári igényeknek szerettek volna eleget tenni, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek javadalmazása takarékos, átlátható és a valódi teljesítményt díjazó legyen.

A törvényben lefektették többek között, hogy köztulajdonban lévő gazdasági társasággal munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő számára teljesítménybért vagy más juttatást csak az igazgatóság, ennek hiányában a vezető tisztségviselő állapíthat meg. Az ilyen társaságok igazgatósága elnökének díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, illetve az igazgatóság többi tagja esetében a legkisebb munkabér ötszörösét. A takarékos működés érdekében a törvény kimondja, hogy egy természetes személy több gazdasági társaságnál is lehet vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, de juttatást csak egy-egy ilyen tisztségért kaphat.

Bemondásra is járhat bónusz

A most benyújtott salátatörvény a 2009-es törvényből törölné azt a rendelkezést, amely előírja többek között azt, hogy állami cégnél a vezetőknek csak objektív, számszerűen ellenőrizhető feltételek teljesítése esetén lehet prémiumot fizetni. Az ilyen feltételeknek ráadásul túl kell mutatniuk "a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán", vagyis nem jár prémium csak azért, mert valaki rendben elvégzi a munkáját.

Az új Mtk. a 2009-es törvénnyel szemben csak annyit mond ki, hogy a köztulajdonban álló munkaadónál dolgozó, "vezető állású munkavállaló számára teljesítménykövetelményt, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybért vagy egyéb juttatást a tulajdonosi jogokat gyakorló állapíthat meg". A salátatörvény elfogadása esetén tehát megszűnik az a kitétel, hogy a prémiumot világos, számon kérhető feltételekhez kell szabni.

Monopolhelyzetben is lehet versenytilalom

A salátatörvény-javaslat törölné azt a szabályt is, amely szerint állami cégnél csak akkor lehet a vezetőkkel versenytilalmi megállapodást kötni, ha a cég a piacon működik, és vannak versenytársai, vagyis értelmezhető a konkurencia fogalma (a monopolhelyzetű cégeknél ez kizárt). A versenytilalmi megállapodás alapján ugyanis a munkavállaló azt vállalja, hogy a cégtől való távozása után nem sérti a korábbi munkaadó érdekeit, például egy ideig nem helyezkedik el konkurens cégnél. Ezért a munkavállalónak anyagi ellentételezés jár.

Az állami vagy önkormányzati cégeknél vezető beosztásban dolgozó munkavállalók esetében az új Mtk. ennél kevesebb korlátozást tartalmaz: versenytilalmi megállapodást legfeljebb egy évre lehet kötni (az általános szabály legfeljebb két év), amiért legfeljebb az átlagbér felét lehet kifizetni (az általános szabály szerint az egyharmad a minimum). Maradnak tehát korlátozások, de elvben lehetővé válik, hogy monopolhelyzetben lévő cégeknél is fizessenek ezen a jogcímen.

A végkielégítés nem lesz több

Ugyancsak törölnék a 2009-es törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint köztulajdonban álló vállalatok vezetőinek menedzserszerződéseiben nem lehet az Mtk.-ban vagy a kollektív szerződésben meghatározott feltételeknél nagyobb végkielégítést vagy hosszabb felmentési időt kikötni (utóbbi jelentősége abban áll, hogy a felmentési időre is jár fizetés a munkavállalóknak). Ez a módosítás azonban csak technikai, mivel az új Mtk.-ban kifejezetten benne van, hogy az állami cégvezetők esetében nem lehet eltérni a végkielégítés és a felmentési idő általános szabályaitól.

Az [origo] megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályát, hogy pontosan mi indokolja a szigorítások eltörlését. A tárca válaszában azt írta: a törvényjavaslat nem lazít az állami és önkormányzati vállalatok vezetőinek juttatásain, a munka törvénykönyve továbbra is rögzíti a felmondási idő és a végkielégítés mértékét. Szerintük csupán arról van szó, hogy a jövőben nagyobb lehetőséget biztosítanak majd az állami cégek tulajdonosainak, hogy ők maguk állapítsák meg vezetőik javadalmazását. A törvény indokolásában is többek között azt írják, hogy a módosításokkal az állam erőteljesebben beavatkozhat a többségi köztulajdonban álló munkáltatók működésébe, és korlátozhatja "az egyénies kollektív megállapodások" lehetőségét.

A Fidesz PR-fogásnak tartotta

A 2009-ben még ellenzékben levő Fidesz a végkielégítések miatt kirobbant botrány idején élesen támadta a szocialista vezetésű kormányt, az MSZP-sek által benyújtott törvényjavaslatot azonban nem szavazták meg, és a parlamenti vitában is ellene érveltek. A fideszes képviselők többsége szerint egyszerű PR-lépésről volt szó a szocialisták részéről. Márton Attila a parlamenti vitában többek között azzal érvelt, azért nem támogatják a javaslatot, mert a Fidesz-frakció már 2009 februárjában kezdeményezte egy olyan törvényjavaslat megalkotását, amely az állami vezetőkkel, az állami tulajdonú cégek vezetőinek fizetésével foglalkozik.

"Ahogy nyilvánosságra kerültek az állami tulajdonú cégek vezetőinek fizetései, mondhatom azt, népi elégedetlenség robbant ki, és az emberek különböző fórumokon igencsak határozottan hangot adtak véleményüknek, amelyet az MSZP képviselői úgy ítéltek meg véleményünk szerint, hogy erre valamit reagálni kell, tenni kell. És most ezzel a törvényjavaslattal kvázi megpróbálnak elébe menni annak a népfelháborodásnak..." - fogalmazott akkor a fideszes képviselő.