Dúsgazdag arabokra lőnek a bátor pesti idegsebészek

Nagyot akar robbantani az egészségturizmusban az Amerikai úti idegsebészeti klinika: a külföldi betegek ide csábításán dolgoznak, mert kár a nemzetközi hírű adottságokat nem kihasználni. Gazdag arab betegeket szeretnének szerezni, a svájci és brit klinikák árainál ötödével olcsóbban. A fogászati szakterületnek húsz-harminc évig tartott, amíg eljutott a világhírig és az évente emiatt hazánkban eltöltött negyvenezer vendégéjszakáig.

Merész ambíciói vannak az Amerikai úti Országos Idegtudományi Intézet (OITI) főigazgatójának, Nagy Zoltánnak. A múlt héten a professzor az Országgyűlés turizmusbizottsága előtt beszélt arról, szeretné, ha az idegsebészet is vonzaná a külföldi betegeket. Az elmúlt hónapokban az OITI "aktív kapcsolatépítő tevékenységet folytatott, hogy kiemelkedő szakmai lehetőségeit a külföldről hazánkba érkező betegek szolgálatába állíthassa" - írta közleményében az intézet.

Nagy szerint az OITI - Európa harmadik legnagyobb idegtudományi intézete - gyógyászati és hotelszolgáltatásai egyaránt alkalmasak arra, hogy versenyre keljenek a kontinens hasonló profilú klinikáival. Az intézet ezért a turisztikai kormányzattal, a külügyminisztériummal és a diplomáciai testületek képviselőivel is keresi a kapcsolatot, hogy elérje a célját. Az [origo] arra volt kíváncsi, mennyire reális a cél, van-e esély, hogy a fogászatihoz hasonlóan nagy üzletté váljon az idegsebészeti turizmus.

Az OITI felújított műemlék épülete

"Ez egy bátor kísérlet, egyelőre nem több" - az [origo] kérdésére így minősítette a kezdeményezést a főigazgató. Az alapötlet az intézmény adottságaiból adódott, mondta, hiszen az Amerikai úton huszonkét nemzetközi hírű idegsebész dolgozik, aki rendszeresen jár Nyugat-Európába és Izraelbe operálni. "A szakmai eredményeink - és általában a magyar egészségügyéi is - felveszik a versenyt a nyugatiakkal, csak nálunk erről kevés szó esik, inkább a pénztelenségről és az elvándorlásról beszélnek" - mondta. A hatalmas felhalmozott tudás adott, a szakterületnek viszont nagy a költség- és műszerigénye, ezért a jelenlegi helyzetben a finanszírozás hónapról hónapra gondot jelent - tette hozzá.

Az OEP 500 ezer és 2-3 millió forint közötti összeget fizet a kórháznak egy-egy beavatkozásért, míg egy nyugat-európai magánklinikán 30-40 millió forintba is belekerül egy műtét. Az árkülönbség - például Angliához viszonyítva - majdnem tízszeres, külföldön nem is hinnék el, mennyit kapunk a biztosítótól egy beavatkozásért - mondta Nagy Zoltán. A főigazgató úgy számol, a nyugati ár 80 százaléka elég jutányos ajánlat lenne ahhoz, hogy sok külföldi páciens Magyarországot válassza, és ezzel az intézmény is jól járna, és az orvosai és méltóbb bevételhez jutnának. Az OITI-nek a volumenkorlát miatt jelenleg van fölös kapacitása, havonta tíz-tizenkét beteget el tudnának látni.

Az OITI az arab országokra akar fókuszálni - ott is keres partnerkórházakat, diplomatákat -, mert szerinte onnan hajlandóak lennének idejönni a betegek és az őket kísérő családtagok. Azért az arab országok jönnek szóba, mert Nyugat-Európában magas szintű idegsebészeti ellátás van, amellyel nehéz versenyre kelni, így nem valószínű, hogy onnan ide utaznának - magyarázta a főigazgató. Az arab országokban viszont jó véleménnyel vannak a magyar orvosokról, vannak is meglévő kapcsolatok, eddig is voltak onnan érkező betegek.

Az arab országok felé nyitna az OITI

Ahhoz, hogy ezt ki lehessen bővíteni, sokat kell dolgozni, főként az ellátás minősége, a szállodai elhelyezés, a kényelmes utaztatás terén, mivel a szóba jöhető arab betegek "nagyon igényes rétegből" érkeznek. Szükség van angolul beszélő ápolókra, és a közeli felsőbb kategóriás hotelekkel is érdemes lesz együttműködést kialakítani. Az elképzelés az, hogy a nem sürgősségi, hanem programozható beavatkozásokat végezhetnék el az OITI-ben. Az idegsebészeten belül egy-két terület jöhet szóba, például az epilepsziasebészet, az aneurizmaellátás, illetve a daganatok egy része.

A kormány segít, mert nyitni akar

A főigazgató azt mondta, az illetékes államtitkárság örült a koncepciójának, mert kiderült, a "keleti nyitás" amúgy is illeszkedik a kormány külpolitikai céljai közé. Az egészségügyi turizmusért is felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kérdéseinkre közölte, szeretnék elérni, hogy "Magyarország legyen az idegsebészet és a neurorehabilitáció egyik olyan központja, amely rendelkezik unikális high tech diagnosztikai és operációs rendszerekkel". Az OITI mellett Szegeden és Debrecenben is működik magas színvonalú idegsebészeti centrum, és az NGM szerint a jövőben további fejlesztések várhatók. Ezen kívül a minisztérium úgy véli, óriási árelőnyünk van a nyugati államok klinikáival szemben, nem beszélve a tengerentúlról, miközben szinte az egész világon hosszúak a várólisták ezen a területen. Emiatt nagy az igény külföldön a daganatos betegek ellátására és a szervtranszplantációra is.

Szalay Ferenc, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke azt mondta, a főigazgató múlt heti bizottság előtti beszámolója alapján jó gondolatnak tartja az ötletet, hogy az ideggyógyászat is megjelenjen az egészségturizmusban.

For foreign patients

Az OITI-nek kidolgozott angol nyelvű honlapja van, külön a külföldieknek célzott menüponttal, "for foreign patients". Kiderül belőle, hogy az intézetnek több évtizedes múltja van, és jó hírét régóta viszik mindenfelé. A betegek ellátásának szolgálatában neurológusok, idegsebészek, epileptológusok és stroke-specialisták is dolgoznak, a legkorszerűbb műszerek segítségével, derül ki többek kozött az ismertetőből. A következő területeken végeznek beavatkozásokat: epileptológia, funkcionális idegsebészet, gerincsebészet, gyermek-idegsebészet, intenzív terápia, intravascularis neurointervenció, neuroonkológia és intracraniális sebészet, stroke-ellátás.

A high-tech egészségügyé a jövő

Az egészségturizmus világviszonylatban a leggyorsabban fejlődő ágazat, évente 8-9 százalékkal nő - ezek az NGM adatai a Magyar Turizmus Zrt. honlapján olvasható hír szerint. Magyarországra 2004 óta tavaly érkeztek ilyen céllal a legtöbben, főként Németországból, Ausztriából és Szlovákiából, de utóbbi pácienseknél többet költöttek nálunk a holland betegek. 2012-ben 40 százalékkal nőtt a külföldiek száma a gyógyszállókban. A fogászat terén vezető helyen állunk az unióban, de az NGM szerint jók az adottságaink a rehabilitáció, a plasztikai és a szemműtétek terén is. Az elmúlt években a kormányzatok jelentős támogatást adtak 26 gyógytermálfürdő felújításához, létesítéséhez. Idén a fogászati rendelők korszerűsítésére, a szálláshelyeken gyógyászati részlegek kialakítására is lehetett pályázni.

Az NGM turisztikai főosztályának egészségipari osztályát vezető Feketéné Fényi Ágnes szerint a komplex fejlesztésekre kell helyezni a hangsúlyt, a külföldi biztosítókkal pedig a bizalom érdekében minősíttetni kell a hazai szolgáltatókat és intézményeket. "Az egészségügyi high-techet érdemes behozni Magyarországra, mert ezek köré pár nagy, jól promotálható egészségügyi centrum létesíthető." Olyan egészségügyi csomagokat kell hirdetni az interneten, amelyek együtt kínálnak közlekedést, szállást, a gyógyító intézményre tett javaslatot, ismertetőt adnak, és árakat is tartalmaznak. "Jó példa erre már a Danubius, illetve az Amerikai úti idegsebészet ilyen irányú tevékenysége" - mondta az osztályvezető.

Az NGM szerint egyébként - mint azt az [origo] kérdéseire a sajtóosztály közölte - a külföldi páciensek ide csábításának egyik kulcsa a "Gyógyító Magyarország" online foglalási elektronikus felület minél hamarabbi kialakítása, ellátási csomagok összeállítása, hiszen a betegek 65 százaléka interneten keresi meg a szolgáltatást, amelyet választ. Kell hozzá még minőségi marketingtevékenység, és bővíteni kell a kapacitásokat is. Főként azokon a területeken, ahol a minőségi magánellátás már megvan, mint a fogászat, a plasztikai sebészet, a mesterséges megtermékenyítés, az ortopéd-traumatológiai ellátások és a rehabilitáció egy része. Az NGM háttérintézménye, a HITA, valamint a Magyar Turizmus Zrt. és a magyar diplomácia együtt sokat tud tenni, hogy az idegsebészet is ismertebbé váljon Európában - írta a minisztérium.

Soha nem lesz annyi beteg

Lantos Endre, az egyik legnagyobb hazai fogászat, a Vital Center főorvosa nem hiszi, hogy az idegsebészet tömegesen vonzhatna gyógyulni vágyókat Magyarországra. Ennek szerinte két oka van. Az egyik, hogy a fogászat nagyon drága, így a betegeknek spórolás kedvéért megéri akár utazni is egy-egy beavatkozás miatt, viszont az idegsebészeti beavatkozásokat nyugaton általában finanszírozzák a társadalombiztosítók. Ha helyben megcsinálják, minek jönnének ide? - kérdezte. A másik ok, hogy a fogászat mindenkit érint, ellentétben az idegsebészettel. Lantos szerint ugyan az Amerikai úti épületben vannak nagyon szépen felújított szárnyak, de ezt a színvonalat egy ausztriai kisváros kórháza is tudja hozni. Arról is beszélt, hogy a fogászati szakterületnek is húsz-harminc évig tartott, hogy világhírre tegyen szert, mire eljutott a jelenlegi évi negyvenezer emiatt eltöltött vendégéjszakáig.