Készüljön a visszafejlődésre!

2012.08.19. 18:16

Nem leszel boldogabb, ha mindig több és több haszontalan cuccot veszel magadnak - erről akarja meggyőzni a világot a zöldmozgalmak egyik legfiatalabb, leginkább radikális szárnya, a nemnövekedés-mozgalom. Aki gyakorlatban csinálja, azt állítja, hogy az egyszerű élet boldoggá tesz, ráadásul heti egy nap munka elég hozzá. Követői egyszerűen képtelenségnek tartják a fenntartható fejlődést, bár nem könnyű a recesszió kellős közepén elmagyarázni az embereknek, hogy tulajdonképpen jó dolog, ha nem növekszik a gazdaság.

"Ha valaki azt hiszi, hogy egy véges világban létezhet végtelen növekedés, annak vagy elment az esze, vagy közgazdász" - ezt vallja Serge Latouche párizsi közgazdászprofesszor, a nemnövekedés elvének egyik megalkotója (itt olvashatja a vele készült korábbi interjúnkat). Az elképzelés hívei még a zöldmozgalmakon belül is radikálisnak hangzó gondolattal jelentkeztek be a világ jövőjéről folyó vitába: szerintük a fenntartható fejlődés is egy képtelen kifejezés, a végtelenségig nem tud bővülni a gazdaság, pláne nem fenntartható módon.

A Magyarországon élő francia aktivista, Vincent Liegey szerint a 2008-ban kirobbant válság a növekedés határait mutatta meg. Azóta körülbelül háromhavonta tartanak egy nagyszabású EU-s csúcstalálkozót, amelyen meg akarják oldani a nem javuló krízishelyzetet. "Kicsit, mint egy kabaré. Közben pedig nem teszik fel a megfelelő kérdéseket" - fogalmazott. A Franciaországban a 2000-es évek elején megszületett nemnövekedés mozgalom (franciául décroissance, angolul degrowth, olaszul decrescita, spanyolul decrecimiento) hívei úgy gondolkodnak, hogy ha nem változik meg alapjaiban a jelenlegi berendezkedés, akkor a mostanihoz hasonló válsággal kell szembenézni újra és újra. Jön az újabb osztályharc, és mellé a klímakatasztrófa - vallják.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A biciklizés szabaddá tesz, az autó több munkára kényszerít - vallják a nemnövekedés hívei

A kézzel fogható környezeti válság és az attól nem független gazdasági válság mellett kulturális zsákutcába is került a modern világ, mondta Vincent Liegey, aki Magyarországon hobbiból foglalkozik a nemnövekedés elveinek terjesztésével. "A mértéktelen fogyasztásra ösztönöznek, a boldogságot ígérve. Franciaország például a történelem során soha nem volt ilyen gazdag, mint manapság. Az emberek mégis tömik magukba az antidepresszánsokat, az öngyilkossági ráta sem változott, nagyon sok a magányos ember" - magyarázta.

A nemnövekedés-pártiak szerint a problémák megoldásának egyik kulcsa a boldogság. Szerintük ha a jövőben a jólétet nem nagyképernyős tévében, drága autóban és tengerparti nyaralásban mérnék az emberek, akkor is boldogok lehetnének, mert az valójában a családból, barátságból, a közösségi életből ered. Az önkéntes egyszerűség jelszava és az ökológiai lábnyomának minél kisebbre zsugorítása alapján éli az életét például Jim Merkel, a Radikális Egyszerűség című könyv szerzője, és állítja, hogy ezzel a módszerrel "elég egy napot dolgozni hetente, és az is elég, ha egyszerűen élsz". Permakultúrás gazdálkodást vezetett be például a földjén, szemétben talált és átalakított tárgyakból építgeti a tanyáját.

A Budapesten élő Liegey állítja, hogy ha az ember el tudja szakítani a gondolkozását a társadalmi-gazdasági rendszer által belediktált értékektől, akkor sokkal szabadabbá válik. Jelenleg a "minél többet fogyasztasz, annál többet kell dolgoznod érte" elve érvényesül, mondta. "A világ arra ösztönöz, hogy legyen kocsid, de ha eladod, rájössz, hogy sok pénzt spórolsz. Nem kell fenntartanod a kocsit, így kevesebbet kell dolgoznod. Nem töltesz el egy csomó időt pusztán azzal, hogy leparkold vagy hogy megjavíttasd. Ha ehelyett van egy biciklid, azt saját magad is meg tudod szerelni. Azzal soha nem ragadsz be a dugóban, és emiatt soha többé nem is kell idegeskedned."

Forrás: KEK/Közösségi kertek
Közösségi kert Budapesten

A francia férfi azt vette észre, hogy sokkal több a szabadideje, mint azelőtt. Van tévéje, de soha nem nézi, viszont többet tud olvasni, találkozni a barátaival. Feleségével, az LMP-s képviselő Szabó Rebekával a lakásuk bejáratánál paradicsomot nevelnek, otthon komposztálnak, a barátaikkal városi közösségi kertben kertészkednek. Azt mondja, neki két dologról nehéz lemondania: a húsevésről, amelyet az állattartás körülményei miatt szeretne elhagyni, és az internetezésről.

Ne legyen barbár megszorító csomag

De nemcsak a fogyasztást, hanem a termelést is vissza kell fogni, ezzel csökkentve az energiaigényt, ami jelenleg újabb és újabb természeti erőforrások kimerítésére ösztönzi az emberiséget. Boda Zsolt közgazdász, politológus, a Védegylet munkatársa az [origo]-nak arról beszélt, hogy a nemnövekedés-mozgalom világszinten - persze főként a legnagyobb szennyező nyugati világra fókuszálva - teljes irányváltást hirdet. Egyes számítások szerint ahhoz, hogy ne következzen be klímakatasztrófa, 2050-ig a felére kellene visszafogni a világ üvegházgáz-kibocsátását, ami jelenleg növekszik - mondta. Az EU-nak és az USA-nak akár 85-90 százalékkal is vissza kellene fognia kibocsátását ahhoz, hogy a fejlődő országok is hajlandó legyenek áldozatokat hozni. Boda Zsolt szerint ahol éhezik a népesség, ott nyilvánvalóan nem lehet visszafogni a növekedést, de például Kína egy főre jutó károsanyag-kibocsátását a jelenlegi szinten be kellene fagyasztani.

Forrás: AFP
Kínai farmer dolgozik a földjén

Ugyanakkor szerinte nem úgy kell elképzelni a növekedés leállítását, mint azt a visszaesést, amelyet ma átélünk. "A mai berendezkedésben a recesszió nyilvánvalóan problémákat jelent, a nemnövekedés mozgalom hívei nem ilyet tartanak kívánatosnak" - jelentette ki. Boda Zsolt szerint a kapitalizmus rugalmas rendszer, sokféle változáshoz tud igazodni. Az egyik eszköz például a zöld adórendszer lehet Boda szerint: vagyis a munkaerőt terhelő adók radikális csökkentése mellett az áruk előállításához felhasznált energia, a környezetterhelés, a vagyon megadóztatása.

Vincent Liegey szerint a mozgalom hívei nem a tulajdonjog ellen beszélnek, de az elképzeléseik antikapitalisták abban az értelemben, hogy a jelenlegi formájában ellenzik a piacgazdaságot. "Az ellen a hiedelem ellen vagyunk, hogy szükség van állandó növekedésre ahhoz, hogy a gazdaság ne omoljon össze. Ma ezt tanítják vállalatok, egyének, nemzetgazdaságok szintjén: ahhoz, hogy növekedhess, adósságba vered magad, hogy azt visszafizethesd, a kapott pénzt tovább kell gyarapítani, ha ez nem megy, összeomlik az egész. Mi viszont nem akarjuk, hogy mindig többet és többet kelljen termelni."

A válságra adott rossz válaszok egyike a szerinte barbár görög megszorító csomag. Pedig, megszabadulva a "gazdaság vallásától", meg kellene érteni, hogy "az adósságaink, a gazdasági rendszerünk, a bankrendszerünk, a pénzrendszerünk csupa olyasmi, amit az ember talált fel. Kifogyó természeti erőforrásokat sosem teremthetünk újjá, de ha kifutunk a pénzből, meg lehet változtatni a gazdasági rendszert, gyárthatunk több pénzt, mindez alapvetően politikai szándék kérdése." Szerinte a lényeg, hogy az új rendszer "a helyi kultúrához, környezethez, a helyi adottságokhoz igazodjon". Ha a termelés megint helyi szinten zajlana, ellenőrizhetővé válna minden - mondta.

Alternatív élet vagy vacak állás egy külföldi multinál

A nemnövekedés elméletét különféle érvekkel kritizálták. Egyes környezet-gazdaságtani iskolák például arra hívják fel a figyelmet: egyáltalán nem olyan egyértelmű az összefüggés a fejlődés és a környezetterhelés között, a gazdasági bővülés nem feltétlenül jelenti az erőforrások mohó kiaknázását (erről ebben a cikkben olvashat részletesebben). A liberális közgazdászok szerint a világban a jólétet éppen hogy a folytonos fejlődés növeli, így a nemnövekedés nem hozna mást, mint recessziót és nyomort. Mások azt vallják, hogy az innováció és a technológiai fejlődés fogja lehetővé tenni, hogy kevesebb energia felhasználásával egyre többet termeljen a világ, így a problémák fokozatosan megoldódnak majd.

Nem tetszik a nemnövekedés elmélete azoknak sem, akik a piac önszabályozó hatásában hisznek - ők nehezen tartanak jónak egy olyan koncepciót, amely a fogyasztás visszafogását tudatosan irányított módon képzeli el. Vincent Liegey szerint egy erős európai kormány vagy valamiféle centralizáció valóban jó megoldás lehet, amíg a gazdasági rendszert új pályára lehet állítani, de utána szerinte fokozatosan le kell ezt építeni, és egyre inkább a helyi szintű irányítás felé tolni.

Az aktivista szerint Magyarországon vannak jó kezdeményezések, de itt előbb más problémákat kell megoldani. A legtöbb magyarnak ma ugyanis "az a fő problémája, hogy hogyan fog túlélni a hó végéig". Ezért "először meg kell védeni az embereket", mert "aki előtt van jövőkép, aki biztonságot érez, jobban tud gondolkodni azon, hogy mi is a jó neki, és mi nem jó neki". Szerinte, ha ez sikerülne, akkor a fiatalok ma nem szembesülnének azzal a dilemmával, hogy "külföldre menjenek-e, hogy elvállaljanak egy vacak állást egy multicégnél", hanem megpróbálhatnának itt találni alternatívát, és újrarendezni az életmódjukat.

Ne vásárolj, termelj!

A nemnövekedés elvében gyökerező egyik viszonylag jól ismert akció a "Nemzetközi Ne Vásárolj Semmit Nap". Ezt általában valamelyik karácsony előtti péntekre (az USA-ban ez a Fekete Péntek) vagy szombatra időzítik minden évben, amikor az ajándékvásárlási láz a tetőfokára hág, a bevásárlóközpontokban szinte elviselhetetlenné nő a tumultus, és az egészet az üzletek is igyekeznek ösztönözni különféle rendkívüli leárazásokkal. Ezen a francia településen a gyakorlatban is próbálják megvalósítani a nemnövekedés elvét, de spanyol kezdeményezések is vannak.