Így építkezett Orbán felfedezettje - Rogán Antal pályájának titkos története I.

2012.07.30. 7:09

Orbán Viktor karolta fel, de aztán később többször nemet mondott neki. Egy kis faluból jött, felnőttként azonban meghódította a főváros központját. Túl gyorsan tört fel, viszont magától rájött ennek a veszélyeire. Az [origo] bemutatja az ország egyik legbefolyásosabb politikusának, Rogán Antalnak a felemelkedését. Első rész.

A külvárosi templomban megtartott szertartás után Budapest központjába vonult át a fiatal házasokat ünneplő násznép. A vallásos családból származó vőlegény és a szintén konzervatív neveltetésű menyasszony a Lánchíd pesti hídfőjétől néhány száz méterre található Duna Palotába hívta vacsorázni és mulatni a vendégeket. Az első emeleten elterülő bálterem impozáns látványt nyújtott hatalmas belmagasságával és boltíves oszlopaival, a buli azonban nem sokban különbözött az átlagos magyar lakodalmaktól. Egy szintetizátoros együttes szolgáltatta a zenét, a hagyományos éjféli menyasszonytáncnál egy kanállal ütögetett edénybe gyűjtötték a pénzt, és beindult az ilyen bulikon szokásos vonatozás is.

A zenekar fel volt készülve a lakodalomnak erre a részére, és volt náluk egy vasutassapka, amelyet belenyomtak az ifjú férj fejébe. A vékony, szemüveges fiatalember ritkán járt el szórakozni, és olyankor sem szokta magát nagyon elengedni, de ezúttal nem vonta ki magát a bulizásból. Bár az arcán volt valami kényszeredett mosoly, a vonatozásba beszállt, és a vasutassapka ellen sem tiltakozott. Többen is nevetve figyelték a megszokottnál lazábban viselkedő férjet a vendégseregből, akik között voltak vidéki rokonok, egykori kollégiumi lakótársak, tősgyökeres budapesti barátok, és több olyan vendég is, akik az ország legbefolyásosabb emberei közé tartoztak.

A menyasszonytáncból is kivette például a részét Kövér László, aki akkor a titkosszolgálatok felügyeletéért felelős miniszter volt, és megjelent a Fidesz parlamenti frakciójának akkori vezetője, Szájer József is. De még csak nem is ők voltak a legrangosabb nevek a vendéglistán, a meghívottak között volt ugyanis Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is. Ő aznap hivatalos volt felesége egyik rokonának szolnoki esküvőjére is, így csak késő este, a vidéki városból hazatérve jelent meg a Duna Palotában, ahol a bulizásba nem szállt be, de üdvözölte az ifjú párt és a hozzátartozóikat. Ez a gesztus egyértelműen a fiatal, 27 éves férjnek szólt, aki ugyan mindössze néhány évvel korábban került be a politikába, de már ennyi idő alatt is nyilvánvalóvá vált, hogy ígéretes pálya áll előtte.

Az esküvőt 1999-ben tartották, a fiatalembert pedig Rogán Antalnak hívták, aki akkor már tagja volt az Országgyűlésnek, részt vett a kormányzó párttal szövetséges ifjúsági szervezet irányításában, ideje nagy részében pedig a miniszterelnök közvetlen környezetében dolgozott. Rogán azóta is a politika első vonalához tartozik, és ugyan időnként eltávolodott az országos ügyektől, ez nem akadályozta meg abban, hogy a Fidesz meghatározó figurájává nője ki magát. Jelenleg a kormányzó párt frakcióvezetőjeként névlegesen is az egyik legbefolyásosabb politikusnak számít Magyarországon, de már a tisztség májusi elnyerése előtt is kulcsfontosságú szerepet játszott több fajsúlyos kormányzati döntésben.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Frakcióvezetőként névlegesen is a legbefolyásosabb politikusok egyike

Az [origo] ennek az egyedi politikai karriernek a hátterét vizsgálva több mint húsz olyan emberrel beszélt az utóbbi hónapokban, akik közelről ismerik Rogán Antal pályafutását, illetve annak egyes szakaszait. Többségük azzal a feltétellel vállalta a beszélgetést, hogy nem közöljük a nevét, mert nem akart beazonosíthatóan nyilatkozni a szerinte politikailag érzékeny kérdésekről. Rogán Antallal is készítettünk egy interjút, amely szintén részét képezi ennek a cikknek.

A gátszakadás 1989-ben

A végzős gimnazistaként még hosszú, fülre lógó hajat viselő Rogán épp a rendszerváltás évében, 1990-ben érettségizett, de a politikával akkoriban csak felületesen foglalkozott. "Nem politizáltunk itthon. Az apja boltvezető volt, majd amikor végzett a munkával, itthon dolgozott tovább. Én a helyi óvodában voltam szakácsnő" - idézte fel a politikus édesanyja, hozzátéve, hogy fia és a nála két évvel fiatalabb lánya is kivette a részét a ház körüli munkákból, különösen a család által tartott állatokkal, például a tehenekkel való foglalkozásból. Rogán úgy emlékszik, hogy az iskolában ugyan egyik tanára részéről érték baloldali hatások, ennek azonban "ellenállt a családi háttér, és főleg a nagyapám". A politikus szerint a téeszesítés ellen tiltakozó, és emiatt többször is meghurcolt nagyapa sokáig csak utalásokat tett a családot ért sérelmekre, a '45 utáni kitelepítésre, az elvett földekre, de Nagy Imre 1989 júniusi újratemetése változást hozott ebben: "Ez egyfajta gátszakadást jelentett számára. Akkor folytattuk első értelmes politikai beszélgetésünket."

Az igazán éles váltás azonban csak akkor következett be, amikor Rogánt az érettségi után felvették a budapesti közgazdaságtudományi egyetemre, és szülőfalujából, az osztrák határ mentén fekvő 300-400 fős Szakonyfaluból elkerült a fővárosba. Szülei költöztették fel az egyetem kőbányai kollégiumába, és az édesanya emlékei szerint a férje először azt hitte, a fiuk nem fogja bírni a hirtelen változást, és haza fog költözni. Az életüket egy kis faluban leélő szülők is elcsodálkoztak például azon, amikor látták, hogy a gyerekük egyik szobatársa egy fekete bőrű, afrikai fiú volt, Rogán azonban most azt mondta, ő kifejezetten örült neki, hogy összekerült vele. "Az egykori ghánai uralkodócsalád egyik leszármazottja volt. Az apja kollégiumba kényszerítette ugyan, de vett neki egy autót, egy lepukkant Peugeot-t. Öreg volt, de nagy" - idézte fel a kocsikért gyerekkora óta rajongó politikus, megjegyezve, hogy csak azért nem szobatársával együtt szoktak beautózni az egyetemre, mert "én bejártam a reggel nyolcas órákra, de neki délig a színét sem lehetett látni. Nagyon sajnáltam, hogy egy év után kiesett az egyetemről, de nem nagyon volt olyan tantárgy, amit sikerült volna abszolválnia."

Két évet töltött ebben a külvárosi kollégiumban Rogán, majd harmadévesként bekerült az egyetem egyik szakkollégiumába. Ezekbe az intézményekbe azok a hallgatók jelentkeztek, akik nem elégedtek meg az egyetemi képzéssel, hanem szerettek volna többet tanulni. Rogán a Széchenyi Istvánról elnevezett szakkollégiumba került, amely egy korábbi kollégista szerint "azokkal volt tele, akik társadalomtudományi irányba akarták vinni a közgazdaságtant". Az intézményre az egykori kollégisták szerint jellemző volt az aktív közéleti légkör, és volt kötődése a rendszerváltás ellenzéki mozgolódásaihoz is. A szakkollégium 1987-ben nyílt meg, és az alapítói között volt például Németh Zsolt jelenlegi külügyminisztériumi államtitkár, aki részt vett a Fidesz megalakításában is.

Hosszú gyűlések, hosszú hozzászólások

A kőbányai környékhez képest jóval pezsgőbb Ráday utcában lévő épületbe már Rogán is úgy érkezett, hogy nemcsak intenzív közéleti érdeklődéssel, hanem szilárd politikai irányultsággal is rendelkezett. Egyik diáktársának emlékei szerint ezt tükrözte már a kollégiumban való megjelenése is. A szeptemberi beköltözésnél ő érkezett meg a leghamarabb a szobába, és a meglehetősen sötét helyiségben így el tudta foglalni a legelőnyösebbnek számító, ablak melletti ágyat, ahol aztán újságot lapozgatva várta a leendő lakótársait. "Ott ült, és az Új Magyarországot olvasta" - idézte fel az egykori kollégista, hozzátéve, hogy az akkori kormány mellett elkötelezett lap azért tűnt fel neki, mert "abban az időben az egyetemista körökben inkább a kormány kritizálása volt a divat".

Forrás: MTI/Tóth Gyula
Első feleségével egy 2002-es fotón

Rogán nemcsak újságolvasóként érdeklődött a közélet iránt, hamar aktivizálta magát a szakkollégium saját döntéshozatali fórumain is. "Látszott, hogy érdeklik a különböző közösségi ügyek. Hosszú kollégiumi gyűlések voltak, és Tóni szeretett hosszasan hozzászólni ezekhez" - mondta egy korábbi kollégista, egy másik pedig megjegyezte, hogy Rogán imádott a szabályzatok készítésével foglalkozni, "az szmsz (szervezeti és működési szabályzat) őrültje volt". Sokáig ment például egy vita a szakkollégiumban arról, hogy az intézmény inkább egy szakmai műhely legyen komoly elvárásokkal és a hozzájuk rendelt szankciókkal, vagy pedig legyen inkább egy lazább közeg, és a rendelkezésre álló forrásokat is ehhez passzoló rendezvényekre, esetleg bulikra költsék. Több egykori kollégista szerint a szigorúbb irányvonal egyik vezéralakja Rogán Antal volt.

Az idő múlásával kezdett kiépülni a kapcsolata a nagypolitika felé is. Ehhez nagy lökést adott Rogánnak és a hozzá hasonlóan konzervatív érzelmű barátainak az, hogy 1994-ben az egykori állampárt utódja, az MSZP nyerte meg a választást. "Felbuzgott bennünk az, hogy kellene valamit csinálni" - jellemezte az akkori hozzáállásukat Rogán egyik barátja, egy másik pedig úgy fogalmazott: "Le voltunk taglózva, hogy mi lesz itt". Ennek az egyszerre sokkoló és buzdító élménynek az eredménye lett például az, hogy Rogán több társával együtt belépett a XI. kerületi MDF-szervezetbe. Érdemi tevékenységet azonban nem végeztek, és Rogán szerint a tagságuk nem is tartott tovább két hétnél: "Az a kerületi szervezet magán hordozta az akkori MDF összes betegségét. Élénken veszekedtek például arról, hogy ki legyen a párt polgármesterjelöltje, miközben mindenki más arról beszélt, hogy a különböző konzervatív erők összefogására van szükség."

Az alapító, aki ott sem volt

A nem túl sikeres MDF-es tapasztalatok után a diákok egy saját szerveződéssel próbálkoztak. Létrehozták a Konzervatív Polgári Klub nevű csoportot, és elkezdtek különböző fórumokat, rendezvényeket szervezni, amelyekre politikusokat, illetve a politikához közeli embereket - történészeket, politológusokat - hívtak meg. Rogán volt a klub egyik vezetője, és a rendezvényeken nemcsak a meghívott jobboldali politikusokkal és háttéremberekkel ismerkedett meg, hanem más egyetemek hasonló gondolkodású diákjaival is. Ilyen volt az Egyetemi Széchenyi Kör (Eszék) nevű csoport, amelynek meghatározó figurája volt az ELTE bölcsészkarán tanuló Gyürk András, aki jelenleg a Fidesz európai parlamenti delegációját vezeti.

Ezekből a mozgolódásokból nőtt ki aztán a Fidesszel szoros szövetségben működő Fidelitas nevű ifjúsági mozgalom. Hivatalosan ez nem is egy új szervezet volt, hanem a Fidesz székházába bejegyzett Középiskolások Szövetsége 1990 (elterjedtebb nevén Kösz'90) alapjain jött létre, amikor a szövetség 1996 októberében, az ELTE jogi karán tartott gyűlésén Fidelitasra változtatta a nevét. Ez tekinthető a szervezet alapításának, és ugyan Rogán Antal a parlament honlapján és a saját weboldalán közzétett életrajzában is azt írja, hogy alapítója volt a Fidelitasnak, a gyűlésről fellelhető bírósági iratokban nem szerepel a neve a tisztviselők között.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Régi barátjával, Gyürk Andrással

Valójában azonban nemcsak tisztséget nem kapott, hanem ott sem volt az alapításkor, ami kiderül a Fidelitas első elnökének, a Rogánnal ma is szoros barátságot ápoló Gyürk Andrásnak egyik nyilatkozatából is. Gyürk ugyanis azon viccelődött egy 2009-es videóban, hogy Rogán ugyan nagyon színes történeteket tud mesélni az alapításról, de valójában nem volt ott, és csak "egy évre rá lépett be a Fidelitasba". Rogán most az [origo] kérdésére nem vitatta, hogy valóban nem volt ott az alapításnál, de azt mondta, ő úgy emlékszik, hogy ennek pusztán az volt az oka, hogy épp nem volt Budapesten, és nem sokkal később csatlakozott a szervezethez. Nehéz megállapítani, hogy az egymásnak némileg ellentmondó emlékek közül melyik áll közelebb a valósághoz, a Fővárosi Törvényszék ugyanis csak a gyűlések jegyzőkönyvét adja ki, de a hozzájuk tartozó jelenléti ívet és a szervezetek tagnyilvántartását nem.

Zsákutca öregekkel

Még ha Rogán nem is volt ott konkrétan a Fidelitas alapításánál, 1996-ra már eldöntötte, hogy politikával akar foglalkozni. Bár évfolyamának legeredményesebb diákjai közé tartozott, és a diploma megszerzése után tanítani is kezdett a Közgázon, egy közeli barátja szerint "már az egyetem végére kikristályosodott, hogy hivatásszerűen a politika és a politikacsinálás az, ami érdekli". Pedig az egyetem után felvették dolgozni a Magyar Nemzeti Bank költségvetési főosztályára, amely az intézmény egyik korábbi dolgozója szerint "az egyik legnívósabb terület", és Rogánt "tárt karokkal fogadták, mert nagy szükség volt a fiatalokra". Ő azonban a három hónapos próbaidő lejártával közölte a feletteseivel, hogy nem szeretne maradni. "Azt mondta, nyugdíjasoknak való ez, nem nekem" - idézte fel az édesanyja, hogy Rogán mivel indokolta számára a döntését.

A politikus a mostani interjúban megerősítette, valóban zavarta az, hogy akkoriban kevés fiatal dolgozott az MNB-ben, és hozzátette, nehezen viselte a szigorú belső rendet is. Például hiába volt egy olyan szabály, hogy péntekenként lazábban lehetett öltözni, amikor ő ingben és farmerben ment egy pénteki értekezletre, akkor később a felettese elküldte neki a bankszerű öltözködés szabályairól szóló dokumentumot.

Az MNB-től való távozás után a Batthyány Lajos Alapítvány titkára lett, ami már szinte direkt politikai szerepvállalást jelentett. A szervezet Antall József miniszterelnök kezdeményezésére jött létre 1991-ben, és a kilencvenes évek közepén rendezvények szervezésével, kiadványok megjelentetésével szerepet játszott annak a konzervatív politikai összefogásnak a megteremtésében, amelynek az élére a Fidesz állt. Ennek a szervezetnek a titkáraként és a Fidelitas egyik vezetőjeként Rogán közvetlen közelségbe került a Fidesszel, amelynek addigra már több vezetőjét is jól ismerte. Kövér László például igazgatósági tag volt az alapítványban, Orbán Viktorral pedig még az egyetem alatt ismerkedett össze.

Megcsapta a pártállami szellő

A Széchenyi újonc kollégistájaként Rogán volt az egyik szervezője az 1992/93-as tanévben a szakkollégium téli táborának, ahova meghívta Orbánt. "Érdekes volt, mert ugyanabba a táborba meghívtuk Pozsgay Imrét is, aki akkor még rendkívül aktív politikus volt" - idézte fel Rogán, hozzátéve, hogy érezni lehetett a "pártállami szellőt" abban, ahogy a két vendég megérkezett az eldugott kemencei táborba: "Viktor a Volkswagenjével érkezett, és folyamatosan vele kellett konzultálni arról, hogyan talál oda. Pozsgaynak viszont a sofőrjével érintkeztem, és ki kellett sétálnom a bekötőúthoz, ahol aztán megjelent egy ezüstszürke Mercedes, benne a sofőrrel."

Ez persze még csak felületes ismeretséget jelentett Orbánnal, évekkel később azonban az ifjúsági politizálás erősödése közelebb hozta őket egymáshoz. A Fidelitas egyik korábbi vezetőségi tagja szerint ugyanis már a szervezet formálódásakor is szoros kapcsolat alakult ki a fiatalok és a Fidesz vezetői között. "Viktor részéről elvárás volt, hogy legyen egy ilyen szerveződés. Látta a mozgolódásokat az egyetemek környékén, szerette volna, ha ez be van csatornázva a Fideszbe" - idézte fel a politikus, megjegyezve, hogy személy szerint Orbánnal is folytattak erről beszélgetéseket akkoriban a későbbi fidelitasosok.

Forrás: MTI/Sándor Katalin
Régi ismerősök - Orbánnal egy 2004-es fotón

A Fidesszel szövetséges ifjúsági szervezetben vállalt szerepe hamar nagy lehetőséghez is juttatta Rogánt. Az 1998-as választásokon befutó helyet kapott Gyürk Andrással együtt, és így mindössze 26 évesen bejutott az Országgyűlésbe. Rogán utóbb több interjúban is azt mondta, arra számított, hogy majd csendben eldolgozgat a költségvetési bizottságban, végül azonban ennél komolyabb feladatokat kapott. Orbán már a hivatalba lépése előtt felkérte arra, hogy legyen tagja a miniszterelnöki kabinetnek a belpolitikai titkárság vezetőjeként. Rogán emlékei szerint a leendő kormányfő a Parlament állóbüféjében lépett oda hozzá egy kávéval a kezében, felajánlotta neki a tisztséget, és egyúttal megkérte arra, hogy találja ki, hány emberrel és milyen formában működjön a titkárság. Bár Rogán szerint nagyon meglepte őt a felkérés, és utólag úgy érzi, túl hirtelen jött számára ez a kihívás, akkor nem mert nemet mondani rá: "Hirtelen köpni, nyelni sem tudtam, és azt mondtam, hogy jó."

A belpolitikai titkárságot is magában foglaló miniszterelnöki kabinet vezetője Nagy Andor lett, akinek egy, a stáb összeállítását ismerő forrás szerint szintén külön szólt Orbán, hogy vegye be Rogánt a csapatba. A forrás szerint a kiválasztásban szerepet játszott az, hogy Rogán egyszerre volt fiatal és képzett, másrészt pedig a kabinetfőnökkel ellentétben képviselői mandátummal is rendelkezett, márpedig a titkárság vezetőjeként az egyik legfontosabb feladata a frakcióval való kapcsolattartás volt. A titkárság dolga volt a miniszterelnök belföldi programjainak szervezése is, és ugyan Rogán a belső kormányzati struktúrában messze volt a legmagasabb szinttől, egyik akkori munkatársa szerint nyilvánvaló volt, hogy az informális súlya nagyobb volt a hivatalosnál. "Orbán közvetlenül vele tárgyalt, bevonta a döntésekbe" - magyarázta az egykori titkársági dolgozó.

Akit Arrogánnak becéztek

A politikai súly növekedésének voltak látványos megnyilvánulásai is. Rogán a sovány politikai múlt ellenére is megszerzett több olyan pozíciót, amelyért versengés folyt a Fideszen belül. 1999-ben elnyert egy külön díjazással is járó, ezért egy másik képviselő által is megpályázott frakcióvezető-helyettesi posztot, a 2001 májusi kongresszuson pedig szintén több más jelöltet maga mögé utasítva jutott be a Fidesz elnökségébe. Ezzel párhuzamosan országos ismertségre is szert tett a parlamenti ciklus egyik legtöbbet szereplő fideszes politikusaként. Különösen nagy feltűnést keltett a szocialisták - és azon belül néha az idősebb generációk - felé irányzott kemény beszólásaival és konfliktusokat gerjesztő nyilatkozataival.

"Tóni szeret szerepelni, és szereti a konfliktusokat is" - mondta Rogán egyik barátja és politikustársa, aki szerint azonban a keménykedés nem szándékosan választott szerep volt, hanem "belecsúszott ebbe, mert nem volt, aki a nagyfiúk közül elvitte volna". Egy idősebb fideszes politikus szerint ugyanakkor ennek nem feltétlenül az volt az oka, hogy a párt meghatározó figurái számára alacsonyabb rendű lett volna ez a fajta politizálás, hanem inkább az, hogy a többségük kormányzati feladatot kapott, ami beszűkítette a mozgásterüket. "A régi arcok mindegyike olyan pozícióba került, hogy nem vált alkalmassá arra a szerepre, hogy mindennap odacsapjon" - magyarázta az első Orbán-kormányban szintén miniszteri pozíciót viselő forrás.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Sok ügyet bevállalt kezdő politikusként

A párt frakcióelnökségének ülésein hoztak döntéseket arról, hogy milyen témákban, illetve milyen formákban szólaljanak meg, és Rogán szerint "sok olyan ügy volt, amiért nem kapkodtak a többiek". Hozzátette azonban, hogy ez nem feltétlenül volt ellenére, mert "fiatalon meg kell küzdeni az érvényesülésért". Az ismertséget és befolyást hozó szerepléseknek megvoltak ugyanakkor az árnyoldalai is. A belemenős, keménykedős megszólalásokért például nemcsak politikai ellenfelei bírálták, hanem még a saját párttársai is az arroganciára utaló "Arrogán" becenéven kezdték el emlegetni. Ennek veszélyeivel tisztában volt Rogán is, és egyik barátja úgy emlékszik, hogy a ciklus második felében voltak köztük olyan beszélgetések, hogy "nem lesz-e ez túl sok, hogy vajon reparálható lesz-e a karaktere".

Nemet mondani Orbánnak

A Fidesz 2002-es választási veresége aztán új politikai helyzetet teremtett, és ugyan az ellenzéki pozíció talán még inkább kedvez a harsány megszólalásoknak, Rogán elkezdett hátrébb húzódni. 2002 szeptemberében lemondott az időközben megszerzett frakcióigazgatói posztjáról, és nemet mondott arra a felkérésre is, amelyet Orbán Viktortól kapott. A Fidesz újjászervezésének nekigyürkőző Orbán kabinetfőnöki pozíciót ajánlott neki, Rogán azonban ezt visszautasította. A politikus állítja, hogy ennek nem az ő esetleges helyezkedése volt az oka, hanem egyszerűen az, hogy egy "magánéleti válság kellős közepén" volt. A házassága kezdett megromlani, amit egy későbbi Playboy-interjúban azzal magyarázott, hogy feleségével - akivel barátai szerint egy felvidéki kiránduláson jött össze - túl hirtelen, néhány hónapos ismeretség után házasodtak össze, és egyiküknek sem volt elegendő élettapasztalata.

Rogán azt mondta, hogy ezekről a problémákról számolt be Orbánnak is, amikor 2002 őszén beszéltek a felkérésről a Fidesz Lendvai utcai székházában. "Mondtam neki, hogy ne haragudjon, de szerintem mindenkinek az életében van egy olyan pillanat, amikor jobb, ha egy kicsit visszahúzódik, és rendezi a sorait" - idézte fel, hozzátéve, hogy "abszolút magánéleti oldalról közelítettem meg a dolgot, és elmondtam, nem érzem úgy, hogy most én teljes erőbedobással tudnék dolgozni. Mondtam neki azonban azt is, hogy máskor számíthat rám, de a következő egy évben kíméljen meg".

Bár fideszes politikusok szerint a pártban általában az a jellemző, hogy ha valakire rábíznak egy feladatot, akkor azt nem szokás visszadobni, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Orbán minden esetben zokon veszi az elutasító válaszokat. "Kevesen mondanak neki nemet. De az ellenfelei állításaival ellentétben ő egy nagyon intelligens és józan ésszel, a realitások figyelembe vételével gondolkodó ember" - magyarázta egy, a Fidesz előző és mostani kormányában is pozíciót vállaló tisztviselő, aki szerint ha valaki nemet mond Orbánnak, az akár még jól is kijöhet a helyzetből: "Az egyik kulcs nála ugyanis az erő. Osztályozza az embereket úgy, hogy ki az erős és ki a gyenge. És ő az erős embereket becsüli. Így ha valaki határozottan kiáll, és józan érvekkel alátámasztva mond nemet, akkor az növelheti is őt Orbán szemében."

Építkezés az új terepen

Rogán sem vágta el magát a Fidesz vezetésénél, és ugyan az országos színtérről való levonulást folytatta, talált magának egy olyan terepet, ahol a reflektorfénytől viszonylagos távolságban tudta tovább építeni politikai pályáját. Ez volt Budapest egyik legfontosabb kerülete, a Belváros, amelyet ugyan a 2002 előtti nyolc évben fideszes polgármester vezetett, de a pártszervezet nagyon legyengült állapotban volt. "Egymással veszekedtek, elriasztottak másokat, és nem biztosították a hátteret a polgármesternek" - magyarázta egy fővárosi fideszes politikus, utalva arra, hogy a kerület élén álló fideszes Karsai Károly ciklus közben veszítette el a többséget a képviselőtestületben, miután kettészakadt a frakció.

A Fidesz vezetése így elhatározta, hogy rendezni kell a kerületi pártszervezet helyzetét, és a Belvároshoz addig politikailag semmilyen módon nem kötődő Rogán Antalt bízták meg a feladattal. Ezt már vonakodás nélkül elvállalta, sőt egy, a kiválasztás részleteit ismerő forrás szerint érződött, hogy van benne ambíció, még ha kifejezetten nem is tolakodott a megbízatásért.

Rogán mandátumot szerzett az önkormányzati választáson, és előbb az V. kerületi képviselőtestület Fidesz-frakciójának vezetői posztját nyerte el, majd a pártszervezet 2003-as feloszlatása után ő lett a választókerületet lefedő Fidesz-szervezet elnöke is. Egy barátja szerint az motiválta ebben, hogy a 2002-es vereség után ellenzéki politikusként egyedül az önkormányzati közeg volt alkalmas arra, hogy bizonyítsa vezetői képességeit. Egy korábbi munkatársa szerint pedig Rogán számára nyilván nem volt jelentéktelen maga a helyszín sem. "Úgy néztem rá, mint egy tehetséges sakkozóra, és a Belváros az egyik legfontosabb mező a sakktáblán. Ő ezt nézte ki magának" - magyarázta a korábban Rogán önkormányzati stábjában dolgozó forrás, aki szerint az V. kerület azért számít jó terepnek, mert itt vannak az ország legfontosabb intézményei, így a helyi ügyekben eljáró kerületi vezetőknek is az átlagnál nagyobb súlya van, és ezzel "lehet politikai tőkét szerezni".

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Aktivizálta magát a Belvárosban - a 2006-os képen a Szabadság tér rendbetételén dolgozik

Az egykori falusi gyerek tehát 30 éves korára eljutott oda, hogy meghatározó politikai szereplő lett a főváros legbelsőbb kerületében. A helyi politizálás ugyan bizonyos szempontból visszalépést jelentett a korábban az országos politika sűrűjében forgó Rogán számára, ő azonban a hozzá közel állók szerint teljes erőbedobással vetette magát bele a kerületi ügyekbe. Egy régi barátja szerint ebben az elszántságban szerepet játszottak azok a minták, amelyeket otthonról, a határ menti Szakonyfaluból hozott magával. A falu lakosságának túlnyomó részéhez hasonlóan Rogánék is a magyarországi szlovén kisebbséghez, a vend közösséghez tartoznak, és a település egyik nem vend származású lakója szerint rájuk általában az a jellemző, hogy nagyon sokat dolgoznak, és igyekeznek ellátni saját magukat, a városba is csak ritkán járnak be vásárolni.

Az egymás között korábban sokszor szlovénül beszélő Rogánék otthonában is többször megforduló barátnak szintén az volt a benyomása, hogy a vendek nagyon dolgos emberek, és hozzá vannak szokva a zord időjárási körülmények között végzett munkához. Ez a konok elszántság a barát szerint látható volt Rogánon már az egyetemen is, és fel lehetett rajta fedezni a nehezebb politikai szituációkban is. A későbbi fejleményeket nézve az V. kerületi alámerülésnek is úgy kezdett hozzá, hogy lebegtek előtte távolabbi célok is, amelyek eléréséért aztán keményen meg is küzdött. A Belvárosba kerülés után nem sokkal például meg is indult a tervezés a további építkezésre, ami részben a személyes imázsának átformálását, részben pedig egy stabil politikai hátország megteremtését jelentette. Ennek részletei a cikksorozat második részében olvashatók.