Csak részben bűnös az Orbánt figyelő NBH-főigazgató

Nem követett el hivatali visszaélést Laborc Sándor a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint, viszont bűnösnek találták magántitok jogosulatlan megismerésében. Mivel a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatójának ügyeiben minden adat államtitok, még azt sem lehet tudni, pontosan miről szólt az eljárás, de a feltételezések szerint Orbán Viktor és Kövér László jogtalan megfigyelése volt a vád.

Első fokon felmentette a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa a hivatali visszaélés, a hivatali visszaélésre való felbujtás és a hűtlen kezelés vádja alól Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH, ma már Alkotmányvédelmi Hivatal) korábbi főigazgatóját. Bűnösnek találta viszont magántitok jogosulatlan megismerésében, illetve ennek kísérletében, ezért pénzbüntetésre ítélte. Laborc három vádlott-társát szintén magántitok jogosulatlan megismerése és ennek kísérlete miatt ítélték pénzbüntetésre.

Az ítélet nem jogerős. Zamecsnik Péter, Laborc védője az MTI-nek azt mondta: a hivatali bűncselekmények, valamint a hűtlen kezelés bűntette alól bűncselekmény hiányában mentette fel védencét a bíróság, de ezt az ügyészség megfellebbezte. A védelem pedig az ellen nyújtott be fellebbezést, hogy az ügy három vádlottját pénzbüntetésre ítélte a bíróság magántitok jogosulatlan megismerése, valamint magántitok jogosulatlan megismerésének kísérlete miatt.

A Fővárosi Törvényszék a perben végig zárt tárgyalásokat tartott, mivel az eljárásban számos államtitoknak minősülő adat felmerült. Mivel az ítéletnek csak a rendelkező részét olvasták fel nyilvánosan, az indoklását nem, az ügy részletei nem ismertek. Annyi bizonyos, hogy Laborc és társai ellen a Budapesti Katonai Ügyészség 2010. februárban rendelt el nyomozást, amit novemberben egyesítettek a Demeter Ervin fideszes országgyűlési képviselő által tett feljelentés alapján indult büntetőeljárással. A katonai ügyészség idén január 13-án nyújtotta be a vádiratot, a tárgyalás áprilisban kezdődött.

Laborc Sándor összes büntetőügye államtitok, a Magyar Nemzet azonban annyit kiderített, hogy a volt NBH-főnök elleni eljárások közül még a nyomozás során négy ügyet vontak össze. Zamecsnik Péter, a volt titkosszolgálati vezető ügyvédje nemrég az ATV-nek elmondta, Laborc ellen az úgynevezett kémügyben bűnpártolás a gyanú, míg hivatali visszaéléssel és felbujtással az Orbán Viktor mai miniszterelnökről és Kövér László jelenlegi házelnökről lementett adatsorok miatt vádolták meg.

Ebben az ügyben az első feljelentést 2010 februárjában - még a Bajnai-kormány idején - Balajti László tette, aki 2009 nyarán vette át a polgári elhárítás vezetését Laborctól. A Magyar Nemzet akkor azt írta: az NBH számítógépeinek merevlemezein több telefonbeszélgetés, híváslista, valamint a cellainformációkra irányuló elemzés is volt. Laborc laptopján mappába rendezve sorakoztak az adatsorok, volt közöttük "Ovi" és "Bajusz" nevű is, ezek nagy valószínűséggel Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról tartalmaztak információkat.

A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa március 12-én kezdte meg egy másik ügy, a kémbotrány néven elhíresült, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati karát érintő per tárgyalását, amelyben Laborcot bűnpártolással, Szilvásy György egykori titokminisztert pedig felbujtással vádolják. Laborc idén júniusban személyiségi jogi pert vesztett az UD Zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken. A nem jogerős ítélet szerint az UD-ügy kirobbanásakor, 2008 szeptemberében az NBH vezetője olyan nyilatkozatot tett, amely szerint a céghez köthető egyes bűncselekmények elkövetése.

Az UD-ügyben Laborc tett feljelentést 2008 szeptemberében lőfegyverrel való visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) akkoriban házkutatást tartott hat helyszínen, szervereket, adathordozókat foglalt le, majd magántitok jogosulatlan megismerése, államtitoksértés és számítógépes rendszer feltörése miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. Szilvásy akkor polipszerű árnyék-titkosszolgálatról beszélt, de a büntetőeljárások elhaltak, és idővel távozott posztjáról Szilvásy és Laborc is. A főigazgató akkor arról beszélt, hogy a nyomozás során tapasztalt "anomáliák matt" mondott le.