Hiába a béremelés, egyre több orvos akar külföldre menni

2012.08.01. 16:28

Az első fél évben közel annyi ápoló kért külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, mint tavaly az egész évben. A külföldre távozni akaró orvosok száma is emelkedik.

Június végéig csaknem ezer egészségügyi dolgozó, közöttük 542 orvos és 244 ápoló részére állítottak ki külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalban (EEKH). Tavaly ugyanebben az időszakban 759 szakember kért igazolást, ebből 469 orvos és 135 nővér volt. A szakmai kamarák és a Magyar Rezidens Szövetség szerint év végéig további emelkedés várható, ugyanis a migrációs folyamatok ősszel felerősödnek - írja az elitmed.hu egészségügyi portál.

Míg tavaly egész évben 314 ápoló kért jó hírnévigazolást, ez kell a külföldi munkába álláshoz, addig idén csak az első félévben 244 ápoló folyamodott hatósági bizonyítványért. Idén akár 800 kollégája hagyhatja el az itthoni egészségügyet - vélekedett Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) fekvőbeteg-ellátási alelnöke.

Még ha csak 400-500 kolléga megy el, már az is felér egy közepes méretű város kórházának teljes ápolói gárdájával. A bátrabbak már 2-3 éve más országokban dolgoznak, az első fecskék most előkészítik a helyet a még itthon lévőknek, írja a portál. Egymást keresik és viszik ki dolgozni, a kint bevált magyar munkaerőktől az ottani munkáltatók is kérik, hogy vigyenek újakat.

A béremelésből sokan kimaradnak

A fiatalabb, 30-40-es korosztály a legvállalkozóbb szellemű. Ők meg is tudnak kapaszkodni a kinti rendszerben, könnyen veszik az akadályokat, és jól is érzik magukat külföldön. De a legtöbben mégis arra várnak, hogy javuljon az ágazat hazai helyzete, és újra itthon dolgozhassanak. Leginkább a nagyon fiatalok és a 40 év felettiek térnek vissza, ők általában az eredeti munkakörükben helyezkednek el, de tíz szakápolóból mindössze kettő-három jön haza.

A kormány pénzt teremtett arra, hogy augusztustól az egészségügyben dolgozók egy részének bérét megemeljék. A MESZK szerint a már indulóban lévőket nem fogja visszatartani ez a béremelés sem. Bár az elmúlt tíz évben nem volt az ágazatban fizetésemelés, Babonits Tamásné szerint a mostani többlet mértéke nem jelent megtartóerőt. Az összesen 30 milliárd forintos ágazati béremelés fele jut a szakdolgozóknak, ők 66 ezren lehetnek. Kiszorult viszont a béremelésből a teljes alapellátás, a védőnők, gyógytornászok és más szakemberek. Azt azonban az alelnök elismerte, hogy a fekvőbeteg-ellátásban a legkritikusabb a helyzet, így itt volt a legnagyobb szükség a bérfejlesztésre.

Nem tükrözik azonban a teljes valóságot az EEKH statisztikái, hiszen az ágazatot a valóságban elhagyó ápolók és szakdolgozók száma ennél sokkal magasabb. A szakképzett nővérek olykor feketén vagy családtagként bejelentve végeznek ápolási, gondozási feladatokat külföldön. Miután elsajátítják a nyelvet, s beilleszkednek az adott országban, már kint, az ottani nővérszervezeteknél kérik a regisztrációt a munkavállaláshoz. Rengetegen dolgoznak havonta két hetet külföldön, s ez idő alatt az itthoni bér három-négyszeresét keresik meg.

Az orvosoknál sem jobb a helyzet

Nőtt az elvándorló orvosok száma is. Tavaly az első fél évben 469, míg idén 542 orvos folyamodott hatósági bizonyítványért.

A minap 20-22 jó hírnévről szóló igazolást írt alá Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos ügyviteli vezetője, aki úgy véli, ha nem is jelentős az emelkedés, de a béremelés megtartó hatásáról csak akkor beszélhetnénk, ha a szám annyival csökkent volna, amennyivel nőtt. Ha pedig ez a növekedő tendencia megmarad a második félévben is, és arányaiban annyival többen mennének külföldre decemberig, mint a megelőző évben, akkor jelentős migrációs emelkedésről beszélhetünk.

Bár az augusztusi fizetéssel érkező, az év első nyolc hónapjára járó 63 ezer forint összességében nem lesz rossz pénz, azonban az ügyviteli vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2013-as költségvetésben nem szerepel az idén kiosztott fizetéskiegészítés fedezete, ahogyan a jövőre ígért további növekményekre szánt összeg sem látszik a büdzsében.

Míg a szakdolgozók esetében - az új, szakdolgozói bértábla elfogadása miatt - az alapbérbe beépülő emelésről van szó, addig az orvosoknál a fizetésemelés nem az alapilletményt növeli, így bármikor megvonható. A MOK egyébként javasolta a tárcának, hogy a mostani béremelés az elkövetkező években tendenciózus növelés első lépcsője legyen, de a kormányzat ezt nem vállalta. Gyenes Géza azt is hozzátette, amellett, hogy a fizetésemelésből kimaradnak az alapellátók, a mentésben dolgozók, nem részesülnek belőle azok a közszolgálatot ellátó kollégák sem, akik vállalkozóként állnak szerződésben kórházakkal vagy járóbeteg-szakellátókkal.

Az elvándorlási kedv - különösen a fiatal orvosok körében - az év második felében ugrik meg jelentősen mondta az EEKH első féléves statisztikájának ismeretében Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Július-augusztusra esik a diplomaszerzés, október-novemberre fejeződnek be a szakvizsgák, így ősszel dőlnek el a migrációs folyamatok, akkor lesz igazi változás.

Májusban még messzinek tűnt a nyár vége, s hatból öt orvos nem dönt addig az ország elhagyásáról, amíg meg nem kapja az augusztusi fizetésemelést - számolt be tapasztalatairól a Rezidens Szövetség elnöke, aki érzékel némi bizonytalanságot a kollégáknál a béremelést illetően. Hozzátette, ha jövőre is megtörténik az újabb, ígért emelés, akkor az már valószínűleg a migrációs kedv csökkenését is magával hozza, s megtartó erő lehet. De ez csak a jövő évi költségvetés számainak pontos ismeretében lesz eldönthető.