Zsebre teszi a kormány agyát a Századvég

Teljesen a Fidesz-közeli cégcsoport, a Századvég ellenőrzése alá helyezné a kormányzati döntések előkészítését egy miniszteri javaslat. Az első Orbán-kormány idején is központi kontroll alá kerültek a minisztériumok, de olyanra még nem volt példa, hogy egy külsős cég ellenőrizze a kormányzati munkát. A cégcsoportnak már így is van egy hárommilliárdos keretszerződése a kormánnyal, de a minisztériumok nem szívesen árulják el, hogy ebből milyen munkáért mennyi pénzt vettek fel.

A nemzeti fejlesztési miniszter az [origo] információi szerint egy olyan határozat elfogadását javasolta egy szeptember közepi kormányülésen, amely kötelezte volna a minisztériumokat, hogy vizsgálják felül saját, illetve háttérintézményeik tevékenységét. A felülvizsgálat célja az lett volna, hogy ne végezzenek olyan feladatokat, amelyekkel korábban a Századvéget is megbízták.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fidesz egyik jelentős szellemi műhelyének számító Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a 2010-ben alapított Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Strategopolis Kft. konzorciuma tavaly év végén megnyerte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 2014-ig szóló, 1,3 milliárd forint értékű tanácsadói tenderét. Mindhárom cégben kulcspozíció töltött be Giró-Szász András, aki 2011. októberi kormányszóvivői kinevezése előtt az alapítványnak ügyvezető igazgatója, a gazdaságkutatónak és a Strategopolisnak pedig alapítója, illetve résztulajdonosa volt.

A szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadásra, tanulmányírásra, projektmenedzsmentre és kommunikációs-stratégiai tanácsadásra szóló szerződést az idén februárban a minisztérium egy újabbal egészítette ki, amellyel az eredeti megbízási díj több mint a duplájára, 3,1 milliárd forintra emelkedett, a cégcsoport tagjai pedig jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos szakpolitikai tanulmányok készítését vállalták a gazdaságfejlesztéstől a környezetvédelmen át a szociálpolitikáig, a kormányzati struktúra egészét lefedő területeken.

A párhuzamosságoknak a fejlesztési miniszter által javasolt felszámolása a gyakorlatban így tehát azt jelentené, hogy a minisztériumi szakértők munkájának zömét a jövőben csak a Századvég végezhetné el.

Helytartók helyett teljes kontroll

A javaslattal megvalósulna a kormányfői stáb tavaly óta építgetett terve a kormányzati döntések kiszervezésére, a döntések előkészítését hivatalosan sem a minisztériumokban, hanem a kormányközeli cégcsoportnál végeznék el. Informálisan ez sok esetben már most is így van, a miniszterelnöki stáb hosszú távú terve szerint pedig a tárcák valamennyi döntése a cégcsoport kontrollja alatt születhetne meg, és a miniszterelnök is a Századvégtől kapna visszajelzést arról, hogy a kormány politikai kitűzéseit a minisztériumok hogyan valósítják meg.

Az első Orbán-kormányban is működött hasonló rendszer, minden minisztériumnak külön felelőse volt a Stumpf István vezette kancellárián - ezt hívták tükörreferatúrának -, és ennek egy változatához már nyáron visszatért a kormány. A minisztériumi döntéshozatalt nagyrészt formalitássá üresítő modellben hónapok óta minden minisztériumnak saját felelőse - vagy ahogy egy kormányzati forrás az [origo]-nak fogalmazott: helytartója - van a Századvégnél, akik részt vesznek az adott tárca vezetői és munkaértekezletein, és a történtekről referálnak a cégnek.

Az új döntéshozatali rendszertől a Miniszterelnökség nyári átalakítása sem volt független: az Orbán Viktor és tanácsadói által megálmodott és a Századvégnél előkészített döntéseket a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak kell a tárcák apparátusán "végigvernie". (Orbán és a Századvég között az Index korábbi, a cégcsoport vezetőinek kapcsolati hálóját feltérképező cikke szerint a miniszterelnök bizalmi embere, Habony Árpád az összekötő.)

A külső referatúra kiépítését a Századvég Politikai Iskola Alapítványt vezető Lánczi András is elismerte a Heti Válasznak adott januári interjúban, amelyben az egykor a kancellárián működő rendszerről azt mondta, hogy "most hasonló valósul meg, csak épp a kormányzaton kívül lesznek a tárcák megfelelői, ahol véleményezés, stratégiai tervezés folyik majd". Arra a kérdésre, hogy milyen létjogosultsága van milliárdokért külső céget megbízni azzal, ami a közpénzből működő minisztériumok feladata lenne, Lánczi akkor azt mondta: a kormányzás hatékonyságát mindenképp növelhetik a Századvég elemzései, "ahhoz pedig jobb lenne hozzászoknunk, hogy a demokratikus kormányzásnak vannak költségei".

Az egymilliárd forintos kérdés

A fejlesztési miniszternek  párhuzamosságok megszüntetésére vonatkozó szeptemberi javaslatát az [origo] információi szerint a kormány végül nem fogadta el, hanem a miniszterelnök kezdeményezésére átdolgozásra továbbküldte a Miniszterelnökségnek, amely a keretszerződés szerint a megrendelő, illetve "technikai bonyolító" NFM mellett ugyancsak részt vesz "az ellátandó feladatok szakmai tartalmának kialakításában és az elvégzett munkák ellenőrzésében".

A határozattervezet miatt megkerestük valamennyi tárcát, hogy megtudjuk, milyen munkákkal bízták meg eddig a századvéges konzorciumot, illetve, hogy a keretszerződés összegéből a cégcsoport eddig mennyit használt fel. A Bel- és a Külügyminisztériumon, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumán kívül azonban négy munkanap alatt egyetlen tárca sem válaszolt, utóbbi kettő is csupán annyit, hogy a megbízásokat koordináló NFM-et keressük a kérdéseinkkel, a Belügyminisztérium pedig közölte, hogy eddig nem adott megbízást a Századvégnek.

Az NFM-hez irányította az [origo]-t válaszában Várkonyi Gáspár is, a Századvég Gazdaságkutató operatív igazgatója, aki egyben a Strategopolis ügyvezető igazgatója is, míg a Századvég Politikai Iskola Alapítványt vezető Lánczi András egyáltalán nem is válaszolt a kérdéseinkre.

A fejlesztési minisztérium először azzal utasította el megkeresésünket, hogy a keretszerződés alapján létrejött dokumentumok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, amelyek bizalmas információkat tartalmaznak, ezért nem nyilvánosak.

Amikor a minisztériumnak küldött válaszban egyértelművé tettük, hogy a döntés-előkészítő dokumentumok helyett a megbízások listájára és a közpénzből történt kifizetések összesítésére vagyunk kíváncsiak, a minisztérium lényegében megismételte korábbi elutasító válaszát. Az [origo] harmadik levelére már érdemi választ ígért a tárca sajtófőnöke, de az összegzés cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg.

A minisztériumtól nem érkezett válasz egyelőre arra a kérdésünkre sem, hogy elkészült-e a cégcsoport a keretszerződés februári kiegészítésében vállalt ágazati stratégiák, köztük az állampapír-piaci, az iparfejlesztési, az energiahatékonysági, a beszerzéspolitikai, a határon túli, a szerencsejáték- vagy a postastratégia - előkészítésével, a 939,6 millió forintot kóstáló részfeladatra ugyanis 2012. május 31-i határidőt szabott a megállapodás.

Az NFM az Index, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), valamint az Eötvös Károly Intézet adatvédelmi szakértője, Szabó Máté Dániel korábbi megkereséseire sem adta ki az összesítéseket. A TASZ és Szabó Máté pert is indítottak a minisztérium ellen, a jogvédő szervezet által indított eljárásban egy hónap múlva, október 24-én lesz az első tárgyalás.

KAPCSOLÓDÓ CIKK