A legmélyebbre nyúl egy kis pénzért a kormány

2012.10.01. 10:07

Megunta a kormány a segélyhalmozást, és úgy akarja átalakítani a szociális segélyezést, hogy senki ne kaphasson több állami támogatást, mint amennyit munkával össze lehet szedni. Az intézkedés azokat érintheti a legrosszabbul, akik tartósan beteg embereket ápolnak. Nem ez a kormány első lépése, amely megnehezíti a segélyből élők dolgát, de eddig képtelen volt visszaszorítani az állam segítségére szorulók számát.

"Nem kívánom senkinek azt a nyomorult élethelyzetet, amelyből össze lehet szedni ötven-hatvanezer forint segélyt, de akkor jövőre ennyi sem lesz nekik" - mondta egy Borsod megyei város jegyzője. A kormány a múlt héten jelentette be, hogy nem szeretné, ha segélyekből több pénzt lehetne összeszedni, mint munkából, ezért maximalizálják a szociális támogatások összegét. Egyelőre nem árulta el az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy hány forintnál húzza meg a kormány a segélyplafont, de közmunkával nettó 47 ezer forintot lehet keresi, így ennél biztosan alacsonyabb szinten.

A szigorítás a tervek szerint csak a szociális segélyekre vonatkozna, a gyermeknevelést segítő támogatásokat (a családi pótlékot például) vagy a megváltozott munkaképességűek, illetve a fogyatékkal élők juttatásait nem érintené. Ezeknek a pénzbeli támogatásoknak a jelentős részét valamilyen feltétel alapján az állam utalja ki az érintetteknek, de az önkormányzat fizet a segélyezetteknek. Vagyis a segélyplafon az eddigi információk szerint az önkormányzatok által szétosztott szociális segélyekre, foglalkoztatást segítő támogatásra, a lakásfenntartási támogatásra és az ápolási díjra vonatkozna (a különböző segélyekről lásd keretes írásunkat).

Az említett borsodi városban a közmunkával kereshető pénznél többet a jegyző szerint az kap, akinek jár rendszeres szociális segély és beteg hozzátartozója miatt ápolási díjat is utal neki az önkormányzat. "Őket megrázza majd a segélyplafon, mert nekik nagyon nem mindegy, hogy havi negyvenezret vagy ötvenötezret visznek haza" - mondta a jegyző.

Mit érinthet a segélyplafon?

Rendszeres szociális segély: maximum 42 326 forint

- olyan alacsony jövedelmű, munkaképes személy kaphatja, akinek a családjában senkire sem jut 25 650 forintnál több jövedelem
- az igénylő egészségkárosodott, vagy öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt van, vagy pedig 14 év alatti gyermeket nevel
- vagyona nincs, nem talál munkát, és közmunkát sem tudnak adni neki
- a családban egy ember kaphatja

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás: 22 800 forint

- régebbi nevén rendelkezésre állási támogatás
- hátrányos helyzetű, nem dolgozó személy kaphatja, akinek lejárt az álláskeresési támogatása
- akkor igényelhető, ha nem kap rendszeres szociális segélyt
- egy ember kaphatja a családban (ha a másik szociális segélyt kap, ketten összesen 42 326 forintot kaphatnak havonta)

Ápolási díj: 29 500 forint, illetve 38 350 forint

- a súlyosan fogyatékos, illetve a 18 évesnél fiatalabb tartósan beteg hozzátartozó ápolása esetén lehet igényelni (ha a tartósan beteg elmúlt 18 éves, akkor az önkormányzat méltányosságból adhat)
- rendkívüli esetben, súlyosan fogyatékos hozzátartozó esetén 38 350 forint is lehet a támogatás havonta

Lakásfenntartási támogatás: minimum 2500 forint

- szociálisan rászoruló háztartásoknak adható a lakás fenntartására
- havonta néhány ezer forinttal hozzájárulhat az önkormányzat a rezsihez

Adósságkezelési szolgáltatás: 300 ezer - 600 ezer forint egyszeri támogatás

- egyszeri, vissza nem térítendő támogatás adósságtörlesztésre
- fél évnél régebbi rezsitartozásra, lakáshitel fizetésére adható

Rendkívüli szociális segély: 5-15 ezer forint egyszeri támogatás

- évente egyszer-kétszer adható, de több részletben is utalható
- olyanok kaphatják, akik rendkívüli élethelyzetbe kerültek
- a feltételek és az összegek önkormányzatonként eltérőek


Nem először

A most bejelentett segélyplafon ötlete nem teljesen új, a kormány egy tavalyi döntésével részben már megvalósította ezt a tervet. Idén januártól érvényes ugyanis az a szabály, hogy a rendszeres szociális segély összege nem lehet nagyobb, mint a közmunkabér kilencven százaléka (személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentve), vagyis havonta maximum 42 326 forintot ítélhet meg az önkormányzat a rászorulónak.

A kormány emellett további szigorításokat is bevezetett: rendszeres szociális segélyt a családban csak egy ember igényelhet; ha a család másik tagja szintén nem talál munkát, úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphat (ez a rendelkezésre állási támogatás mostani neve), amely idén maximum 22 800 forint lehet havonta. A szabályok szerint azonban a két családtag így sem kaphat többet 42 326 forintnál.

Forrás: MTI/Oláh Tibor
Segélyosztás egy Szabolcs megyei faluban

Tízmillárdokat spórol a kormány a legszegényebbeken

A szociális támogatások átalakításának terve már szerepelt a kormányprogramban, a Széll Kálmán-terv pedig konkrétabban is célzott a segélyek maximalizásálára. "Olyan szabályt alkotunk, amely maximálja a segélyek, különböző szociális juttatások összeadott értékét" - áll az utóbbi dokumentumban.

A kormányváltás óta ezen a területen több tízmilliárdot spórolt meg a kormány a különböző intézkedéseivel, igaz, ezek az intézkedések eddig jelentős részben a lényegében alanyi jogon járó támogatásokat érintette csak. 2011-től például befagyasztották a családi támogatásokat, vagyis például a gyest és a családi pótlékot, és a tervek szerint a jövő évi költségvetésben sem emelkedhet a segélyek összege. A juttatások befagyasztásával, vagyis azzal, hogy még az infláció mértékével sem növelik a segélyek összegét, összesen több mint 30 milliárdot spórol a kormány évente. Emellett az önkormányzati segélyezési rendszer idei átalakításával nagyjából 18 milliárdot spórolt a kormány. Idén januártól ugyanis a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (amelyet a családban csak egy ember igényelhet) a tavalyi 28 500 forintról 22 800 forintra csökkent.

A szociális ellátórendszer átalakításának csak egyik oldala, hogy a kormány szeretne spórolni. A kormányprogram kiemelt része volt a közmunka felpörgetése, hogy segély helyett munkával teremtsék elő a megélhetésüket a munkaerőpiacról kiszorult emberek. A munkanélküliségnek jót tettek a közmunkaprogramok, a KSH legfrissebb adatai szerint idén augusztusban 76 ezerrel többen dolgoztak, mint egy éve.

Ezt azonban nem követi a segélyből élők számának csökkenése. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a szociális segélyben részesülők számának növekedését nem tudja megfékezni a kormány. A szolgálat 2003 óta közli adatait, ezek szerint nyáron alacsonyabb, télen magasabb a támogatást kapók száma. 2003 januárjában még csak 115 ezren kaptak szociális segélyt, idén februárban ez a szám 233 ezer volt. Augusztusban ehhez képest kevesebben 189 ezren kaptak szociális ellátást, de éves összehasonlításban a helyzet romlott, tavaly ilyenkor ugyanis még 21 ezerrel kevesebben voltak a segélyben részesülők. A KSH legfrissebb adatai szerint az állam évi 19 milliárdot költ a jegyző által említett ápolási díjra, az egy támogatottra jutó átlagos összeg 2010 végén 28 ezer forint volt.