Nehezen mondja ki Orbán, hogy bocsánat

Éles kommunikációs fordulattal próbálta bizonygatni kedden Orbán Viktor, hogy a kormány tisztában volt az azeri baltás gyilkos kiadatásának lehetséges következményeivel. Nem ez az első alkalom, amikor a miniszterelnök az önellentmondást is bevállalva vágja ki magát egy nehéz helyzetből. Hogy magyarázta Orbán Viktor az IMF visszahívását Magyarországra? Mit mondott akkor, amikor a WikiLeaks-táviratból kiderült, hogy nem volt őszinte a választási kampányban?

Nagyot fordult a kormányzati kommunikáció kedden az azeri baltás gyilkos kiadásának ügyében. Míg a kormánytagok korábban azt mondták, hogy meglepődtek azon, hogy Azerbajdzsán szabadlábra helyezte az örmény katonát meggyilkoló Ramil Safarovot, Orbán Viktor kedden elismerte, a kormány számolt azzal, hogy az azeriek esetleg elengedik a baltás gyilkost.

A kormánytagok korábban azt mondták, hogy a nemzetközi jog szerint járt el a kormány, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár pedig jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartják az azeri lépést, az [origo] azonban kiderítette, hogy Orbán az elejétől fogva tisztában volt a kockázatokkal: a Fidesz múlt heti ülésén Orbán elismerte, hogy ő adta ki az utasítást Ramil Safarov kiadására, noha tisztában volt vele, hogy előbb-utóbb szabadon engedik. Orbán Viktor elismerte, hogy ő mondta ki a döntést az azeri baltás gyilkos kiadatásáról, és hozzátette, "semmi nem történt a döntésünk után, amivel ne számoltunk volna előtte". A kormányfő azt mondta, hogy minden érintett tárca elmondta a véleményét, majd megszületett a döntés, amelyet "természetesen - mint mindig - a miniszterelnök mond ki". A kormányzati kommunikációs zavart ugyanakkor jelzi, hogy ezzel egy időben Lázár János egy másik sajtótájékoztatón azt állította, hogy Orbán nem adott és nem is adhatott utasítást a gyilkos kiadására.

Orbán határozott kiállása nem csak azért volt váratlan, mert korábban kormányzati források azt hangoztatták, hogy a jóhiszemű magyar kormányt felültették az azeriek. Azért is meglepő, mert Safarov kiadatása és szabadon engedése hatalmas diplomáciai vihart kavart, megszólalt miatta az amerikai elnök is, Örményország pedig megszakította a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. A heves reakciók ellenére a kormány eddig nem kért bocsánatot az örményektől, amiből úgy tűnik, hogy Azerbajdzsán és Örményország konfliktusának tartja a kormány a helyzetet.

Nem ez Orbán karrierjében az egyetlen olyan eset, amikor önellentmondásokat is vállalva próbál kifarolni egy kínosabb szituációból. Hasonló stratégiát választott akkor is, amikor kampányszövegeinek hitelessége kérdőjeleződött meg, és akkor is, amikor hosszú acsarkodás után mégis visszahívtuk az IMF-et.

Orbán Viktor az azeri elnökkel Bakuban

Orbán Viktor és a WikiLeaks - pletkyafészek-információk

"Hagyják figyelmen kívül, amit mondok" a kampányban - két amerikai diplomáciai távirat szerint is erről beszélt a 2006-os választások előtt diplomatáknak Orbán Viktor. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratokból kiderül, Orbán arra gondolt, hogy az amerikai diplomaták által populistának nevezett választási ígéretei nem feltétlenül esnek egybe teljesen pártja terveivel. A nagykövetség úgy értékelte, emiatt nem volt olyan helyzetben Orbán, hogy az őszödi beszéd után "megkövezhesse" Gyurcsány Ferencet.

Amikor az [origo] szembesítette ezzel a kijelentéssel Orbánt, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy "a tettek beszélnek". "Most is azt mondom külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek: amit csinálok" - jelentette ki. A miniszterelnök nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a kiszivárgott iratok azt jelentik-e, hogy nem mondott igazat a 2006-os kampányban.

Később a parlamentben Novák Előd jobbikos képviselő azonnali kérdésére Orbán azt válaszolta ezzel kapcsolatban: "ez az amerikai szórakoztatóipar legújabb produkciójához kapcsolódik, a parlamentben ezzel nem foglalkozunk". Majd hozzátette: "komoly pártok és képviselők nem foglalkoznak pletkyafészek-információkkal".

Orbán és az IMF-hitel - "ez az IMF-tárgyalás más"

Az Orbán-kormány hatalomra kerülése után Orbán Viktor és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is többször keményen nyilatkozott az IMF-ről, és kijelentették, hogy semmi szükségünk a Nemzetközi Valutaalap hitelére. "Kiálltunk az emberekért, amikor bank- és válságadót vezettünk be a megszorítások helyett, amikor csendben és békében elköszöntünk az IMF-től" - jelentette ki Orbán tavaly a Fidesz júliusi kongresszusán. A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország "szabadságharcot" folytatott, amelynek első lépése az IMF "kipaterolása" volt. "Az IMF-hez való visszatérés egyértelműen a gyengeség jele volna" - mondta később Matolcsy egy interjúban, majd a parlamentben tavaly novemberben úgy fogalmazott: "ez a hárombetűs intézmény minden egyes intézkedésünket ellenzi, így hát ha nem is rá, hanem ellene hangoljuk a kormányzati politikát".

Néhány nappal ezen kijelentés után mégis az IMF-hez fordult a kormány. "Új típusú együttműködésről kezd tárgyalásokat a kormány a Nemzetközi Valutaalappal, a megállapodásra azért van szükség, mert az ország fordulóponthoz érkezett" - állt a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori közleményében. Orbán a hirtelen pálfordulást úgy magyarázta egy nappal később, hogy az ország továbbra sem adja fel "a szabad kéz politikáját", és a Nemzetközi Valutaalappal egyfajta pénzügyi biztosításról tárgyal, amelyre a gazdasági növekedés beindításához van szükség.

Később a parlamentben Orbán azt mondta az IMF-tárgyalásról, hogy az Európában uralkodó bizonytalanság ellen "jó eszköz a széles együttműködési rendszer kiépítése". Matolcsy György szerint pedig "ez az IMF-tárgyalás más, mint ami 2010-ben volt, mert az egy kényszertárgyalás volt", és most nem akar a kormány egy fillért sem lehívni. Azóta kiderült, hogy mégis szükség van az IMF-kölcsönre, és a kormány Orbán szerint a korábbiakkal ellentétben "jó megállapodást" szeretne kötni.

Orbán és Kína - "véleménykifejezés van, botrány nincs"

A Fidesz ellenzékben élesen támadta a szocialista kormányok Kína-politikáját, több vezető fideszes politikus is kiállt a tibeti autonómia vagy a kínai sajtószabadság mellett. "Magát demokratának valló politikai erő nem tűrheti el az emberi és kisebbségi jogok Peking által demonstrált tömeges sárba tiprását, a tibeti lakosság és a dalai láma megfélemlítését" - adott ki közleményt 2008-ban a Fidesz országos választmánya. Balog Zoltán jelenlegi emberi erőforrás miniszter pedig 2008-ban felszólította a kormányt, hogy "amikor jó kapcsolatokra törekszik a Kínai Népköztársasággal, közben ne áldozza föl ennek az együttműködésnek az oltárán az emberi jogokat".

Orbán Viktor a kínai kormányfővel

Az emberi jogok nem voltak ennyire fontosak a Fidesznek, amikor Ven Csia-pao kínai miniszterelnök 2011 júniusában Budapestre érkezett, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon. A magyar hatóságok megakadályozták, hogy a Magyarországon élő tibetiek tüntessenek a kínai miniszterelnök látogatása közben, a rendőrök a tibeti zászlós aktivistákat elvitték a kínai delegáció közeléből, a bevándorlási hivatal pedig berendelte, és egész nap várakoztatta a tibeti állampolgárokat a hivatalban.

Amikor néhány nappal később Orbánt erről az intézkedésről és a Fidesz megváltozott álláspontjáról kérdezték, a miniszterelnök azt mondta: "lehet tüntetni, de elvárjuk azt, hogy a tüntetések ne akarják lerombolni Magyarország fontos céljait". "Véleménykifejezés van, botrány, balhé nincs" - tette hozzá. A kormányfő szerint az erkölcsi kérdések is fontosak, de nem hanyagolná el azt a felelősséget sem, amivel egy ország a saját polgárai jólétéért tartozik. "Ne felejtsük el, hogy egy olyan országról beszélünk, amely évente tízmilliókat emel ki a méltatlan sorból" - mondta Orbán Viktor.

Orbán és a választási "osztjónapot" - csak az MSZP-t akarta leleplezni

"Szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jó napot" - egy hangfelvétel szerint a 2006-os parlamenti kampányban ezt mondta Orbán Viktor a párttársainak. A két forduló közötti választási eligazításban Orbán azt vázolta fel, hogyan lehet minél több embert elvinni szavazni, és bár tisztában volt azzal, hogy kampánycsendsértést követ el, szerinte "az ellenfél is ezt csinálja, nekem is meg kell tenni".

A hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után az MSZP az Országos Választási Bizottsághoz fordult, a Fidesz pedig lehallgatással vádolta a szocialistákat. Orbán nem szólalt meg az ügyben, Deutsch Tamás akkori szóvivő viszont úgy magyarázta Orbán szavait: "a tatai zártkörű megbeszélésén lehallgatták a Fidesz elnökét, Orbán Viktort; a Fidesz sikeresen kiugrasztotta a nyulat a bokorból, Orbán Viktor ugyanis olyan felszólalást tartott, amivel teljes mértékben le lehetett leplezni a szocialisták botrányos akcióját".

Amikor 2006 végén az [origo] az Orbánnal készített interjújában rákérdezett a törvénytelenségre, Orbán visszakérdezett: "ment-e ilyen telefonhívás?". Majd egy másik választási jogszabálysértésről hozott felmentő bírósági ítéletet említve kijelentette, hogy "az a lényeg, hogy én a kampányban semmilyen jogszabálysértést nem követtem el". Hozzátette, hogy ha történt volna ilyen jogszabálysértés, "cinikus lett volna, ezért nem is csináltam, mint látja".

Orbán és a felesége cége - "a tevékenységek kapták az állami támogatást"

Az Élet és Irodalom által 2005-ben közölt jegyzőkönyvrészletek szerint Orbán Viktor még hivatalban lévő miniszterelnökként, 2001-ben többször is részt vett az akkor felesége, Lévai Anikó érdekeltségébe tartozó Szárhegy-dűlő Kft. taggyűlésnek nevezett összejövetelein. (Később a bíróság kimondta, hogy ezek hivatalosan nem voltak taggyűlések.) Az ÉS szerint a cég állami támogatást is kapott szőlőtelepítésre az első Orbán-kormány alatt, és Orbán önmérsékletre intette a cég tulajdonosait. A jegyzőkönyv szerint azt mondta: "ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet".

A cikk megjelenése után parlamenti vizsgálóbizottságot is felállítottak Orbán vagyonosodásának vizsgálatára, és természetesen a Fidesz-elnököt is meghallgatták. Orbán a jegyzőkönyvről azt mondta, soha életében nem látta még a dokumentumot, soha olyan megbeszélésen nem vett részt, amelyről az iromány szól. Arra a kérdésre azonban nem akart válaszolni, hogy hamisítvány-e az irat, amelyen egy ügyvédi iroda pecsétje is látható. A felesége cégének adott állami támogatásról azt mondta, "a támogatások bárki számára hozzáférhetők voltak, azokat nem személyek, hanem tevékenységek kapták".