Példaképnek tűnő rendőröket söpör el a korrupciós botrány

2012.06.08. 6:58

Egyikük az év rendőre volt, egy másikat bravúros túsztárgyalóként léptették elő a BRFK-n azok közül a magas beosztású rendőrök közül, akiket a számos budapesti diszkót tulajdonló Vizoviczki László körül kirobbant korrupciós ügyben letartóztattak. A rendőrök a gyanú szerint rendszeresen hagyták lefizetni magukat - ketten a Nemzeti Nyomozó Irodánál vezetők, de az [origo] információi szerint akkor válhattak az ügy érintettjeivé, amikor még a BRFK szervezett bűnözés elleni főosztályának élén dolgoztak.

Előzetes letartóztatásba került csütörtökön az a két rendőrtiszt is, akit kedden vettek őrizetbe a múlt héten nyilvánosságra került, budapesti szórakozóhelyekkel kapcsolatos korrupciós ügyben, így az ügy minden eddigi gyanúsítottja rács mögé került. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése nyomán indult, és a Központi Nyomozó Főügyészség állítása szerint megalapozott gyanújuk van a korrupciós bűncselekményekre. A gyanúsítottakat a Terrorelhárító Központ, a Készenléti Rendőrség és speciális egységek segítségével fogták el. Az ügy kulcsfigurája sajtóértesülések szerint Vizoviczki László lehet (a róla szóló portrénkat itt olvashatja). A hat gyanúsított közül négyen rendőrök.

Az őrizetbe vett négy rendőr közül többen hosszú karriert befutott, a ranglétrán sikeresen előrelépegető emberek, ketten közülük a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szervezett Bűnözés Elleni főosztályáig vitték. Az [origo]-nak azonban egy - az ügy érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő - korábbi rendőrtiszt azt mondta, úgy tudja, a letartóztatásokhoz vezető állítólagos vesztegetések még abban az időben történtek, amikor mind a négy érintett rendőr a BRFK-nál dolgozott különböző pozíciókban.

Forrás: MTI/Mihádák Zoltán
Helyszínelés a Hajógyári szigeten

A gyanú szerint Vizoviczki László, aki több budapesti szórakozóhely tulajdonosa, és a budapesti éjszakai élet ismert alakja, egy közvetítőn keresztül rendőri vezetőket fizetett le annak érdekében, hogy ne avatkozzanak be a működésébe.

Az ügyészség szerint a megalapozott gyanújuk lényege az, hogy a Vizoviczkinek dolgozó - és szintén előzetesben ülő - V. István már évekkel ezelőtt korrupciós kapcsolatot épített ki az őrizetbe vett rendőri vezetőkkel azért, hogy Vizoviczki szórakozóhelyei zavartalanul, nagy forgalommal, illegális rendőri védelem alatt működjenek. A megegyezésük része volt az is, hogy a rendőrök a konkurens szórakozóhelyeken razziákat tartsanak, és értesítsék Vizoviczkit, ha esetleg ellene készül valami a rendőrségen. Az ügyészség szerint ezért havonta több százezres, akár milliós nagyságrendű pénzt kaptak. A gyanúsítottak tagadták az ellenük felhozottakat.

Egy igazi mintarendőr

Az egyik gyanúsított Kalmár Tamás, aki eddig a BRFK közrendvédelmi főosztályát vezette. A rendőrség belső ügyeire rálátó, de neve elhallgatását kérő forrásunk szerint ez a főosztály irányítja azt, hogy a különböző rendezvények, tüntetések alatt hány rendőrrel biztosítsák a helyszíneket, hol állítsanak fel kordonokat, vagy hol legyenek lezárások. A főosztály vezetője dönt arról, hogy hol, hány emberrel biztosítsák a helyszíneket, valamint arról is, hogy ha például egy szórakozóhelyen ellenőrzést tartanak, akkor hány rendőr vegyen részt az akcióban. A forrás szerint ezért "a közrendvédelmi főosztály a rendőrség szervezetén belül a legfontosabb, ami létezik Budapesten".

Forrás: MTI/Lakatos Péter
Kalmár Tamás az előzetes letartóztatás elrendelése után

Kalmár Tamás a névtelenséget kérő korábbi tiszt szerint igazi mintarendőr volt, a rendőrség berkeiben úgy emlegették, hogy akár a budapesti főkapitányi poszt várományosa is lehet. Tisztelte őt az állomány, felnéztek rá a fiatalok is, és mindig kiállt a korrupció ellen - tette hozzá. A letartóztatott tisztről a rendőrség honlapján, a police.hu-n nincs elérhető életrajz, de az kiderül, hogy 2009 májusában előléptették őrnagyból alezredessé, amiért sikeresen megoldott egy zuglói fegyveres bankrablást. A rabló túszokat ejtett, de Kalmár - először túsztárgyalóként helytállva - annyira sikeresen kommunikált vele, hogy senkinek nem esett baja a megsérült biztonsági őrt kivéve. 2010 októberéig a közrendvédelmi főosztályt vezette, amikor a bevetési főosztály élére nevezték ki. Csak átmenetileg volt ez a beosztása, mert letartóztatásakor megint a közrendvédelmi főosztály vezetője volt.

A tiszt szerint a budapesti rendőröket is meglepte, hogy a letartóztatása után Kalmár az arcát is vállalva vallotta ártatlannak magát. "Valószínűleg a rendőreinek akart bizonyítani" - mondta. Szerinte bármilyen kimenetele is legyen az ügynek, Kalmár karrierje ezzel biztosan kettétört.

Az év rendőre halmozta a dicséreteket

A Nemzeti Nyomozó Iroda Speciális Bűnözői Csoportok Elleni Osztályának letartóztatott két vezetőjéről - Gulyás Imréről és Hopka Lajosról - senki nem akart nyilatkozni, munkájukról a rendőrök is keveset tudnak. Az [origo] egyik rendőrségi forrása szerint az NNI a magyar FBI, ahol csak a vezetőknek "van arca", sokan fedett nyomozóként dolgoznak, akikről még a családtagjaik sem tudják, pontosan mi a munkájuk.

Az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályának a rendőrség honlapján az olvasható ismertető szerint a zárt, komoly konspirációt alkalmazó, nemzetközi színtéren is tevékenykedő, a média, a rendészeti és az állami szervek befolyásolására törekvő bűnözői szervezetek a célcsoportjai. A főosztály kábítószer-kereskedelemmel, prostitúcióval kapcsolatos ügyeket, valamint eltűnéses, emberöléses, emberkereskedelemhez és az ahhoz kapcsolódó más bűncselekményeket, vagy bankkártya-visszaéléseket, pénzhamisítási ügyeket vizsgál.

Forrás: MTI/Lakatos Péter
A 2008-as év rendőre

Gulyás Imre és Hopka Lajos karrierjében közös, hogy mindkettejüknek BRFK-s múltja van: mindketten vezették a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztályát (SZBE). Az interneten, illetve az MTI archívumában csak pontatlanul követhető nyomon a beosztásuk változása, de annyi biztos, hogy Gulyás 2007 tavaszán már az SZBE osztályvezetője volt, és valamikor 2010 folyamán helyezték át az NNI-hez vezető pozícióba. Hopka 2010-ben - feltehetően Gulyás távozása után - megbízott vezetőként egy ideig szintén irányította az SZBE-t.

Hopka Lajos 2008-ban a police.hu szerint megkapta az "év budapesti rendőre" kitüntető címet. 1989 óta dolgozott rendőrként, 2000 óta főnyomozó, illetve kiemelt főnyomozó. 2007 óta dolgozott a BRFK SZBE-n, ahol később alosztályvezető lett. "A 19 éves szakmai pályafutása alatt 5 alkalommal léptették elő soron kívül magasabb rendfokozatba, és 12 esetben részesült különböző szintű dicséretben és jutalomban" - így szól a méltatása.

A negyedik letartóztatott rendőrről, akinek sajtóhírek szerint Koblencz Attila a neve, nincs elérhető közelebbi információ azon túl, hogy a BRFK Bűnügyi Szervek Bűnügyi Információs Főosztály, Kiemelt Ügyek Osztálya felderítéssel foglalkozó nyomozója volt.

Nehéz lehetett, hogy "ne legyen ügy" belőle

Az [origo]-nak két, rendőrségi ügyekben jártas forrás is egybehangzóan azt mondta, úgy vélik, az ügynek még biztosan lesz folytatása, feltehetően még nem értek véget a letartóztatások. Két másik forrás - korábban mindketten magas beosztásban dolgoztak a rendőrségnél - pedig arról beszélt, kétséges, hogy a gyanúban szereplő döntéseket osztályvezetői, főosztályvezetői szinten meg lehetett hozni.

Egyikük szerint a közrendvédelmi főosztály (amelyet Kalmár Tamás vezetett) valóban értesül a nagyobb razziákról - hiszen ez a szervezeti egység adja hozzá az egyenruhásokat -, de nehezen elképzelhető, hogy eldönthesse, melyik szórakozóhelyeket válasszák ki, és melyeket ne. Ha valaki parancsnokként ilyen utasítást adna, az "elég feltűnő lenne" fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért csodálkozik a sajtóban megjelenő híreken. Egy-egy nagyobb razzia több kerületet is érinthet, így az ilyesmiről a kerületi kapitányok is tudomást szerezhetnek - mondta.

Forrás: MTI/Lakatos Péter
Rendőrök kísérik az egyik gyanúsítottat

Legfeljebb azt tartja elképzelhetőnek, hogy ha egy rendőri vezető tudomást szerez arról, hogy valami készül, akkor idejében figyelmezteti a szórakozóhelyeket. A kiemelt ügyek osztályával ugyanez a helyzet - itt dolgozott az egyik letartóztatott nyomozó, Koblencz Attila -, ha ilyen szinten már eljárás indításáról van szó, akkor nehéz az ügy menetébe egy magas pozíciójú rendőrnek úgy beleszólnia, hogy ebből "ne legyen ügy". A neve elhallgatását kérő volt rendőr úgy véli, minél magasabb beosztásban van valaki, annál nehezebb feltűnés nélkül intézni a gyanúban szereplő dolgokat.

A másik egykori rendőr szerint ha a szórakozóhelyeken fokozott ellenőrzést rendelnek el - ami nyílt, azaz egyenruhában végzett rendőri tevékenységet jelent -, akkor az ellenőrzés elrendelője döntheti el, hogy az ellenőrzést hol tartsák, nem pedig a közrendvédelmi osztályvezető. Ugyanez a helyzet a rendőri akcióval, azaz fedett tevékenységgel is. Az ilyesmi a szervezett bűnözés elleni osztályhoz tartozhat, de a forrás azt mondta, nem hiszi, hogy egy osztályvezetőnek van jogosultsága dönteni ilyen ügyekben. Azt mondta, alig akarta elhinni a letartóztatások hírét, vagy azt, hogy ilyesmi megtörténhet "ilyen szinten".