Kerítésekkel harcolnak a balatoni polgármesterek

Hat éve pereskedik egy 135 méteres partszakaszért a szántódi polgármester. Dolgos János szerint nonszensz, hogy a Balaton-part egy része kerítéssel van lezárva: szerinte a tó nemzeti vagyon, a partrész tulajdonosai viszont azt nem tudják felfogni, hogyan jut bárkinek is eszébe, hogy elvegye, ami papíron az övék. A hangulat puskaporos a település vezetése és a tulajdonosok között, a helyieket azonban nem nagyon hozza lázba a polgármester szabadságharca.

"Élet-halál harcot vív" képviselő-testületi társa szerint egy 135 méter hosszú Balaton-parti földterületért a szántódi polgármester. Dolgos János 2006-os megválasztása óta szeretné az önkormányzat tulajdonában tudni a szántódi partszakasz jelenleg 35 ingatlantulajdonos magántulajdonában levő, kerítéssel lezárt részét. Ettől a céljától - saját bevallása és ismerősei szerint - semmi sem tántoríthatja el.

Mutyit sejt a háttérben

A polgármester szerint vita tárgyát képező terület az egykori MÁV üdülőtelep területén fekszik, és első ránézésre semmiben sem különbözik az átlagos Balaton-part képétől. A szántódi lakópark egyik murvával felszórt mellékútjáról lehet megközelíteni a kulcsra zárt kerítéssel lekerített partszakaszt, melynek első 20-30 méterét sűrű és magasra nőtt nádas borítja, a víz a déli partra jellemzően meglehetősen sekély, a hínár pedig kiszáradva korhad a vízfelszínen felbukkanó iszap tetején. Ezt a 135 méter hosszú és 12 méter széles partszakaszt szeretné megszerezni az önkormányzatnak több mint hat éve Dolgos János, annak ellenére, hogy a területért folytatott harcban a másik oldalon állók szerint ez sosem volt az önkormányzat tulajdona.

A strandot tulajdonló 35 Balaton-parti ingatlan 1998-ban a szántódi MÁV-üdülőtelep privatizációja után került magánkézbe. A telkek mostani tulajdonosai úgy vették meg az egyes parcellákat, hogy azokhoz saját, külön bejárátú stradterület is tartozik, és ebből egy fikarcnyit sem akarnak engedni. A polgármester szerint egyértelműen "valami mutyi volt" anno a MÁV tulajdonában lévő terület "átjátszása" körül. Az egykori SZOT-üdülő 1978-ban került a MÁV tulajdonába, majd vagyonkezelésre átvette a Hunguest, végül egy cég tulajdonába került a terület, amely értékesítette a telkeket a lakópark jelenlegi tulajdonosainak. A polgármester az [origo]-nak az mondta: azt szeretné elérni, hogy semmissé nyilvánítsák azt az adásvételi szerződést, amely a mostani tulajdonos és a területet eladó cég között jött létre.

Fürödjön, aki akar

A polgármesternek ugyan van kulcsa a kapuhoz, mivel az önkormányzat részben tulajdonosa az elzárt területnek, ennyivel azonban saját bevallása szerint nem elégszik meg. "Szabadstrandot szeretnénk itt létrehozni, kvázi meghosszabbítani a lakópark végétől kezdődő jelenlegi szabadstrandot. Nincs a szántódiaknak és az ide látogatóknak kapcsolata a vízzel. Ez nonszensz" - mondta. "A tó közkincs, nemzeti vagyon, senki a világon nem tilthatja meg, hogy abban az fürödjön, aki csak akar" - tette hozzá.

A város körülbelül 70 méter hosszú szabadstrandján kedden délelőtt nagyjából ötvenen napoztak, fürödtek. A megkérdezettek szerint ezzel a mostani területtel sincs semmi gond, de azért kánikulában sokkal többen vannak, "akkor már nehezebben lehet elférni". A parton egy anyósára várakozó helyi férfi tudósítónknak azt mondta: hallott a polgármester ötletéről, de nagyon nem hozza lázba a téma. Neki jó így is, úgy is, meg tudja oldani, ha fürdeni akar a Balatonban.

A településvezető saját bevallása szerint egyik nagy feladatának tekinti a területet lezáró kerítés eltávolítását, a 2006-os és 2010-es kampányában is ezzel próbálta meggyőzni a szántódi szavazókat arról, hogy rá bízzák a település vezetését. Folyamatosan bíróságra jár, egyik fellebbezést küldi a másik után, és rendszeresen falugyűlések és testületi ülések központi témájává teszi a terület jövőjének kérdését. A polgármester annak ellenére nem tesz le tervéről, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal egyik tavalyi határozatában megállapította, hogy a lezárt terület magántulajdonnak minősül, az önkormányzatnak így nem sok mozgástere maradt.

Használhatom a fürdőszobáját?

"Lejövünk ide pihenni, és mi történik? Bíróságra meg falugyűlésre kell járnunk a polgármester jóvoltából" - panaszolta az [origo]-nak az egyik tulajdonos, akinek a kertje egyből a lezárt partszakaszra vezet. A férfi szerint irreális a polgármester elképzelése, hiszen ez magántulajdon. "Nézze, ez az egész olyan, mintha én becsöngetnék magához, hogy engedje már meg, hogy használjam a fürdőszobáját. Megengedné"? - kérdezte a férfi, aki szerint semmi jogalapja nincs Dolgos Jánosnak, hogy elvegye a tulajdonosoktól a partszakaszt. "Senki nem fogja neki eladni a tulajdonrészét, nagyon nagy az összetartozás közöttünk, közös ügyvédünk is van egy ideje, aki képviseli az érdekeinket" - tette hozzá. Szerettük volna megkérdezni a többi tulajdonos véleményét is, de ottjártunkkor senkit nem találtunk otthon. A férfi szerint szomszédai inkább augusztusban és a hétvégéken szoktak lejárni nyaralóikba.

A polgármester borzasztónak nevezte a partszakasz jelenlegi állapotát, szerinte a lakók nem is fürdenek a vízben. Az [origo]-nak nyilatkozó tulajdonos szerint viszont igenis szoktak fürdeni, és közösen fizetnek egy kertészt, aki nyírja a füvet és gondozza a növényeket a partszakaszon. Felvetésünkre, hogy a víz bizony nem tűnik túl tisztának, azt felelte: "És mit csináljak? Hozzak ide egy kotrógépet"?

Puskaporos a hangulat

Az önkormányzat képviselő-testületének tagja, Kárpáti József az [origo]-nak azt mondta: a polgármester már az elején nagyot tévedett "szabadságharcában", mert a szóban forgó terület sosem volt az önkormányzat tulajdona. "A magyar államé volt itt az egész terület, később a Hunguest kezelésébe került, majd egy kft. megvásárolta és továbbértékesítette a mostani tulajdonosoknak" - mondta Kárpáti. A testületi tag szerint a főügyészség is megállapította, hogy az önkormányzatnak két lehetősége van: vagy kisajátítja a területet, de akkor mind a 35 tulajdonost kártalanítani kell, vagy pedig kivásárolja a tulajdonosokat. "Kérdezem én, honnan van, lesz erre pénz. Annyi más mindenre lehetne költeni a településen, nem értem, miért olyan fontos a polgármesternek ez a 135 méteres partszakasz. A falunak aztán semmi haszna ebből az egészből, csak puskaporos a településen a hangulat" - tette hozzá.

"Hallottam a dologról, és hát nem sok értelmét látom, megmondom őszintén. A szántódiak közül ha tízen lemennek a szabadstrandra, akkor sokat mondok" - kommentálta a polgármester törekvését az egyik helyi lakos. Egy - az út menti háza előtt éppen füvet nyíró férfi - viszont teljes mellszélességgel támogatja Dolgos törekvését, mert szerinte fejétől bűzlik a hal. "Rendet kéne már tenni ebben az országban, ha a kis dolgokban nem sikerül, a nagyban sem fog" - mondta. A szántódi férfi a polgármesterhez hasonlóan úgy gondolja, hogy a tó közkincs, és mindenkinek joga van kiélvezni, azonban a tulajdonosokat is megérti, mert "nem ők tehetnek róla, ha valami mutyi volt anno a dologban". Kérdésünkre azt mondta: a szabadstrandra járnak fürdeni, de jól jönne az a plusz több mint száz méter, mert hétvégén már annyian vannak, mint a heringek. "Sosem lesz itt igazság" - vonta le kissé lemondóan a konzekvenciát, majd folytatta a fűnyírást.

Kenesén már nem téma a kerítés

Balatonkenesén is forrongtak a helyiek, miután a polgármester úgy döntött, kerítéssel zár le egy 200 méteres partszakaszt. A helyiek összefogtak, demonstrációt szerveztek, két héttel a felépítése után pedig lebontották a drótkerítést. A polgármester "jobb belátásra tért" - fogalmazott egy helyi vállakozó az [origo]-nak. "A testületi ülésen 7-0 arányban szavazták meg az sétány drótkerítéssel való lezárását, majd két hét múlva 7-0 arányban döntöttek a lebontás mellett" - mondta nevetve a part mellett büfét üzemeltető férfi. "Emberek vagyunk, hibázunk. A polgármester is hibázott, és amikor rájött, hogy mekkora ellenállás jött létre a helyiek részéről a kerítés miatt, akkor helyrehozta, amit elrontott, és elvitette a kerítést" - tette hozzá.

A férfi szerint ugyan mindenféle összeesküvés-elmélet jár körbe a keneseiek között, de szerinte szó sincs róla, hogy valaki pénzt akart volna ily módon kihozni a lezárásból. "Volt valami baleset itt, valaki megsérült, feljelentéssel fenyegettek, a polgármester pedig úgy döntött, megtiltja itt a fürdést" - mondta a férfi. A fürdést egyébként tábla is tiltja, hiszen a terület hivatalosan sétány, nincsenek lejárók a vízbe, nincs a vízi mentőknek állomása. A tőle alig pár méterre található strand ugyan biztonságosabb kikapcsolódást kínál, viszont 550 forintot kell érte fizetni.

Tömör István polgármestert kedd délután személyesen kerestük hivatalában, de már hazament, a titkárságán pedig az mondták, "a kerítés már egyébként sem téma".