Láthatatlan banditák fosztogatják a HÉV-et

Hiába járnak az éjszakai kémjáratok, a BKV nem tud mit kezdeni a kábeltolvajokkal, akik évente legalább százmillió forint értékű rézkábelt lopnak el csak a villamos- és a HÉV-vonalairól. A kereskedők, a BKV-sok és a politikusok szerint is jól szervezett, felkészült, vélhetően belülről segített bandák fosztogatnak, csak abban nincs egyetértés, hogyan lehetne harcolni ellenük. 

"Napi szintű probléma a kábellopás, előfordult, hogy két járat között, húsz perc alatt elvitték a kábelt" - mondta az egyik HÉV dolgozója az [origo]-nak. "A kábelek rézből vannak, csak leveszik róla a műanyag borítást, és már viszik is eladni. A réz kilója ezer forint körül mozog a fémkereskedőknél, úgyhogy gondolom, ez az üzlet a tolvajoknak" - magyarázta.

Az elmúlt hetekben feltűnően sokszor állt le a HÉV kábellopások miatt. Egy hét alatt összesen 400 ezer forintos kárt okoztak a tolvajok, miután előbb két hete keddre virradóra a ráckevei HÉV vonalán loptak el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint 150 ezer forint értékű kábelt, majd csütörtök éjjel a szentendrei HÉV vonalán vittek el tíz méternyi jelzőkábelt. A ráckevei HÉV vonalán ezt megelőzően szeptember elején, egy vasárnap este a H6-os vonalon több millió forintos kárt okoztak a kábeltolvajok. Augusztus 27-én 122 méter betáplálási kábelt loptak el ismeretlenek, akkor a kár 1,25 millió forint volt, az azt megelőző héten pedig 340 méter kábelt vágtak le az oszlopokról, amivel 3,5 millió forintos kárt okoztak.

Üzemzavar-elhárítás kábellopás után

A BKK szerint is gyakoribbá váltak az elmúlt hónapokban a lopások, mint az elmúlt években, amikor heti két-három alkalommal volt gondjuk ebből. Pedig az elmúlt évek statisztikája alapján már úgy tűnt, egyre kevesebb kábelt lopnak el: míg 2008-ban még 418 millió forint kárt okoztak a tolvajok, tavaly összesen 113,5 millió kára volt ebből a BKV-nak. A MÁV-nál viszont pont fordított tendenciát mutatnak a statisztikák: 2009-ben 98 millió forint volt a kár, tavaly 130 millió, az idén pedig júliusig már 76 milliónyi kábelt loptak el.

Értenek hozzá

A tolvajok általában az ujjnyi vastag, sárgarézből készült betápláló vezetékekre vadásznak. A négy HÉV vonala összesen száz kilométer, ezekhez 600 kilométernyi ilyen betápláló vezeték csatlakozik. Ezek a több mint 2 centis átmérőjű, föld alól induló kábelek a tartóoszlopokon át futnak fel a felsővezetékhez.

"Biztos, hogy szakértelemmel rendelkeznek a tolvajok, mert a kábelekben nagyfeszültség fut" - mondta az [origo]-nak a HÉV egyik névtelenséget kérő dolgozója. Egy másik HÉV-dolgozó szerint is úgy tűnik, hogy a tolvajok tudják, hogy mit csinálnak, mert általában a pálya szélén futó betáplálási kábeleket viszik el. "Kétszáz méter kábelt nem lehet csak úgy elvinni, tehát valószínű, hogy ezek a bandák előre leszervezik az autót, a kábel elszállítását, és a vásárló is előre tudja, hogy vinni fogják az árut" - mondta.

Ekkora füstöt okoz, amikor a színesfémtolvajok elégetik a műanyagot

A legális fémkereskedők azt állítják, nem náluk landol a kábelekből kinyert réz. A kereskedők a saját érdekükben sem vesznek át gyanús eredetű, kétszáz méternyi rézkábelt, a tolvajok pedig nem ilyen cégnél fognak próbálkozni, mert a hulladékudvarokban a leadók összes személyi adatát, adószámát rögzítik, és naponta jelentik a NAV felé, a hulladékot pedig hat napig kötelesek tárolni a fémtörvény előírásai szerint  - mondta az [origo]-nak a Magyar Fémhulladék Forgalmazók és Feldolgozók Szövetségének szakértője. Vitányi Márton szerint a lopott kábel útja így feltételezhetően külföldre vagy a feketegazdaság felé vezet. Elmondta azt is, hogy a tolvajok valószínűleg gondosan felkészülnek, értesüléseik lehetnek áramtalanított szakaszokról, és a lopott kábel elszállítását és eladását is előre megszervezik.

Egy másik, névtelenséget kérő fémkereskedő szerint is szervezett bűnözők állhatnak a kábellopások hátterében, a lopott rézkábeleket pedig egyből külföldre viszik. "Képtelenség, hogy a dolgozók, vagy volt dolgozók ne legyenek benne, mert csak ők tudják, pontosan honnan lehet elvinni a kábeleket" - mondta a kereskedő. Szerinte nem is lenne életszerű, hogy egy magánszemély kétszáz méternyi rézkábellel érkezzen meg egy lerakóhelyre, ez azért egy kereskedőnek egyből gyanús lenne.

Nem állíthatnak őrt minden oszlop mellé

A kormánypártok viszont pont a MÁV-ot és a BKV-t sújtó kábellopásokkal indokolják, hogy államosítani szeretnék a fémhulladék-piacot. "Azt vélelmezzük, hogy a legális telepeken is folyik feketekereskedelem, bár természetesen nem mindenhol, nem akarom igaztalanul megvádolni a tisztességesen működőket. De a jelenlegi rendszerben igenis megvan az előírások elbliccelésének a lehetősége. A törvénymódosításban egyébként további szigorítások is várhatók, például részletes adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség, valamint annak tilalma, hogy a felvásárló a fémhulladék állagát megváltoztassa" - mondta korábban az [origo]-nak Pócs János fideszes képviselő, aki várhatóan még az idén benyújtja a parlamentnek az erről szóló módosító indítványt.

Mivel a lopott holmit nem a legális kereskedőknél adják tovább, felmerül a kérdés, hogy a kábellopásokra hogyan jelent majd megoldást az államosítás - mondta az [origo]-nak Vitányi Márton. Az államosítás a Jobbik szerint sem oldaná meg a kábellopások esetét. A párt úgy véli, a bűnüldözés felől kell megközelíteni a kérdést, ezért Staudt Gábor és Szilágyi György a büntető törvénykönyvhöz nyújtott be módosítót. A javaslat szerint a kábellopást az értékhatártól és az elkövetési módtól függően szabálysértés helyett bűncselekménynek kéne minősíteni. "Például az 1,25 millió forintos kárt okozó kábellopás a javaslatunk alapján egytől öt évig terjedő börtönbüntetést vonna maga után" - mondta Staudt Gábor, aki szintén úgy sejti, hogy a nagy mennyiségű kábellopásokat szervezett bandák hajtják végre.

Műanyaggal borított rézkábel

A BKV és a MÁV évek óta hiába próbálkozik azzal, hogy elejét vegye a lopásoknak. A BKV évek óta éjszakai kémjáratokat működtet, ezek a cég szerint már többször megzavarták a tolvajokat. "Egyéb műszaki megoldásokat is alkalmazunk a lopások megelőzésére, megnehezítésére, valamint az események azonnali észlelésére, azonban mind az őrzés, mind a megelőző műszaki megoldások sok pénzbe kerülnek, ezt a BKV a jelenlegi helyzetében csak kismértékben tudja finanszírozni" - közölte a közlekedési központ. "Bár mindent megteszünk a tolvajlások, rongálások visszaszorításáért, nem állíthatunk minden felsővezeték-tartó oszlop mellé biztonsági őrt". A  tolvajok kézre kerítésének érdekében a BKK és a BKV vezérigazgatója augusztusban nyomravezetői díjat ajánlott fel azoknak, akik érdemi információkkal segítik az elkövetők elfogását. 250 ezret kaphat az, aki az elkövetőkről, illetve 500 ezret az, aki a felvásárlói helyekről ad értékelhető információt, de eddig még soha nem kellett fizetniük.

A MÁV azon kívül, hogy a rendőrséggel és a  Nemzeti Adó- és Vámhivatallal is együttműködik, fegyveres őrökkel próbálja védeni a veszélyeztetett vonalakat, amikor pedig a vasúti technika megengedi, a rézkábeleket acéllal pótolják, az alumínium fedeleket műanyagra cserélik, a légkábeleket földkábellel váltják ki.