Bűzös iszap fojtogatja a vizek városát

Itt-ott száraz lábbal át lehet kelni a Dunán, a folyó partját ellepi a bűzös iszap, a Szigetközben haldoklik a táj, és eltűnnek a halak. Az évtizedek óta tartó szerencsétlenkedés miatt lassan eltűnik a Duna Győrből és a környékéről. A kormány a partot rendbe tenné, de a víz ettől még nem tér vissza.

"Győrben régen élénk vízisport-élet volt, most törnek az evezők" - Nyerges Csaba szerint ez jól érzékelteti, hogy mennyire nem sikerült visszafordítani 20 év alatt a Szigetközben kanyargó Mosoni-Duna haldoklását. Nyerges - a Kisalföld című megyei lap főszerkesztője - az egyik kezdeményezője annak az aláírásgyűjtésnek, amellyel a helyiek szeretnék felhívni a politikusok és a közvélemény figyelmét arra, hogy a legendásan gyönyörű Szigetköz egyre sivárabbá és élhetetlenebbé válik a Duna alacsony vízszintje miatt.

"Bizonyos helyeken át lehet menni száraz lábon" - mondta az [origo]-nak Tárkányi László, egy győri jachtklub vezetője. Szerinte most a partokon büdös iszap és kevés víz fogadja a látogatókat a győri Duna-szakaszon. A vízszint jellemzően alatta van a tíz évvel ezelőttinek, és emiatt például a kirándulóhajók nem tudnak feljönni Győrbe. Szerinte a győri vizeken régen "habzott minden", sok csónakot lehetett látni a folyón, mára azonban használhatatlan a víz. "Két evezős nem tud egymás mellett elmenni, olyan keskeny a víz" - mondta.

A kishajóforgalom szinte megszűnt, mivel csak egy keskeny vízsávon lehet közlekedni, és a sétahajózás is rossz helyzetben van. Tárkányi szerint ezek ugyan kismerülésű hajók, de annyira kevés helyen tudnak haladni, hogy sok esetben nem éri meg turistákat vinni, mert nem tudnak mit mutatni nekik.

"El vagyunk keseredve" - mondta az [origo]-nak Sinkó Lajos, a Szigetköz Horgász Egyesület vezetője. Szerinte a Szigetköz túl kevés vizet kap, ez pedig tönkreteszi az élővilágot. Ráadásul lezárták a mellékágakat "széles, magas, nagy építményekkel", amelyek az útját állják a hajóknak, a horgászoknak és a túrázóknak. "A fő hal a süllő volt, most alig van, rosszak a fogási viszonyok" - mondta. Szerinte a mellékágak lezárása miatt a halak nem tudnak közlekedni, és az íváshoz sem lapnak elegendő vizet.

"A táj szépségéért jártunk ki, nem azért, hogy halat fogjunk. Ezt ölték ki az emberből" - mondta Sinkó. Szerinte egyértelműen hibás döntés volt elterelni a folyót, ennek a következménye ugyanis, hogy a 80 méter széles mellékágak mára már csak 20 méter szélesek, a három méter mély víz pedig sok helyen eltűnt, néhol erdő nő a helyén.

Szárazra került stég Győrnél az alacsony víz miatt

A házgyár és a szlovákok is tehetnek róla

A problémának több oka van, ezek közül csak az egyik a Duna főágának 20 évvel ezelőtti elterelése a szlovák határon, ami a bősi erőmű vízellátását szolgálta volna. "Győr, a vizek városa gyakorlatilag víz nélkül van" - összegezte a Mosoni-Duna vízellátási problémáját a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SZITE) egyik vízügyi szakértője. A neve elhallgatását kérő szakértő szerint meg kell különböztetni egymástól a Szigetköz és a Mosoni-Duna problémáját. Az előbbinek az oka ugyanis a Duna 1992-es elterelése, a győri Duna azonban nem ettől szárad ki.

Az alacsony vízszint egyik oka a Duna medrének a korábbi aktív kotrása. Az 1970-es évek elején kezdte meg a termelést a győri házgyár. Az itt készült panelekből épültek fel többek között Győrben Ady- és Marcalváros házai. Az üzem működéséhez szükséges kavicsot pedig a Duna medréből kotorták ki. Ez még abban az időben volt, amikor azt tervezték, hogy megépítik a vízerőművet Nagymarosnál.

"A kotrás azért volt megengedett, mert ha az erőmű megépült volna, akkor visszaduzzasztotta volna a vizet, és a kotrástól nem csökkent volna a vízszint. De az erőmű nem épült meg" - mondta a szakértő. Az ipari célú kotrás 1990-ben ugyan leállt, de közben a Duna felső, osztrák szakaszán több vízlépcső is megépült, ezek pedig megakadályozzák azt, hogy a folyó hordalékot szállítson a mederbe a kikotort kavics helyére, ami jelentős vízszintsüllyedést okozott.

Gönyűnél, a Mosoni-Duna torkolatánál közel harminc év alatt a vízszint több mint másfél métert csökkent, és az elmaradt hordalék miatt a vízszint a kotrási tilalom ellenére sem emelkedett. A Dunán kialakult alacsony vízállás miatt lecsökkent a Győrt átszelő Mosoni-Duna vízszintje is. "Kifolyik a víz a mélyebben fekvő Dunába" - magyarázta Nyerges.

A kormány esőt vár

"A szigetközi Öreg-Duna és a Mosoni-Duna egyes szakaszain tapasztalható alacsony vízállás elsődlegesen a vízgyűjtőre lehullott csapadék hiánya miatt alakult ki" - írta az [origo]-nak a Vidékfejlesztési Minisztérium. A VM szerint a Duna ezen szakaszán létrejött helyzetért a klímaváltozás a felelős.

Gát helyett strandot kap Győr

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület kidolgozott egy megoldási javaslatot a probléma rendezésére, ezt támogatják az aláírásgyűjtés kezdeményezői is. Az egyesület szerint a Mosoni-Duna vízellátására egy torkolati műtárgy jelentene megoldást. Ez egy duzzasztógát lenne Győr alatt, még azelőtt, hogy a Mosoni-Duna eléri a főmedret. "A gát megakadályozná, hogy a vizet leszívja a kikotort meder" - mondta az egyesület szakértője. A duzzasztónak a korábbi vízszint biztosítása mellett átjárhatónak kell lennie mind a halak, mind a kisebb hajók számára, és biztosítania kell az árvizek biztonságos levezetését is.

Strandolók a Duna-parton

"A város visszanyerné azt, amitől Győr az Győr, a vizek városa" - mondta Tárkányi. Szerinte azért is lenne fontos most megoldani a problémát, mert jelenleg is folyik a Mosoni-Duna rehabilitációja. A 6,3 milliárd forint összköltségű, "Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja" című program várhatóan 2014 végére fejeződik be. A Kormány.hu oldalon szereplő információk szerint a program keretében pótolni tudják majd a Duna Bősnél történt átkormányzása okozta vízhiányt, hatékonyabb lesz az árvízi védekezés, és a feliszapolódási folyamat is visszaszoríthatóvá válik.

Az SZITE szakértője szerint ezek jó irányba tett lépések, de önmagukban a vízgazdálkodási problémákat nem oldják meg, mert nem tartalmazzák például a vízlépcső megépítését. Tárkányi és Nyerges is azt mondta, hogy a kormányzati rehabilitációs program tulajdonképpen a partot fogja rendezni, strandokat kikötőket építenek, és egy tervezett vízszinttel számolnak, nem a jelenlegivel. "Úgy fognak járni, hogy elkészül a part, gyönyörű lesz, csak másfél méterrel lejjebb lesz a folyó" - mondta Tárkányi, hozzátéve, hogy a kikötők fönt ülnek majd az iszapon, a stégek pedig a parton lesznek.

A szigetek is bajban vannak

Nyerges szerint aláírásgyűjtéssel azt is el akarják érni, hogy a Szigetköz és a Csallóköz újra egységes rendszer legyen, és a számos szigetből álló folyórendszer mellékágai ne legyenek leválasztva a főágnak számító Öreg-Dunától. Ezzel a Szigetköz visszatérne az 1950-es évek természetes állapotához.

Az SZITE szerint a Dunakiliti mellett lévő duzzasztógát alatti részekre igaz, hogy a szigetvilágot keresztülszelő Öreg-Duna nincs összeköttetésben a folyó számos kisebb mellékágával, mert a többméteres vízszintkülönbségek miatt az átjárókat lezárták. Ezt a vízszintkülönbséget a Duna szlovák elterelése okozta. A dunakiliti duzzasztógát az ebből fakadó problémák ellensúlyozására épült, a Szigetköz gát fölötti részén nem is szükséges lezárni az átjárókat. Ott ugyanis a duzzasztógát és egy fenékküszöb segítségével visszaemelték a vízszintet, annak ellenére is, hogy az elterelés következtében kevesebb víz érkezik erre a szakaszra. A gát alatt fekvő részeken azonban nincsen ilyen duzzasztás, e nélkül pedig a főágban 3-4 méterrel alacsonyabb vízszintek alakultak ki, mint a mellékágakban. Így, ha nem zárnák le a mellékágak Duna felé vezető szakaszait, akkor azokból kifolyna a víz.

A dunakiliti duzzasztógát választja ketté a Szigetközt

"A lezárás következtében viszont az ökológiai átjárhatóság megszűnt, a halak nem tudnak bejutni a mellékágakban található ívóhelyekre" - mondta a névtelenséget kérő szakértő. További gond, hogy az Öreg-Dunában állandósult alacsony vízszintek miatt a korábban gyakran vízzel borított zátonyok az év jelentős részében szárazra kerülnek, és megtelepednek rajtuk a növények. Ezzel természetes akadály alakul ki, amelynek a visszaduzzasztó hatása miatt az árvízszintek jelentősen megemelkedtek.

Akarni kellene

"A 17 éve működő dunakiliti fenékküszöb, amely ellen akkor annyian tiltakoztak, bevált" - mondta az SZITE szakértője, utalva arra, hogy a duzzasztógát fölötti részen nincsen probléma az ökoszisztémával. Szerinte ugyanezt a módszert lehetne követni a lentebb fekvő területen is, amely a Szigetköz nagyobb részét, egy több mint harminc kilométeres szakaszt foglal magában.

Alacsony vízállás a Dunán

Szerinte "három helyen kell beavatkozni", mindhárom helyen szükséges egy kisebb duzzasztó, aminek a segítségével ismét kialakul a korábbi vízszint a főmederben is, és helyreáll a főág-mellékág kapcsolat. Ez szerinte egyben meggátolja a növényzet ismételt megtelepedését a zátonyokon, így az árvízveszély is csökkenthető. "Politikai akarat kell hozzá" - mondta a szakértő arra a kérdésre, hogy az egyesület javaslata miképpen valósulhatna meg.

A Szigetközben a Mosoni-Dunához hasonlóan szintén folyik egy kormányzati beruházás, amelynek a célja, hogy vizet vezessen az időszakosan kiszáradó mellékágakba, ezzel segítve az élővilágot. A SZITE szerint ezek az intézkedések is helyesek, de vízlépcső megépítését ez sem tartalmazza. A problémával kénytelenek lesznek foglalkozni az országgyűlési képviselők is. Az Országos Választási Bizottság ugyanis hitelesítette azt a népi kezdeményezést, amely a térség vízügyi szenvedésére kívánja felhívni a figyelmet. A népi kezdeményezést 71 ezren támogatták, így azt a parlamentnek kötelező jelleggel napirendre kell tűznie.