Eldugdosnák Tarlós elől a budapestes köcsögöket

Totális döbbenettel fogadták a Váci utcai eladók, hogy Tarlós István díjat szedne a főváros nevét használóktól. Az ajándéktárgyak darabja után száz forintot kérnének, de az eladók szerint elképzelhetetlen, hogy be tudják szedni a díjat. Az egyik tulajdonos kijelentette, hogy nem érdekli az újabb adó, az autója csomagtartójába dugja Tarlós elől az áruját.

"Ki találta ezt már megint ki? A Tarlós? Az meg ki? Ja, az a főpolgármester?" - reagált a Váci utca egyik, kifejezetten a turistákra szakosodott üzletének eladója arra a Tarlós István nevéhez fűződő előterjesztésre, amely fizetőssé tenné a Budapest szó használatát. A tervezet minden olyan - nem állami vagy önkormányzati tulajdonú - céget érintene, aminek nevében benne van a Budapest szó és annak változatai, az olyan ajándéktárgyakért pedig, amin ezek a szavak rajta vannak, darabonként 100 forintot kellene visszajuttatni a fővárosnak. Az előterjesztésről jövő szerdán szavaz a Fővárosi Közgyűlés.

A főpolgármester indoklása szerint a névhasználat kifejezetten előnyös volt a cégeknek az elmúlt években, az engedélyezésért azonban semmiféle ellentételezést nem kért az önkormányzat. "Kifejezetten előnyös? Miről beszél ez? Mindannyian az életben maradásért küzdünk" - mondta felháborodottan egy szintén az egyik Váci utcai üzletben dolgozó hölgy. Szerinte az egekig emelt bérleti díjak, a csökkenő forgalom miatt már így is alig tudnak talpon maradni. "Tudja, mennyit hoz ez havonta fővárosnak?" - mutatott az üzlet előtt álló állványokra, amikért állítása szerint szintén külön díjat kell fizetnie az üzlet tulajdonosának. Az állványon ajándéktárgyak, képeslapok, bögrék várták külföldi gazdáikat.

A Váci utcában egymást érik az olyan üzletek, amelyek kifejezetten a turistákat célozzák meg. A Budapest felirat szinte kivétel nélkül minden tárgyon ott virít: a hűtőmágneseken, a kulcstartókon, a kupicákon, a pólókon, a baseballsapkákon, de még a dióbabákon is. Az emberi leleményesség szinte határtalan, ha arról van szó, mi mindent lehet eladni a főváros nevével: ha bevezetnék a száz forintos termékdíjat, a főváros milliókat kaszálhatna egy-egy bolt árukészlete után is. Az eladók reakciói nagyjából kétmondatos síkon mozogtak, a "Jézusom", illetve az "Ezt nem mondják komolyan?" között.

Azért behúzni nem fog neki

"Hát, nagyon kíváncsi lennék a főnököm fejére, amikor ezt meghallja. Legszívesebben már most felhívnám, csak az egyik gyereke ballagásán van, nem akarom elrontani a hétvége előtt a kedvét" - mondta az egyik üzlet eladója. A fiatal nő jóízűt nevetett Tarlós ötletén, csodálkozott rajta, hogy "van még bőr, amit le lehet húzni az emberekről". Szerinte az ő főnöke fogja magát és bezár, ha más megoldás nincs, de "az utcában több ilyen üzletet is tulajdonló emberrel inkább nem húznék ujjat a Tarlós helyében" - utalt arra, hogy a tulajdonos bizonyára nagyon ideges lesz. "Most nem azt mondom, hogy odamegy és behúz egyet a Tarlósnak, de azért én nem lennék vele rosszban" - mondta sokat sejtetően.

A városvezetés szándéka szerint az egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok által fizetendő összeget az időtartam és a felhasználási mód alapján határoznák meg. Ha egy gazdasági társaság határozatlan időre kérné a nevet, akkor 750 ezer forint megfizetésére lenne köteles, míg egy emléktárgyon, kiadványon való feltüntetés ellenértéke a darabonkénti 100 forint lenne.

A rendelet a cégnevekre, a domainnevekre, kiadványokra, termékekre és rendezvényekre is vonatkozna. A név engedély nélküli vagy attól eltérő használata tiltott, közösségellenes magatartásnak minősülne, amelyet bírságolnának. A rendelettervezet emellett azt is kimondja, hogy a már korábban megszerzett névhasználatot nem kell ismételten engedélyeztetni, de a felvett név használatát a főpolgármester megtilthatná, ha az ütközik a főváros érdekeivel.

Eldugom az autómba

A turisták közül az amerikaiak és az oroszok inkább a kristályból készült tárgyakat keresik, míg a franciák szívesebben vesznek emlékbe egy-egy Budapest feliratú bögrét vagy kulcstartót - mondta egy másik üzletben dolgozó nő. Szerinte akár harminc százalékot is kénytelenek lesznek emelni az árakon, ha valóban bevezetik a névhasználati díjat. Az üzletben egy hűtőmágnes jelenleg 950 forintba kerül, ennek 1300-1400 forintra is megugorhat az ára. "Már így is drágállják a turisták a dolgokat. Egyre többen teszik szóvá, hogy nem olcsó. Ha még ennél is drágábban adjuk, még kevesebbet adunk majd el" - tette hozzá.

"Hogy mit fogok tenni? Kiteszek tíz darabot az üzletbe, a többit meg eldugom a szomszéd utcában parkoló autómba. Aztán jöhet ellenőrizni a Tarlós" - mondta egy üzlettulajdonos arra a kérdésünkre, hogyan próbál túlélni a használati díj befizetése után. Az előterjesztés logikája értelmében a képeslapokra is kivetnének darabonként 100 forintot, ami egy 150 forintos lap esetében durva áremelkedést hozna. "Viszik azért őket, megmaradt ez a szokás" - mondta az egyik eladó arra a kérdésünkre, mennyire jellemző a képeslapküldés. Utóbbiakat egyébként a Váci utca egyes részein egy tavalyi, V. kerületi rendelet értelmében nem lehet az üzlet előtti forgóállványon árulni.

Kínából hozzák

A díjfizetés gyakorlati megvalósulásáról még csak találgatni sem tudtak a megkérdezett eladók és tulajdonosok: szerintük nehéz dolga lesz a fővárosnak, mert a Váci utcában árult szuvenírek szinte teljes egészében Kínából érkeznek, és a magyarországi nagykereskedésekből kerülnek az üzletekbe. "Prágába, Bécsbe, mindenhova Kínából hozzák az ilyen tárgyakat, csak nem a parlament van rajtuk, hanem a Schönbrunn" - mondta az egyik megkérdezett eladó. Az egyik legnagyobb, szuvenírekkel foglalkozó nagykereskedésben az [origo]-nak azt mondták: felháborítónak tartják már magát az ötletet is. "Azt hallottam, hogy a magyar címert le fogják védeni, de a Budapest név azért már túlzás" - mondta a férfi. Szerinte egyetlen módon képzelhető el az ellenőrzés, ha random vizsgálják meg a nagykereskedés készletállományát.

Több, a tervezet alapján egyelőre nagyon homályos kérdésre is szerettünk volna választ kapni a fővárostól, Szűcs-Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs vezetője azonban egy munkatársán keresztül azt üzente: kérdéseinkre nem válaszolnak, de szívesen látnak minket a jövő heti közgyűlésen, ahol eldől, mi lesz a sorsa Tarlós előterjesztésének.

A Főváros Nevét Viselő Bár

Egyelőre az sem világos, hogy a díjfizetési kötelezettség érinti-e azokat a szellemi termékeket, amelyek nevükben viselik a fővárost - például a Budapest Bár filmslágereket és táncdalokat feldolgozó együttest, vagy az úti könyveket, kiadványokat, képes albumokat, képeslapokat. A Budapest Bár menedzsere, Gáncs Andrea az [origo]-nak azt mondta, a cégüket Bár Produkciónak hívják, tehát a Budapest Bár csak a zenekar neve, amelyet a szabadalmi hivatalnál bejegyeztek, ehhez semmiféle engedélyt nem kértek, ez ellen Budapest nem emelt kifogást.

"Azt is nehezen tudom elképzelni,hogy például a Budapest Bár-lemezekre rákerülő zenekarnév emléktárgynak számítana, és nyilván nem szeretnénk ezért fizetni. Nem mondhatjuk azt, hogy holnap a Főváros Nevét Viselő Bár lép fel Miskolcon" - mondta a menedzser.

Gáncs Andrea szerint kérdés, mi történne abban az esetben, ha egy lemezüknek azt a címet szeretnék adni, hogy Budapest - hiszen arról szólna a lemez. "Másik oldalról pedig a Budapest Bárnak szerintem az elmúlt öt év alatt olyan erkölcsi, presztízs értékű hozadéka van a főváros felé is, hogy nem nekünk kéne azért Budapestnek fizetni, hogy a Londoni Kulturális Olimpián, a Trafalgar Square-en több tízezer ember előtt Budapest Bár néven fogunk játszani júliusban, összefogva egy nemzetközi zenészcsapatot, és ez a fővárosnak egy fillérébe nem fog kerülni" - tette hozzá a menedzser.

Pontgyűjtő akció

A zuglói és a szentendrei önkormányzat már életbe léptette a névhasználati díjról szóló rendeletet. Az [origo] megkereste a két önkormányzatot, megkérdeztük, mennyi bevételt hozott a rendelet, illetve a már működő rendszer gyakorlati tapasztalataira is kíváncsiak voltunk. Szentendrén 2010. április óta lépett életbe a rendelet, amely egyfajta pontrendszer alapján határozza meg a fizetendő díjak mértékét: ha a kérelmező által foglalkoztatott szentendrei lakosok aránya 80 százalék, az 30 pontot ér, a 70 százalékos arány 20, a 60-as 10, az 50 százalékos pedig 5 pontot. A fizetendő díjakról azonban nem találtunk információt a rendeletben, kérdéseinkre pedig hétfőre ígértek választ az önkormányzat sajtóosztályán.

Az is fontos szempont, hogy a Szentendre név használatért folyamodó mióta folytatja tevékenységét a városban: a maximum 20 pontot az kaphatja, aki több mint öt éve. A nevet csak azok vehetik fel, akiknek a székhelye Szentendrén van, nincs adó- és egyéb tartozásuk, és tevékenységüket ténylegesen Szentendrén folytatják.

Budapesten a legrosszabbul azok az üzletek járnának, amelyek szinte kizárólag a Budapest névből élnek. Egy pólókat árusító boltban maguk nyomják a feliratot, és az üzlet tulajdonosa azt mondja, nem tud majd trükközni a felirattal, mert egy üres póló "a kutyának sem kell". Arra a kérdésre, hogy kértek-e engedélyt a Budapest név használatára, azt mondta, ő nem tudta, hogy van ilyen. "Voltak itt már ellenőrizni jó párszor, de még egyszer nem kérdeztek rá, van-e engedélyünk a szóra" - mondta.

A főváros már 1994-ben elfogadott egy rendeletet, aminek értelmében a Budapest név és változatainak - Buda, Budai, Budapest, Budapesti, Budapest Főváros, Budapest Fővárosi, Főváros, Fővárosi, Pest, Pesti, Pest-Buda, Pest-Budai - felvételéhez és használatához kérelmet kell benyújtani a főpolgármesterhez. Megkérdeztük Tarlós István hivatalát arról is, hány ilyen kérelem érkezett hozzájuk az utóbbi években, de erre a kérdésünkre sem válaszoltak.