A békemenet mentette meg Orbánt

Katasztrofális lenne kilépni az Európai Unióból, bár érzelmileg érthető felvetés - erről is beszélt Orbán Viktor az Egy a haza - Békemenet 2012 című, csütörtökön bemutatott kötetben olvasható interjúban. A kormányfő az interjúban kijelentette: a januári békemenet nélkül valószínűleg már nem lenne miniszterelnök. A gazdaságpolitikáról pedig azt mondta, a legszívesebben semmilyen adót nem szedne a munkabér után.

Orbán Viktor szerint ha nincs a januári békemenet, könnyen lehet, hogy már nem ő a miniszterelnök, kormánya nem élte volna túl a támadásokat. A kormányfő az Egy a haza - Békemenet 2012 című, csütörtökön bemutatott kötetben olvasható interjúban azt mondta: valóban volt a tavalyi év végén Magyarországgal szemben egy olyan támadás, amelytől bizonyos erők azt remélhették, hogy "politikai változást kényszerít ki Magyarországon, beleértve ennek személyi konzekvenciáit is".

Ha nincs a békemenet, ha nem állt volna sorompóba néhány százezer magyar, hogy világossá tegye, ragaszkodik ahhoz, hogy demokratikusan dőljenek el az ország dolgai, "akkor lehet, hogy valóban nem éltük volna túl ezt az időszakot. Ha a hagyományos diplomáciai szkander erőszabályai érvényesültek volna, és a közönség nem szállt volna be a mérkőzésbe az egyik fél oldalán, akkor könnyen lehet, hogy ezt az interjút tényleg egy másik miniszterelnöknek kellett volna adnia" - fejtette ki.

A kormányfő az interjúban nem összeesküvésnek, hanem koordinált akciónak nevezi az említett támadásokat, amelyeket szerinte a kormány által okozott érdeksérelmek szültek. "Hogy ez be fog következni, abban biztos voltam. Nagyon sok érdek sérült ugyanis. Leállítottuk a garantált piacokra rátelepedett külföldi vállalatok pénzszivattyúit, és emiatt e cégek tulajdonosainak, továbbá az európai bürokratáknak, spekulánsoknak és sok mindenkinek az érdeke sérült" - nyilatkozta.

A januári békemenet eleje

Orbán szerint Merkel nem bántaná

A miniszterelnök szerint a kormányzatnak és az ő manőverezési teljesítményének is szerepe volt abban, hogy a támadások ennek ellenére nem egy hónap, hanem csak másfél év után "álltak össze koordinált akciókká". Ugyanakkor biztató fejleménynek ítélte, hogy az Európai Néppárt küzdött Magyarországért, "kiállt mellettünk, megvédett bennünket", bár európai parlamenti többség hiányában nem tudta megakadályozni az akciókat.

Az interjút készítő Bayer Zsolt újságíró felvetésére - amely szerint Róna Péter közgazdász egy interjúban azt mondta, "december végén, január elején Merkelék eldöntötték, hogy Orbánt le fogják váltani" - úgy válaszolt: "a német kormányokat kihagynám ebből", Németország ugyanis nem azonos a német újságokkal, újságírókkal.

"Németországnak nem érdeke, hogy Magyarországon instabilitás és a demokratikus ügyintézéstől eltérő állapot jöjjön létre. Nem kell neki sem 2006-os utcai zavargás, sem békemenet. Ezért a németek szerintem nem fognak beleavatkozni abba, hogy mi történik Magyarországon, egészen addig, amíg Európa gazdasági újjáépítésének stratégiáját Magyarország nem ellenzi. Nekünk pedig eszünk ágában sincs ellenezni" - fogalmazott. Véleményét azzal indokolta, hogy az európai gazdasági növekedés súlypontja keletre tolódik, a klasszikus nagy gazdaságok közül az egyetlen, versenyképesség szempontjából garantáltan sikeres ország Németország, Magyarország pedig a délnémet ipar vonzáskörzetébe tartozik.

Keresztény nemzeti reneszánsz lesz

A kormányfő azt is mondta, hogy "a globalizációnak vége", és azt a regionalizáció váltja fel, Európában pedig erősödni fognak a közösségi identitások. "Szerintem nemzeti reneszánsz lesz" - fejtette ki, hozzáfűzve, veszélyesnek tartaná, ha ez nem keresztény alapon jönne létre, ugyanis az európai nyugati civilizációban egyedül a kereszténység képes a nemzeti identitásokban rejlő konfliktuslehetőségeket tompítani, sőt előnyt kovácsolni belőlük.

"A kereszténység nélküli nemzeti reneszánsz Európában a harmadik birodalom meg Sztálin felé mutat. A nemzeti reneszánsz istentelen alapon borzalmas pusztítást hozhat a keresztény civilizációra" - mondta.

Katasztrofális lenne kilépni az EU-ból

A belpolitikára áttérve Orbán Viktor arról beszélt, hogy a kormányerőktől jobbra nincs "szilárd struktúrájú" politikai szereplő, a Jobbik mögött például ott van a betyársereg, "és további ilyen amorf alakzatok". "Csoportok vannak, amelyek konglomerátumokat alkotnak, és ha kívülről nem segítik őket politikai hatalomhoz, akkor nem is fognak döntő befolyást gyakorolni az ország életére, mert hiányzik a kormányzóképességük és az ország békéjének és stabilitásának fenntartásához szükséges képességük" - mondta.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem szabad kilépnie az Európai Unióból. Szerinte ez - bár érzelmileg érthető felvetés - katasztrofális döntés lenne, már csak azért is, mert az életszínvonal a felére csökkenne, az államadósság pedig drasztikusan megemelkedne. Ugyanakkor Európát meg kell változtatni, mert rossz irányba halad. De csak akkor fog megváltozni, "ha valaki elkezdi" - magyarázta.

Orbán semmilyen adót nem szedne a munkabér után

A miniszterelnök szerint azonban azt is számításba kell venni, hogy Magyarország nem áll jól gazdaságilag, ezért nem kezdhet "prófétálni" az EU megreformálásáról, ehhez előbb gazdasági sikerekre van szükség itthon. Orbán Viktor kitért arra is, hogy Közép-Európában minden sikeres és felzárkózó ország az egykulcsos adónak köszönheti a sikereit. Azt mondta, semmi sem ösztönöz jobban a munkára, mint az arányos adórendszer. A kormányfő - elismerve, hogy ez jelenleg nem lehetséges - a legszívesebben semmilyen adót nem szedne a munkabér után, de magas adókulccsal adóztatná a fogyasztást, növelve a forgalmi adókat.

A miniszterelnök szerint az ország jövője azon áll vagy bukik, hogy a Magyarországon most 56 százalékos aktivitási ráta felmegy-e a 66 százalékos európai átlagra, illetve a 76 százalékos amerikai szintre. "Ezért is dolgozom egy olyan adórendszeren, továbbá egy olyan nyugdíjrendszeren, illetve közmunkarendszeren, amellyel elérhetjük, hogy 100 aktív korú emberből 76 dolgozni fog" - jelentette ki Orbán Viktor.