Öncsonkítással újul meg az egészségügy

Van olyan háziorvos, aki még pénteken sem tudta, hogy hova kell küldenie július 1-jétől a betegeket, és olyan kórház is, ahol az orvosok szerint képtelenek ellátni azt a feladatot, amelyet kaptak. Élesben vizsgázik az egészségügy átalakítása, amelynek köszönhetően kilenc kórházban megszűnik az aktív ellátás, és a többiben is újraosztották a feladatokat. Ezzel elvileg spórol az állam, de előfordulhat, hogy a betegeknek messzebbre kell utazniuk.

"Mindent meg lehet szokni, eddig is mindig alkalmazkodtunk az aktuális reformhoz" - mondta az [origo]-nak Pál Attila siklósi háziorvos, aki pénteken délelőtt még nem ismerte a vasárnaptól életbe lépő új beutalási rendszer részleteit, vagyis nem tudta, melyik beteget pontosan hová kell majd küldenie. Pedig a siklósi kórház egyike annak a kilencnek, amelyben - bár nem szűnik meg - júliustól nincs aktív fekvőbeteg-ellátás.

Hosszú előkészítés - és a kórházak államosítása - után július 1-jén lépett életbe az új egészségügyi rendszer. A Semmelweis-terven alapuló átalakítás lényege, hogy megkísérlik koncentrálni a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az ellátási kötelezettséget újraosztották a kórházak közt, a lakóhely alapján meghatározva, hogy kinek hová kell fordulnia a különböző betegségekkel. A rendszerben három szintet hoztak létre, attól függően, hogy milyen szakmai színvonalat tud nyújtani egy kórház. Az egyes, legalacsonyabb szakmai szinthez tartozó ellátások igénylik a legkevesebb feltételt, ide főleg a rutinbeavatkozások tartoznak. A középszinten a bonyolultabb beavatkozásokat végzik majd, a harmadik szintre pedig a specializált tudást, műszereket igénylő beavatkozások kerültek, amelyeket csak egy-két helyen tudnak elvégezni az országban.

Az átalakítás során az országban korábban működő 44 ezer aktív kórházi ágyból 2150 megszűnik, miközben a krónikus (a hosszú időtartamú ápolást nyújtó) ágyak száma csak néhány százzal nő. Az átszervezés miatt kilenc kórházban szűnik meg az aktív ellátás, és több más intézményben is jelentős ágyszámleépítések lesznek, egyes kórházak a nagyobbak fióktelepeként működnek tovább. A koncentráció miatt a betegeknek többet kell majd utazniuk, de elvileg oda kerülnek majd, ahol a legjobb ellátást tudják adni a problémájukra.

Útban van egy Balaton nevű pocsolya

A tapolcai kórházban korábban egy 50 ágyas belgyógyászat és egy 40 ágyas sebészeti osztály működött, amelyek az új rendszerben megszűnnek. Megmarad a krónikus belgyógyászat, az ápolási osztály, illetve a tüdőgyógyászati rehabilitáció. Utóbbi ki is bővül, és már nemcsak a környéket látja el, hanem ide tartozik majd például Zala megye is. A tapolcaiaknak az új rendszerben alapvetően három helyre kell menniük, ha kórházi ellátásra szorulnak: főleg a 33 kilométerre lévő ajkai kórházba, de bizonyos ellátásokat Keszthelyen, illetve Veszprémben kaphatnak meg.

A tapolcai betegek beutalási rendje - Szegedre vagy Parádra csak speciális esetben kell menni

"Valóban nem kellett annyi aktív ágy és olyan sok intézmény, mint korábban volt, de nem mindig a szakma logikája szerint határozták meg az ellátási kötelezettséget" - mondta az [origo]-nak Huberth János tapolcai háziorvos, aki reméli, hogy később még lehet változtatni a beutalási renden. Példaként azt említette, hogy a tapolcainak a legmagasabb szintű gasztroenterológiai (emésztőrendszeri betegségekkel foglalkozó) ellátásért nem a viszonylag közeli Veszprémbe, hanem Zalaegerszegre kell menniük.

A háziorvos szerint a rendszer furcsasága az is, hogy a tapolcaiak három helyen kaphatnak hematológiai (a vér betegségeivel foglalkozó) ellátást: alapszintűt Keszthelyen, közepes szintűt Szombathelyen, legmagasabb szintűt pedig Kaposváron. "Aki ezt kidolgozta, az valószínűleg csak légvonalban nézte a távolságot, nem számolt azzal, hogy Kaposvár felé útba esik egy Balaton nevű pocsolya" - mondta az orvos, aki szerint az új rendszer sokszor értelmetlenül meghosszabbítja a betegek útját, és lehet, hogy ezt nem fogja bírni a betegszállítási rendszer.

"380 ezer sor van az adatbázisunkban, biztosan akadnak benne hibák is" - mondta pénteken újságíróknak Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint a tárca várja a háziorvosok visszajelzéseit, amelyek alapján változtathatnak a rendszeren. Az államtitkár az [origo] kérdésére azt mondta, hogy a mentők tudják a dolgukat, a májustól központilag, az Országos Mentőszolgálat által irányított betegszállítás pedig képes lesz elvégezni a munkát. A mentőszolgálatot emellett 11 milliárd forint EU-s forrásból korszerűsítik, többek közt 100-120 új mentőautót is vásárolnak.

Ki hová menjen?

A magas szintű ellátásban erős koncentráció lesz: Budapesten például három helyen lesz legmagasabb szintű baleseti sebészet: a Péterfy Sándor utcai Kórházban, a Honvédkórházban és a Szent János Kórházban. Ezek alapszintű ellátást nyújtanak a környékbelieknek, középszintűt a tágabb környezetben élőknek, a legmagasabb szintű ellátásért viszont nagyobb távról is ide küldik majd a mentőket. A Péterfy kórház traumatológiája például legmagasabb szinten összesen majdnem kétmillió embert lát el, még Szolnok is ide tartozik.

A legmagasabb szintű baleseti ellátás körzetei

Vannak egészen speciális ellátások, amelyekből egyetlen egy lesz az országban: a legsúlyosabb idegrendszeri sérülteket például az egész országból a szegedi klinikára viszik majd a mentőhelikopterek. Csecsemő- és gyermekszívsebészet csak Szegeden és a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben lesz. A daganatos betegek a debreceni, pécsi és szegedi klinikán, a budapesti Onkológiai Intézetben és a szombathelyi Markusovszky Kórházban kaphatják meg a legmagasabb szintű ellátást.

"Eddig is megkaptuk a közeli városi kórházak feladatait, mostantól pedig a fél országból hozzánk hozzák majd azt, akinek beverték a fejét fokossal" - mondta az [origo]-nak az egyik traumatológiai központnak kijelölt kórház szakorvosa, aki szerint az ő kórházuk csak papíron képes a harmadik, legmagasabb szintű ellátásra, a valóságban csak második szintű ellátást tudnak nyújtani. Az orvos szerint a létszámhiány miatt hiába száll majd le náluk a mentőhelikopter, nem lesz, aki megoperálja a beteget.

A kórházban vannak ugyan olyan műtők, amelyekben elvileg folyamatosan lehetne operálni, de csak délután és éjszaka, ügyeleti időben használják. "Vagy túléli addig a beteg, vagy nem" - mondta az orvos, aki szerint "nem hogy aneszteziológus nincs elég, ez már régi történet, de nincs műtősfiú sem, mert a Tescóban is többet lehet keresni". Az orvos szerint a létszámhiányt jól jellemzi, hogy a munkahelyén hatvan betegre jut egy nővér, ők is lassan elérik a nyugdíjkorhatárt, és nem szívesen emelgetik a betegeket havi 60 ezer forintért.

Pénz, eszköz, ember

Elvileg megoldás lehetne, hogy a megszűnő osztályokról az orvosok és a szakdolgozók a nagyobb intézményekbe mennek át, de az [origo] által megkérdezett szakorvos szerint nem Magyarországon keres új állást, akinek megszűnik a munkahelye, hanem külföldre megy. Ő maga is kitöltött már egy nyomtatványt egy Ausztráliába orvosokat toborzó cégnek, amely a hazai fizetésének sokszorosát ígéri, de egyelőre nem döntötte el, hogy távozik-e.

Az [origo]-nak Huberth János háziorvos is azt mondta, a reform sikere azon múlik, hogy a feladatokat átvevő intézmények fel tudnak-e nőni a kihíváshoz, vagyis kapnak-e elegendő kapacitást, eszközt, és fel tudnak-e venni új embereket. Pénteken újságíróknak Szócska Miklós azt mondta, bár minden intézményvezető azt jelentette, hogy munkaerő tekintetében megfelel a minimális feltételeknek, ő pontosan tudja, hogy ez sokszor nem igaz. Az államtitkár szerint a korábban megígért, és július 1-jétől bevezetett béremeléssel megtették az első lépést az orvosok és szakdolgozók megtartása felé. A pénteken megjelent kormányrendeletben valóban 28 milliárd forintot biztosít a visszamenőlegesen is érvényes béremelésre.

A béremelés egyetlen szépséghibája, hogy ugyanez a kormányrendelet egyúttal jelentősen visszavágja a szakellátások finanszírozását: 2,7 milliárddal csökken a járóbeteg-szakellátás, 24,5 milliárddal az aktív-, illetve 1,7 milliárddal a krónikus fekvőbeteg-ellátás támogatása. Ez összességében azt jelenti, hogy a már korábban beharangozott bérfejlesztést a kórházi kapacitások szűkítésén próbálja megspórolni a kormány.

Ezen a linken, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) honlapján a település nevének megadásával ellenőrizheti, hogy az ön települése melyik kórházhoz tartozik az egyes szakterületeken.

Megszűnő kórházi osztályok

A siklósi kórház a legkisebbek közé tartozott, mindössze egy húszágyas aktív belgyógyászati osztállyal rendelkezett, de ez most megszűnik, csak a krónikus és a rehabilitációs osztály marad. Az új rendszerben a Siklós környéki embereknek alapvetően két helyre kell menniük: a Siklóstól 45 kilométerre lévő Mohács városi kórházába, magasabb szintű ellátásért pedig a Pécsi Tudományegyetem klinikájára, de a szenvedélybetegeket Szigetváron fogják ellátni.

Komoly átalakulás vár a pásztói Margit Kórházra is, amelynek fő profilja a mozgásszervi rehabilitáció marad, az aktív ellátást a környékbeliek Salgótarjánban kaphatják majd meg. A móri városi kórház feladatait jórészt a székesfehérvári megyei kórház veszi át, csak a krónikus belgyógyászat és ápolási osztály marad. Megszűnik a bonyhádi kórház húszágyas aktív belgyógyászata is, a helyiek alapvetően Szekszárdhoz tartoznak majd, illetve a pécsi klinikán kaphatnak magasabb szintű ellátást.

A szombathelyi Markusovszky Kórházhoz tartoznak majd a szintén átalakuló körmendi és celldömölki kórházak betegei. Az előbbiben csak krónikus belgyógyászat marad, az utóbbiban lesz pszichiátriai és addiktológiai rehabilitáció is. A komlói kórház fő profilja a tüdőgyógyászati rehabilitáció marad, az aktív belgyógyászat és sebészet megszűnik. Az apácák által működtetett budapesti Szent Ferenc Kórházban korábban még intenzív ellátás is volt a kardiológián, az átalakítás után viszont csak a kardiológiai rehabilitáció, igaz, a legmagasabb szakmai szinten.

Vannak olyan kórházak, amelyekben nem szűnik meg teljesen az aktív ellátás, de jelentősen csökken a kapacitásuk. A budapesti Károlyi Sándor Kórházban például megszűnik a 110 ágyas baleseti sebészet és a 40 ágyas neurológia. A másik nagy vesztese a reformnak a kazincbarcikai kórház: a 178 aktív ágyból csak egy 40 ágyas belgyógyászat maradt, megszűnt a csecsemő- és gyermekgyógyászat, a sebészet, a szülészet és nőgyógyászat, a szemészet és az intenzív osztály is. Ezek helyett krónikus és rehabilitációs osztályok maradnak, összesen több mint 300 ágyon, ami duplája a korábbinak.