Csatáry: Nem volt kellemes feladat

A Simon Wiesenthal Központ feljelentése alapján háborús bűntett gyanújával hajnalban őrizetbe vett Csatáry László a Budapesti Nyomozó Ügyészségen 2012.07.18-án
Vágólapra másolva!
Nem volt köze a deportálásokhoz, és közvetve a hegyekben rejtőző zsidók megmenekülését is segítette - állítja a Magyar Hírlapnak adott interjújában Csatáry László. A náci háborús bűnökkel gyanúsított, házi őrizetben ülő férfi azt mondja, "nem gazemberségre kérték" a németek, de az 1940-es években végzett munkája nem is volt kellemes.
Vágólapra másolva!

Csatáry László nem érti, miért vádolják a kassai zsidóság deportálásával - erről a 97 éves, háborús bűncselekményekkel gyanúsított férfi a Magyar Hírlapnak adott, pénteken megjelent interjújában beszélt. "A deportálásokban nem vettem részt, a két kassai gettónál mindössze négyszer jártam, az oda zárt zsidók fölött pedig nem a rendőrség, hanem a németek diszponáltak" - mondta a lapnak a házi őrizetben ülő férfi.

Csatáry, akit a náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ eddig a legkeresettebb náci bűnösnek tartott, azt mondta: elképzelése sincs, miért ítélték halálra az egykori Csehszlovákiában. A férfit 1948-ban a kassai járási népbíróság minősítette háborús bűnösnek, kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte - derítette ki Balassa Zoltán kassai történész, aki áttanulmányozta a 97 éves Csatáry László ügyészségi-bírósági aktáját. A szakember szerint noha Csatáry utólag azt mondja, parancsot teljesített Kassán, a tanúvallomások alapján a hatáskörét többször túllépte, ezért nem állja meg a helyét a védekezése.

Csatáry szerint azonban a kanadai hatóságok két év alatt sem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondták volna ki. A Magyar Hírlapnak azt mondta, hogy ő csupán rendőrségi fogalmazóként dolgozott 1942 őszétől 1944. november 1-ig, 1944 márciusában pedig arra kapott parancsot, hogy a Kassára költözött német katonák összekötője legyen, mivel ő beszélte a legjobban a német nyelvet. Arra a kérdésre, hogy miért vállalta el, azt mondta: "ez határozott parancs volt. Aki szolgált bármilyen fegyveres testületnél, tudja, mivel jár ennek megtagadása".

Csatáry szerint egyébként nem is volt elvi kifogása a munkájával szemben. "Miért álltam volna ellen?" - kérdezte. "Nem gazemberségre, hanem fordításra utasítottak. Kérdem én, ezen az alapon ma minden, a kommunizmust szolgáló tolmácsot el lehetne-kellene ítélni?" A férfi az interjúban hozzátette: "Amúgy pedig egyáltalán nem volt kellemes feladat".

Arra a kérdésre, hogy a zsidók védelmében nem emelte-e föl a szavát, Csatáry azt mondta: ha bizonyos feladatok elszabotálása szóemelésnek számít, akkor igen. "Kassa mellett áll a Bankó-hegy, amelynek az oldala szabályosan ki volt lyuggatva. Ott bujkáló zsidók éltek. Bár a detektívek tudták, hogy ott vannak, mi nem engedtük őket oda, így megmenekültek, s később el tudtak jutni Szlovákiába" - mondta.

Az ügyészség szerdán jelentette be, hogy őrizetbe vette és kihallgatta Csatáryt. A férfi az ügyészség szerint a második világháború idején Kassán volt rendőrparancsnok, és a gyanú szerint 1944 tavaszán kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba való deportálásában. Csatáry azonban szerdán az ügyészségen is ártatlannak vallotta magát, azt hangoztatta, hogy parancsra cselekedett, és a kötelességét teljesítette annak idején (erről itt olvashat bővebben).