Magyarország az EU-bővítés rossz példája

Vágólapra másolva!
Brüsszel tanult a kelet-európai bővítéskor az Európai Unió tagjává vált országok eseteiből, ezért szigorítana a csatlakozás feltételein. A Financial Times-nak a bővítési biztos elismerte, hogy Magyarország és Románia a két rossz példa, amiből tanultak.
Vágólapra másolva!

Szigorítaná az Európai Bizottság az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát, mert vannak már felvett országok, amelyekben sérült az európai uniós alapértéknek számító jogbiztonság.

Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési ügyekért felelős biztosa a Financial Times szerint elismerte, hogy Magyarország és Románia csatlakozási folyamatának hibáit is figyelembe vették a szigorító javaslatok kidolgozásakor.

"A korábbi bővítésekből tanultak rávilágítanak, hogy milyen fontos ezeknek a területeknek (a jogállamiság - a szerk.) az alapos vizsgálata, hogy javítsuk a felvételi folyamat minőségét" - mondta Füle. Csak arról beszélt, hogy a jövőben csatlakozókra vonatkozna ez a szabályozás, de arról nem beszélt, hogy a már taggá vált országokat ez mennyiben érintené.

A Bizottság egy új csatlakozási rendszert alakítana ki, amelyben Brüsszelnek azonnal joga lenne megakasztani a belépési folyamatot, ha felmerülne, hogy a kandidáló ország nem teljesíti a szükséges reformokat. Nem csak bizonyos feltételeknek kell majd megfelelni, hanem a reformoknak mélyen beágyazottnak és visszafordíthatatlannak is kell lenniük.

A Financial Times azt írta, hogy az elmúlt években Budapest és Bukarest lépései alapos kételyeket támasztottak Brüsszelben, ahol úgy gondolhatják Magyarország és Románia letért a demokrácia és a jogállamiság útjáról.

A lap a magyar médiatörvényt hozta fel például, illetve azt, hogy a román kormány rendkívüli intézkedésekkel akarta korlátozni Traian Basescu román elnök jogait. Mindkét esetben magas rangú európai politikusok emelték fel a szavukat, de nem volt hatalmuk hozzá, hogy megakadályozzák a két ország lépéseit.

Horvátország jövő júliusban léphet az Európai Unióba, Izland szinte bármikor beléphetne, mivel az alapfeltételeknek megfelel, de szóban forog Szerbia, Koszovó, Montenegró és Albánia felvétele is, de a FT szerint ezen országok messze vannak a tényleges felvételtől.

Magyarország és kilenc másik kelet-európai ország 2004-ben lépett az Európai Unióba. A kelet-európai bővítés során az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak kellett megfelelni. A politikai feltételek közt volt, hogy stabil, demokratikus intézményrendszer működjön, érvényesüljenek az emberi és kisebbségi jogok. A gazdasági feltétel az volt, hogy működő piacgazdaság legyen az országban. Ezek mellett a tagságból fakadó követelmények teljesítésére is alkalmasnak kellett lenni.

A Külügyminisztérium reagált a bizottság bővítési terveire, de nem szólt a FT-ben megjelent, Magyarországot érintő kritikákra. A kormány szerint Magyarország célja, hogy az Európai Bizottság stratégiai megállapításai és országjelentései alapján a tagállamok - a korábbi kötelezettségvállalásokat tiszteletben tartva - elkötelezettek és érdekeltek maradjanak abban, hogy a bővítési folyamatot előrevigyék.