Megunta az angolul makogó magyarokat Hoffmann Rózsa

2012.11.05. 10:16

Jelentősen átvariálná az iskolai nyelvoktatást az oktatási államtitkárság [origo] birtokába került nyelvoktatási stratégiája. Az angol helyett a német lenne az első nyelv, mert az államtitkárság szerint az nehezebb, és így jobban felkészít további nyelvek megtanulására. A diákokat kétévente felmérőre köteleznék, hogy tényleg megtanuljanak más nyelveken, 2017-től pedig csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni.

"Keresztre feszítenének a szülők, ha nem az angollal kezdenénk a nyelvoktatást" - mondta egy budapesti általános iskola igazgatója arról, mi alapján döntötték el, hogy szeptemberben csak angol csoportokat indítottak. Több pedagógus is azt mondta, hogy iskoláikban az angolt, a németet, a franciát és esetleg az oroszt lehet választani, de a szülők kilencven százaléka hallani se akar az angolon kívül más nyelvről.

Az oktatási államtitkárságon a napokban elkészült nyelvoktatási stratégia nem is hagy sok választást a szülőknek. Az [origo] birtokába jutott dokumentum szerint az idegen nyelv oktatása mindenhol az általános iskola negyedik osztályában indul majd, és csak az angol és a német között lehet választani.

Ezt azzal indokolják, hogy más nyelveknél nincs garancia arra, hogy felső tagozatban és gimnáziumban folytatni tudja a diák az elkezdett nyelvet. A dokumentum ugyan hangsúlyozza, hogy "angolul mindenkinek tudnia kell", Hoffmann Rózsáék ugyanakkor azt javasolják, hogy a németet tanítsák először a diákoknak.

Kezdjék a bonyolultabbal

"Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal" - áll a stratégiában, amely szerint az angol után a "második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézséget okoz". Emellett a stratégia készítői német kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy a tanulók elveszítik motivációjukat a második nyelv tanulására, ha az angollal kezdenek.

Az [origo] tavaly közölte a stratégia egy korábbi változatát, amelyben az angol nyelv oktatásáról az szerepelt, hogy "az angoltanulás kezdeti, nagyon gyors és látványos sikerei azt a tévképzetet kelthetik a tanulókban, hogy idegen nyelvet ilyen egyszerű tanulni". Ez most már nem szerepel a dokumentumban. A most elkészült változat szerkezetileg megegyezik a korábban ismertetett verzióval, de úgy tudjuk, több ponton azért finomítottak a stratégián, mert tavaly szakmai szervezetektől több kritikát is kapott az államtitkárság a "sarkos megfogalmazásokért".

"A diákok lelkesedése függ a környezettől, a saját céljaiktól, de a tanár módszereitől és hozzáállásától is" - mondta Farczádi-Bencze Tamás, aki több mint egy évtizede angoltanár, tanított általános iskolásokat, illetve a tanárképzésben is oktat leendő nyelvtanárokat. Szerinte nem lehet kimondani, hogy káros az angollal kezdeni a nyelvtanulást, habár ő is olvasott olyan kutatásokat, amelyek azt bizonyítják, a némettel vagy a latinnal kezdő tanulók könnyebben boldogultak a második nyelvvel.

Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

Egy másik nyelvtanárnak, az angolt, spanyolt és eszperantót oktató Horváth Krisztiánnak szintén voltak olyan tanítványai, akik első nyelvként jól elsajátították az angolt, és utána más nyelveket is könnyen tanultak, és "olyanok is, akik soha nem tanulták meg az első nyelvként választott angolt, csakúgy, mint az oroszt az előző rendszerben". A korábban középiskolásokat is oktató tanár tapasztalatai szerint nem káros olyan nyelvvel kezdeni az oktatást, melyben nincs főnév- vagy igeragozás (mint az angolban vagy az eszperantóban), és több tanítványánál is azt látta, hogy például az eszperantónál megtanult szókincsnek köszönhetően látványosan gyorsan haladtak a nyugat-európai nyelvekkel. Egyik angoltanár sem jelentené ki, hogy az angolnak nem "komplex a nyelvi struktúrája", a tizenkét igeidő megértése például sosem egyszerű a magyar diákoknak.

Kétévente felmérik a diákok nyelvtudását

A nyelvoktatási stratégiában szerepel az is, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A második nyelvet hetedikben kell elkezdeni, és ez már lehet az orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), de szóba jöhet a kínai, az arab és bármely "kárpát-medencei nyelv" is. Az oktatási államtitkárság azzal ösztönözné az iskolákat, hogy ne csak angolt és németet tanítsanak, hogy megalapítja a "Nyelvi Sokszínűségért Díjat", ezt évente azok az intézmények kapják, amelyek ritkábban oktatott nyelveket kínálnak.

A stratégiában az államtitkárság felhívja a figyelmet arra, hogy "a közoktatás sok időt fordít nyelvoktatásra, az eredmény azonban nem áll arányban a befektetett energiával és nyelvtudással" (a magyarok nyelvtudásáról lásd keretes írásunkat). Emellett probléma, hogy ha egy diák új iskolába kerül, vagy új tanárt kap, sokszor mindent kezdhet elölről.

Ezért az államtitkárság kötelező szintfelmérőket írna elő, amelyeket kétévente kellene elvégezni - hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamokon. Ezzel az államtitkárság felmérné "az iskolák nyelvoktatási hatékonyságát", ösztönözve a tanárokat "a tanterv következetes követésére", illetve a felmérés a diáknak és a szülőnek is visszajelzést adna, hol tart a gyerek. A megkérdezett pedagógusok nem kifogásolják a dolgot, ha valóban jól kidolgozott tesztet íratnak majd a gyerekekkel. "Egy tanárnak is jó visszajelzés" - mondta Farczádi-Bencze Tamás.

2017-től csak nyelvvizsgával lehet felvételizni

A nyelvoktatási stratégia a négyosztályos gimnazistáknak két, a szakközép- és szakiskolásoknak egy nyelv tanulását írja elő. A hat- és nyolcosztályos gimnazistáknak viszont három nyelvet kell tanulniuk, a nyolcosztályosokban ebből az egyik kötelezően a latin. A középiskolásoknak emellett "nyári intenzív nyelvtanfolyamokat és nyári nyelvi táborokat" ajánl az államtitkárság. Úgy tudjuk, ezeket azért nem teszik majd kötelezővé, mert anyagi forrást nem tud biztosítani a kormány, habár uniós pályázatokat ma is kiírnak hazai nyelvi táborokra.

A 2013-2014-es tanévtől megváltozik a nyelvi érettségi rendszere is. A mostani közép- és emelt szintű vizsgákat felváltja az általános és a speciális nyelvi érettségi. Az előbbit azok választhatják, akik nem akarnak tovább tanulni, míg az utóbbi a nyelvvizsgával egyenértékű papírt ad. A részleteket később kormányrendeletben szabályozzák.

Erre az átalakításra azért is szükség van, mert a stratégia szerint 2017-től már senki nem juthatna be a felsőoktatásba középfokú komplex - szóbeli és írásbeli - nyelvvizsga nélkül. Alapképzésre csak úgy lehet majd felvételizni, ha a diáknak van egy legalább B2 szintű nyelvvizsgája (ez a mostani középfokú C típusúnak felel meg), mesterképzésre szintén B2 kell, a doktori képzésre pedig a C1 a belépő (ez a mostani felsőfokú C).

Utolsók vagyunk Európában

A legfrissebb, 2012-es Eurobarometer-felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka állítja magáról, hogy beszél legalább egy idegen nyelvet, 13 százalékuk mondta, hogy két idegen nyelven is megérteti magát. Ez a 2006-os adatokhoz képest is kevesebb, akkor a magyarok 42 százaléka mondta, hogy egy, 27 százaléka, hogy két idegen nyelven beszél. Ezzel utolsók vagyunk az Európai Unióban, ahol az átlag a következő: 54 százalék beszél legalább egy, 25 százalék két idegen nyelvet. A lista elején a luxemburgiak, a lettek és a hollandok szerepelnek, a lista végén pedig mellettünk az olaszok, a portugálok és a britek találhatók.


Nyelvvizsgázás négy szinten

Nem véletlenül jelöli így a nyelvvizsgaszinteket a stratégia: az államtitkárság szerint el kell hagyni a szintek eddigi megnevezését, de nem jelöli meg a pontos dátumot, hogy mikortól. A jövőben alap-, közép- és felsőfok helyett négy szint lesz: A2 (alapszint), B1 (küszöbszint), B2 (középszint), C1 (haladó szint). Ezt a skálát az Európa Tanács úgynevezett Közös Európai Referenciakerete határozza meg, és eddig is használták Magyarországon.

A nyelvoktatást azzal is fejlesztené az államtitkárság, hogy a mostani tankönyvjegyzéket hamarosan felülvizsgálja. "Az elsősorban angol tankönyvpiacra jellemző túlkínálat szabályozása szükséges" - írja a stratégia. Jelenleg a tankönyvjegyzékben 443-féle kiadvány szerepel, amelyből angolt lehet tanítani, németből 221, franciából 11 ilyen kiadványt tartalmaz a jegyzék. "A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig" címet viselő javaslat információnk szerint még novemberben a kormány elé kerül.

KAPCSOLÓDÓ CIKK