Barbárok vágták haza a kincset érő magyar triflát

Vágólapra másolva!

Kilónként százezer forintot is megadnak idén a nyári szarvasgombáért, mégsem boldogok a gombagyűjtők. Az értékes csemegében gazdag erdőket néhány éve a feketepiacra dolgozó, csapatokban, ásóval-kapával gombászó barbárok fosztják ki. A kormány ezt akarja megakadályozni egy új szabályozással, de a papírmunka csak a tisztességes gombászok életét keseríti, az erdőket feldúló feketézők ellen semmit nem ér majd.

Ballai Vince

Vágólapra másolva!

Jász-Nagykun-Szolnok megye Vidékfejlesztési Minisztérium gombaszakértő szarvasgomba gomba

"Keresd, Zsófi! Keresd, Mangó!" - utasít két fehér labrador retrievert Vilmos egy jászsági erdőben. A kutyák vidám farokcsóválással dugják orrukat az avarba, kezdenek körözni a vékonyka, katonás sorokban növő tölgyfák között, és nem telik el fél perc, az egyik kaparni kezd a lábával. "Jóól van!" - dicséri a bajszos férfi, és odaszalad. Lehajol, és míg egyik kezével eltünteti vászonszatyrában a kitúrt feketés gumót, a másikkal jutalomfalatot ad a kutyának, majd a lábával visszarendezi a felkapart avart. A férfi gombász, és két kutyájával szarvasgombát keresgél a Jászivány határában fekvő fiatal, 10-15 éves tölgyerdőben.

A kedvünkért tart bemutatót, de kicsit korábban alig húsz perc alatt közel fél vászonszatyornyi gombát szedett a halálfejes riasztó táblákkal ellátott, magas drótkerítéssel bekerített erdő bérlőjének egyik kuncsaftja számra. Az alig több, mint egy kilogrammnyi gombát egy étterembe vitték, az értéke pedig 100 ezer forint körül volt, de a gombász nem volt maradéktalanul elégedett.

Gombászból közmunkás

Szarvasgombát gyűjteni ma már csak annak éri meg, akinek van saját erdeje - legyint lemondóan Feri, egy magas, kopasz, fűrészpor lepte férfi Jászivány egyik udvarán. A harmincegynéhány éves férfi pár éve azért költözött az alig 400 lakosú kis jászsági településre, mert a környék erdeiben igen bőven termett a nyári szarvasgomba, és ennek szedéséből tartotta fenn magát. Ma azonban már közmunkásként dolgozik. "Idén ki sem váltottam az engedélyt" - mondta az [origo]-nak, miközben vékony gerendákat csiszolt egy sarokcsiszolóval a kopár udvaron.

"Keresd, Zsófi! Keresd, Mangó!" (Kattintson a képekre, galéria nyílik!)

Pedig Jász-Nagykun-Szolnok megye jó adottságú termő- és gyűjtőhelye a nyári szarvasgombának, Magyarország leggazdagabb területei közé tartozik. A megkérdezett szakemberek mind megemlítették, hogy a térségben kivételesen jó szarvasgombás erdők találhatók, amelyek viszonylag korán fordulnak termőre. "Ez odavonzza a gyűjtőket az egész országból" - mondta Csorbainé Gógán Andrea, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének titkára.

Idén rekordáron megy a trifla

A vonzerő nem elsősorban a ínyencek által kedvelt csemege, az erős ízű fűszernek használt szarvasgomba aromája, hanem az az ár, amelyet egy-egy jobb évben lehet érte kapni. Fekete Oszkár, a szarvasgomba.hu egyik munkatársa szerint a Kárpát-medence legjellemzőbb fajtája, a térségben nagy mennyiségben termő, alsó-közép kategóriásnak számító nyári szarvasgomba kilónkénti átlagára eléri a száz eurót (közel 30 ezer forint).

Az üzlettársaival a Jászivány melletti bekerített 40 hektáros erdőt, illetve az Ormánságban 3-4000 hektárnyi erdőt kimondottan szarvasgombászási célra bérlő gombász szerint az ár évente, a termés mennyiségétől függően akár 20-250 euró között is változhat kilónként. A gomba a nedvesebb időben érzi jól magát, ezért az idei rendkívüli szárazság felhajtotta az árakat is. Jelenleg 250 eurót (70-75 ezer forintot) is megadnak egy kilogrammért, ami Fekete szerint tízéves rekord.

Százezer forintnyi gomba

Végzetes vonzerő

Ez a vonzerő azonban szinte végzetes lett. A túlgombászás miatt a megye erdői közül sok tönkrement - legalábbis szarvasgombatermés szempontjából. Csorbainé Gógán Andrea például komoly ökológiai pusztításról beszélt. Óvatosabban fogalmazott Fekete Oszkár, aki szerint ugyan valóban komoly a pusztítás, de ez elsősorban a gombatermést érinti, az erdő maga nem sínyli meg, és két év után, ha békén hagyják, regenerálódik. Csakhogy nem hagyják.

A jászsági erdőben például tavaly, év elején, amikor bérbe vették, alig volt avar. "Teljesen felseperték." Idénre azonban jól láthatóan regenerálódott a talajtakaró, és az előrelátóan kifúrt kutaknak és öntözésnek hála a kis erdőt a szárazság sem viselte meg annyira. A szomszédban található körülbelül ötvenéves tölgyerdő azonban már más tészta. Mivel nincs bekerítve, szabadrablás folyik benne a gombász szerint, és valóban nem kell sokat sétálni a sáros földúttól, hogy 10-15 centiméter mély, ásó vagy kapa vágta lukakba botoljon az ember. "Ennyi az egész" - emel fel a földről egy rögöt, amelyből elszakadt hajszálgyökerek lógnak. Szerinte legalább 5-10 centiméteres avarrétegnek kellene lenni, de itt láthatóan nincs annyi, mivel "folyamatos a zaklatás".

Az erdőben több az ember, mint a faluban

A korábban sokat gombászó Feri szerint 2006 után 1-2 évig jól ment a szarvasgombagyűjtés, de aztán évente megkétszereződött azoknak a száma, akik ezzel foglalkoztak. "Előtte hobbiszinten ment, mostanra tömegsport lett belőle. Ma már az erdőben több az ember, mint a faluban" - mondta keserű mosollyal, megjegyezve, hogy sokan nem éppen sportszerűen űzik ezt a tevékenységet.

A végzettségét tekintve szociológus-politológus, de jelenleg főállásban gombával foglakozó Fekete Oszkár szerint 2005 táján kezdett tömeges méreteket ölteni a szarvasgombagyűjtés a környéken, és ekkor sok komolyabb gyűjtő költözött ide.

A felkapart avart majd eligazgatják

Csakhogy a haszonszerzési lehetőséget megneszelték a "helyi kismaffiózók", akik 10-15 fős csapatokkal kezdtek rablógazdálkodásba. Idén júniusban volt, hogy az Újszászi erdőben 70-80 ember táborozott - mondta. A pillanatnyi haszonszerzés motiválta gyűjtők hamar kiszorították a sportszerű módszerekkel gyűjtőket. Míg utóbbiak óvják a termőhelyet, egy-két kutyával, többnyire magányosan keresgélnek, megfelelő eszközzel emelik ki a gombát, és visszatemetik a helyét, tudva, hogy így lehet megóvni a termőhelyet, előbbiek nem finomkodnak. Egy kutyával megy a csapat, és ha az talál egy gombát, akkor az emberek az egész környéket felássák, felkapálják, és kiveszik a gumókat akkor is, ha éretlenek. "A piac úgyis felszívja" - mondta.

Rendelet a trifláért

Ezeket a kedvezőtlen folyamatokat hivatott megakadályozni a Vidékfejlesztési Minisztérium által márciusban kiadott rendelet a földalatti gombák (úgynevezett triflák) gyűjtéséről. A jogszabály részletesen rendelkezik többek között arról, hogy melyik fajta gombát milyen időszakban szabad gyűjteni, ehhez milyen eszközt lehet és milyet tilos használni, hogyan kell megóvni a gombák termőhelyét a gyűjtés során.

Megszabják milyen papírokat, engedélyeket, jogosítványokat kell magánál tartania, miként kell gyűjtési naplót vezetnie a gyűjtőnek, vagy épp hogy milyen papírokkal kell rendelkeznie a gombakereső kutyájának. A rendelet azt is előírja, hogy 2013-tól már csak az gyűjthet föld alatti gombát, aki eredményesen elvégezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által szervezett hatósági képzést. A Nébih a héten tette közzé felhívását a képzés lebonyolítására, mint közölték, legfeljebb három szervezetet választanak ki a képzés megtartására.

Vadgombászok nyoma

"Azokat hozza helyzetbe, akik tök feketén csinálják"

A szarvasgombával foglalkozó szervezetek ugyan részben örültek, hogy létrejött a szabályozás, de jelezték, vannak kétségeik. Csorbainé Gógán Andrea például nagyon szigorúnak tartja a jogszabályt, amely így egyáltalán nem teszi érdekeltté a szarvasgombát eddig is szabálytalanul gyűjtőket abban, hogy legalizálják tevékenységüket.

Nagyon fontos lenne az ellenőrzés, de kétséges, hogy ez megoldható, és félő, hogy nem fogják tudni megakadályozni a szabálytalanul gyűjtőket, ahogyan az iparszerű falopást sem tudják megakadályozni - mondta az [origo]-nak. Szerinte egy könnyebben betartható rendelettel jobban motiválttá tehették volna a legalizálásra hajlandó réteget, de most ezek is el fognak gondolkodni, hogy a számos és várhatóan drága engedély beszerzése és a megkövetelt papírmunka miatt érdemes-e legálisan gombát keresni.

Védik az erdőt

Hasonlóan nyilatkozott Bagi István, a Szarvasgomba.hu üzemeltetője. A szarvasgombász, gombaszakértő, keresőkutya-kiképző szerint a törvény túlszabályozza a kérdést, bürokratikus, nincs benne semmi, aminek alapján be lehetne tartatni. "Azokat hozza helyzetbe, akik tök feketén csinálják" - állította. Szerinte aki eddig rendesen, szabályosan gyűjtötte a gombát, az versenyhátrányba kerül a sok papírmunkával, a különböző engedélyek várhatóan több százezer forintra is rúgó beszerzésével.

A rendőröknek piti ügy

Bagi és munkatársa, Fekete Oszkár is hiányolja a szankciókat, és Fekete szerint ugyan az erdészetek is rájöttek, hogy erre a dologra figyelni kell, pozitív a hozzáállásuk, de nincs annyi emberük, hogy ellenőrizni tudnák, a rendőrségnek pedig piti ügy az a pár ember, akit esetleg rajtakapnak, hogy szabálytalanul gyűjti az értékes gombát.

Pedig ha jól menedzselnék, komoly jövedelemre lehetne szert tenni, aminek a térségben is nyoma lenne - állította Fekete. Ő a felelős gombászcsoportok, vállalkozások dolgát könnyítené meg, amelyek kezelhetnék a legjobban termő területeket, vigyáznának rájuk, és segítenének visszafogni a szabadrablást.

Az optimális méret

A senki gyermeke

Az ő bérelt erdejük is erre példa, de tudomása szerint a környéken több hasonló, gombászásra bérelt erdő is van. Ezeket általában az erdészet írja ki licitre, és a legmagasabb összeget ígérőnek adják oda. Egy-egy erdőért becsült kapacitásától függően 20-50 ezer eurós (5-14 millió forint) éves bérleti díjat is kifizetnek.

Ő szigorúbban ellenőrizné a kereskedelmet is. A nyári szarvasgomba 98 százalékban élelmiszeripari felhasználásra megy, szarvasgombás ételkészítményekben alkalmazzák. Fekete Oszkár szerint a fő exportországaik közé tartozik az USA és Németország. Idehaza gyakran éttermekben is felszolgálják, főleg, ha optimális - mandarin méretűt - találnak. Ezt kedvelik a séfek, mert egy asztalhoz, egy menühöz jól felhasználható, nem túl apró, hogy pepecselni kelljen vele, és nem is túl nagy, hogy aztán megbontva vissza kelljen tenni a hűtőbe a maradékot - mondta.

"A senki gyermeke"

A gombász szerint már csak azért is érdemes lenne jobban odafigyelni, mivel Magyarország még így is a világ élvonalában van, legalábbis a nyári szarvasgombát tekintve, de szerinte a fehér szarvasgomba (ez a legdrágább fajta, két éve 27 millió forintért kelt el egy 750 grammos példány) esetében is felzárkózunk.

Igaz, ez a nemzetközi köztudatban még kevésbé van benne, ott inkább az olaszokat és a franciákat jegyzik. Az olaszok ráadásul nagy mennyiségben vásárolják fel feketén, és értékesítik sajátként a magyar gombát. Mivel magasabb áron tudják eladni, és nincsenek vele járulékos költségeik - engedélyek, adó, munkabér stb. -, a hazai felvásárlók nem tudnak versenyezni velük. Ez a feketekereskedelem táplálja a szabadrablást is Fekete szerint, a vámosok pedig nem foglakoznak vele különösebben, mert ez "nem drog, nem fegyver, hanem egy kicsit a senki gyermeke."