Brit lap találta meg a háborús bűnökkel gyanúsított Csatáry Lászlót Budapesten

A legnagyobb brit bulvárlap azt állítja, hogy megtalálta Csatáry Lászlót, akit a Simon Wiesenthal Központ a világ legkeresettebb háborús bűnösének tart. A Sun írása szerint Csatáry több mint 15 ezer zsidó auschwitzi deportálásában működött közre, és hollétéről 15 évig nem lehetett tudni semmit. A lap munkatársai titokban figyelték, ahogy a 97 éves férfi a városban sétál, majd bekopogtak hozzá kérdéseikkel. A magyar ügyészség a Sun szerint most tanulmányozza a bizonyítékaikat.

A világ legkeresettebb náci háborús bűnösét nyomozta le a Sun - számol be budapesti nyomozásáról a legnagyobb brit bulvárlap, hozzátéve, hogy a férfi 15 700 zsidót küldött Auschwitzba. A brit lap szerint a 97 éves (más források szerint 95 éves) férfi, Csizsik-Csatáry László volt a kassai gettó rendőrparancsnoka a második világháború alatt.

A náci bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ Csatáry Lászlót tartja a legkeresettebb háborús bűnösnek az egész világon. A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt Csatáry László ügyében Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ vezetőjének a feljelentése alapján. Az ügyészség az idén áprilisban azt közölte, hogy még nem hallgattak ki senkit gyanúsítottként.

A Sun szerint Csatáry László a háború után elmenekült Kassáról, és a távollétében, 1948-ban háborús bűnök miatt halálra ítélték Csehszlovákiában. A férfi ezután Kanadában telepedett le, új személyazonossággal, és műkereskedőként dolgozott. 1997-ben, amikor kanadai állampolgárságát visszavonták, eltűnt a hatóságok szeme elől.

A Sun ezeket a képeket közölte az idős férfiról

De a Sun azt állítja, hogy megtalálta a férfit Budapesten egy előkelő kerületben, egy kétszobás lakásban, pontos címet azonban nem közölnek. A lap szerint bekopogtak hozzá, és Csatáry, aki kanadai akcentussal beszélte az angolt, zoknit és alsónadrágot viselve nyitott ajtót. Amikor megkérdezték tőle, hogy tudja-e igazolni a múltját, állítólag megdöbbent, és azt dadogta, hogy "nem, nem, menjenek el". Amikor kanadai kitoloncolási ügyéről kérdezték, akkor állítólag azt mondta dühösen angolul, hogy "nem, nem, nem akarok erről beszélni".  A lap szerint a riporterük kérdésére azt is mondta, hogy "nem csináltam semmit, menjen innen", majd becsapta az ajtót.

A kanadai igazságügyi minisztérium háborús bűnökkel foglalkozó egysége szerint a férfi volt a parancsnoka a kassai rendőrségnek, amely a gettó őrzéséért volt felelős, illetve innen indultak el a vonatok 1944 áprilisának végén Auschwitzba és más gyűjtőtáborokba. A kanadai kormány szerint Csatáry legalább két olyan esetnél is jelen volt, amikor zsidó embereket raktak vonatra, és ő ellenőrizte a neveket egy listán. Az ügy során - amelynek végén kanadai állampolgárságától is megfosztották -, a férfi ügyvéde azt mondta, hogy védence nem tudta, hogy a zsidókat hová szállítják el. A férfi maga azt vallotta, hogy korlátozott szerepe volt abban, hogy a zsidókat elszállították. Azt elismerte, hogy az utolsó deportálásnál jelen volt.

A brit lap azt írja a Wiesenthal Központ dokumentumaira hivatkozva, hogy Csatáry László élvezte, ha nőket vert az övén tartott korbáccsal, illetve arra kényszerítette őket, hogy puszta késsel ássanak árkot a fagyott földben.

A Sun beszámolója szerint a bekopogás előtt riportereik megfigyelték, ahogy Csatáry Budapesten elegáns ruhában elhagyja lakását, sétál a városban, elvillamosozik egy közeli bevásárlóközpontba, és vásárol egy jobboldali újságot. A lap fotókat is közölt. A cikk szerint Csatáry néhány hete költözött a felkeresett lakásba. A bejárati kapu lakáscsengőjén a Smith név olvasható, de a benti postaládán szerepel a Csatáry név.

A Sun azt is írja, hogy a magyar ügyészségi illetékesek tanulmányozzák a lap által megszerzett bizonyítékokat. Mint írják, találkoztak Hetényi Gábor ügyésszel, aki állítólag köszönetet mondott a Sunnak.

Őket keresi még a Wiesenthal Központ

A Simon Wiesenthal Központ legkeresettebb náci háborús bűnöseinek listáján az azt vezető Csatáry László mögött a holland-német származású Klaas Carel Faber szerepelt, idén májusban, 90 éves korában bekövetkezett haláláig.

A következő helyen a 93 éves német Gerhard Sommer áll, egykori SS-főtiszt, akit több mint ötszáz olaszországi civil kivégzésével vádolnak. Jelenleg Hamburg közelében él egy otthonban. Őt követi az ukrán származású Vlagyimir Katrijuk, aki részt vett a katyini mészárlásban, ő 90 éves, Kanadában él.

Ötödik a magyar származású, Ausztráliában élő 90 éves Zentai Károly, róla ezekben a cikkeinkben olvashat bővebben. A hatodik a dán Sören Kam, aki szintén 90 éves, a második világháborúban a dán Waffen-SS hivatalnoka volt, és a vádak szerint megölte egy antifasiszta lap főszerkesztőjét.

A lista következő helyén a 91 éves, ukrán származású Ivan Kalymon van. A vádak szerint, hasonlóan Csatáryhoz, gettót felügyelő rendőr volt, és részt vett a deportálásokban. 2011-ben kiutasították az Egyesült Államokból, de vélhetően még mindig ott tartózkodik. A nyolcadik a litván Algimantas Dailide. A most 88 éves férfit zsidó emberek letartóztatása miatt börtönre ítélték Litvániában, de egészségi állapota miatt nem kellett börtönbe vonulnia. Korábban élt az USA-ban is, ahol ingatlanügynökként dolgozott. Utána Helmut Oberlander, német származású, Ukrajnában született férfi következik, ő most 88 éves, és kanadai állampolgár.