Fizet a kormány a boldog pároknak

Az egymás mellett kitartó házastársakat és az összetartó közösségeket is pénzjutalmas pályázattal csábítja a szociális államtitkárság. A kormány az összefogó családokat ingyen nyaraltatná, a legalább negyven éve házasságban élőknek pedig a titokért fizetne. A [origo]-nak nyilatkozó házasok szerint az ötlet röhejes, a kitartáshoz pedig csak tolerancia kell.

"Ha az embernek gyerekei vannak, főleg ha három, akkor nincs ideje különféle lelki dolgokon rágódni" - mondta az [origo]-nak az idén áprilisban negyvenedik házassági évfordulóját ünneplő Éva. Az asszony szerint ez a hosszú házasság kulcsa, ez az a nagy titok, amelyre az Emberi Erőforrások Minisztériuma is kíváncsi. Az EMMI Soltész Miklós vezette államtitkársága ugyanis pályázatot írt ki Hogyan őrizzük meg címmel a legalább negyven éve házasságban élőknek.

A tárca szerint tudományosan és lélektanilag is bizonyított tény a házasság egészségmegőrző jellege, ennek ellenére egyre kevesebben vállalják ezt a köteléket, kevesen képesek kitartani egymás mellett egy egész életre szólóan. Ezért úgy döntöttek: megjutalmazzák azokat, akik legalább negyven éve vállalják a házastársi köteléket. A pályázatra jelentkező házaspároknak augusztus 21-éig kell leírniuk, kézzel maximum 15, géppel legfeljebb 10 oldalban, hogy mi erősítette, erősíti a kettejük közötti köteléket, mi segítette át őket az érzelmi hullámvölgyeken, a nehezebb társadalmi-történelmi időszakokon, mi tette házasságukat tartalmassá, az őszinte történeteket pedig bruttó 100, illetve bruttó 40 ezer forinttal jutalmazzák majd.

Röhejes ötlet

"Három gyerek mellett olyan hihetetlen leterheltségben éltünk, hogy semmi nem tudott nagy feszültséget okozni. Egyedül talán a gyerekek jegyei" - mondta nevetve Éva, aki szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy akkoriban még nem olyan világot éltünk, mint most. "Most a nők, meg a szex folyik mindenhonnan, régen nem volt ilyen szabad világ. Azt sem tudtuk, mi az a pornóújság. Az pedig még álmunkban sem merült fel, hogy egy éjszaka kedvéért minden eldobjunk" - tette hozzá. A titok az asszony szerint, hogy a másikat el kell fogadni a hibáival együtt, és nem kell átnevelni, mert az csak "olaj a tűzre".

A pályázaton nem indulnának férjével. "Röhejesnek tartom, hogy ilyenre pénzt költenek, teljesen felesleges. Majd ha olyan jól mennek a dolgok, hogy unalmukban már nem tudnak ott a minisztériumban mit kitalálni, akkor majd lehet ilyeneket játszani" - mondta.

Éva szerint az sem igaz, hogy a jó példa ragadós, az ő gyerekei közül ugyanis csak az egyik házas, ő is tíz év után ment férjhez. A mostani fiataloknál azt látja, hogy ugyan kezdetben olyan szerelmesek, hogy "nyalják-falják egymást, mint a galambok, nem sokkal később pedig már kígyót-békát kiabálnak egymásra". Ez nem jó az asszony szerint, mert mindenáron ki kell tartani a másik mellett. Neki sosem jutott eszébe, hogy kilépjen a frigyből, persze volt olyan, hogy elkezdte pakolni azt a bizonyos, képzeletbeli mérleget, de végül mindig a jó dolgok irányába billent.

Költők és írók bírálják el

Az államtitkárság sajtóosztályán az [origo]-nak azt mondták: tavaly év végén már kiírtak egy Életút nevű pályázatot, amelyre az életük fontos eseményének bemutatásával pályázhattak a résztvevők. A kizárólag hatvan éven felülieknek kiírt pályázaton az idősek, nyugdíjasok életútjára, életük egy-egy meghatározó pillanatára volt kíváncsi a minisztérium. Végül összesen hat ember között osztották meg az első három helyezést, bruttó 400 ezertől, bruttó 100 ezer forintig jutalmazták a nyertes pályaműveket.

A minisztérium szerint a nagy érdeklődésre tekintettel folytatják a sorozatot, a mostani pályázat célja, hogy a családi összetartozásra, a család fontosságára irányítsák a figyelmet. A házaspárok által írt esszéket bíráló bizottságban helyet kapott Tamás Menyhért József Attila-díjas költő, író, műfordító, Szigethy Gábor színháztörténész, rendező, valamint Lackfi János költő. A minisztérium azt tervezi, hogy a beküldött műveket a kormány honlapján közzéteszi, de a beküldőknek minden jogról, így a színpadra állítás jogáról is le kell mondaniuk a minisztérium javára.

Sosem szabad haragudni

Évához hasonlóan szintén a másik elfogadásában látja a hosszú házasság titkát a 88 éves Fabók Jánosné, aki már 69 éve él házasságban. "El kell nézni egymás hibáit, mert az mindenkinek van" - monda az [origo]-nak az asszony, aki szerint a másik kulcsfontosságú szempont, hogy mindent meg kell beszélni a másikkal, sosem szabad haragudni. Ő és férje a második világháború alatt házasodtak össze, házukat lebombázták, egy vasúti szolgálati házat kaptak átmenetileg. "A rossz dolgok csak még szorosabbra fűzték a köztünk lévő köteléket. Összekötött minket az is, hogy a férjem szülei gyerekkorában meghaltak, én tízévesen veszítettem el az édesanyámat" - mondta.

"17 évesen, egy vasúti klubban ismerkedtünk meg, én odajártam a barátnőmmel és annak édesanyjával táncolni" - emlékezett vissza. Kérdésünkre azt felelte: sose gondolta volna az együtt töltött 69 év alatt, hogy jobb lenne külön. Ha voltak is vitáik, "olyan sosem volt, hogy napokig haragban lettük volna".

Jelenléti ív a nyaralásról

Az egymás mellett hosszú évtizedekig kitartók mellett a több családdal közös nyaralást tervezőket is pénzzel támogatná a kormány. Az államtitkárság és a lebonyolító Nemzeti Családi- és Szociálpolitikai Intézet Pihenjünk közösen címmel kínál ingyen belföldi nyaralást a gyermekeket nevelő családokat összefogó közösségeknek. Augusztus 13-ig jelentkezhetnek civil szervezetek, egyházak, plébániák, gyülekezetek, amelyek között összesen 31 millió forintot osztanak ki a közös nyaralásra.

Az induló közösségekben legalább tíz embernek és öt családnak kell lennie. Az ingyen nyaralásra jelentkező közösségek legfeljebb félmillió forintot kaphatnak a kizárólag belföldi pihenésükre: 7 napot és 6 éjszakát tölthetnek el a minisztérium kontójára, a nyaralás alatt jelenléti ívet kell vezetniük, és fotókat kell készíteniük, amelyeket utólag csatolniuk kell a szakmai beszámolóhoz.

A nyaralásos pályázat az államtitkárság [origo]-nak küldött válasza szerint lényegében folytatása egy 2011-es kezdeményezésnek. A pályázatot azoknak a civil szervezeteknek írták ki, amelyek nem csupán év közben tevékenykednek együtt, hanem szívesen töltik együtt a szabadidejüket is.  Az államtitkárság szerint a tavalyi felhívásra több mint kétszáz pályázat érkezett civil szervezetektől és egyházi közösségektől, arra azonban még nem tudtak válaszolni, hogy az ideire hányan jelentkeztek. Tavaly sokan igyekeztek a lakóhelyüktől nem túl távoli helyszínt választani, elsősorban költséghatékonysági szempontból.

Előnnyel indulnak azok, akik három - vagy több - gyereket nevelnek, ahol a családdal együtt utazna fogyatékos vagy tartósan beteg gyerek vagy felnőtt, valamint, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. De azt is jó néven veszik majd a bírálatnál, ha a pihenést a hátrányos kistérségekben, elsősorban a falusi turizmus lehetőségeit kiaknázó helyszínre tervezik. A pályázat nyerteseinek gyakorlatilag mindent fizetnek, ami egy nyaralás alatt felmerülhet: a szállást, étkezést, kis értékű sporteszközöket, az utazást. Elszámolhatóak a sátrak, a postaköltség, feltöltőkártyák, nem számolják el viszont az alkohol- és dohányáru-vásárlást, és a pénz nem használható fel késedelmi pótlék, kötbér és büntetések költségeire.

Azért kell hozzá pénz is

Van pályázati díj is, 2200 forint, ezt a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet számlájára kell átutalni. A pályázati kiírás szerint nem részesülhet támogatásban az a pályázó, amelynek a támogató által meghatározott saját forrás nem áll rendelkezésre, azt nem igazolja, vagy arról nem nyilatkozik. Pár sorral feljebb viszont azt írták, hogy a teljes költséget el lehet számolni a pályázatban, nem szükséges feltétel hozzá az önerő.

Az államtitkárság az [origo]-nak küldött válaszában azt írta: ez a probléma csak látszólag ellentmondás. A kiírás szövegének bizonyos elemei standard szövegek, ha előírnának önerőt, akkor azt igazolni kellene, de ebben az esetben nem írtak elő, tehát ezt a rendelkezést figyelmen kívül lehet hagyni. Ugyanakkor a tárca szerint az, hogy a pályázatban nem írják elő a saját forrás meglétét, nem jelenti azt, hogy nincs is rá szükség. Az adható maximum félmillió forint ugyanis többnyire nem elég egy csoportos nyaralás teljes megszervezéséhez, tehát csak akkor van esély a megvalósításra, ha van saját forrás is.