Maguk olyanok, mint a légypiszok - lelki bántalmazás az iskolában

2012.11.04. 10:43

Gyakran fel sem mérik a diákot lemajmozó, lekövérező tanárok, hogy a szerintük vicces beszólásaik milyen kárt okoznak a gyerekeknek. Nehéz meghúzni a határt a nevelő célzat és a lelki bántalmazás között, ami az egyik gyereknél kiveri a biztosítékot, azt a másik meg sem hallja. Az iskolai erőszak nem csak kék-zöld foltokból áll, a megszégyenítés a rossz rendszer miatt fásulttá váló tanárok eszköze.

Kinga 18 éves volt, amikor az egyik vidéki műszaki szakközépiskola férfi tanára minden előzmény nélkül kipécézte magának. Az osztályban ő volt az egyedüli lány, a tanár szinte folyamatosan szexuális tartalmú beszólásokkal bombázta, de az iskola többi lánytanulójával is hasonlóan bánt. Megjegyzéseket tett a lány és a barátja közti testi kapcsolatra, arról kérdezgette órán az osztály előtt, hogy hogyan fognak szexelni, hogy elégíti majd ki a barátját. "Ha hazamegy, mondja meg a párjának, hogy ma nem fogunk dugni, mert én már attól elmegyek, amit ez a buzi tanít nekem" - emlékezett vissza a lány a 30 év körüli tanár egyik megjegyzésére. Kinga eleinte tűrte a megjegyzéseket, arra gondolt, hogy a tanár így próbálja meg letörni a lányok szarvát az alapvetően fiúk által látogatott iskolában. "Meghúztam a vállamat a beszólásai után, elfordultam, és arra vártam, hogy egy idő után majd úgyis megunja és abbahagyja" - mesélte az [origo]-nak. Nem így lett.

Az egyre durvább beszólások miatt a lány megkereste az igazgatót, és panaszt tett a történtekről. Kérte, hogy mentsék fel a tanár órája alól, amíg az ügyet kivizsgálják. Az igazgató eleinte megpróbálta elbagatellizálni az ügyet, végül azonban indult fegyelmi eljárás, de azt maga a tanár kérte. Kinga szerint így próbálta saját magát áldozatként beállítani. A tanár ezután még durvábban viszonyult diákjához: az iskola folyosóján kiabált vele, azt kérdezte, hogy mit képzel magáról, és megfenyegette, hogy még megbánja, amiért az igazgatóhoz ment.

A lány egy ifjúságvédelmi irodához fordult, és megkeresett egy alapítványt is. Az igazgató a vizsgálat végén a személyiségi jogok védelmére hivatkozva nem mondta el sem Kingának, sem az őt képviselő jogászoknak, hogy milyen eredményre jutottak. Az ügyben egészen az alapvető jogok biztosáig mentek, de lassan másfél éve nincs eredmény. A tanár azóta is az iskolában tanít. Kinga az eset előtt jól tanult, több tanulmányi versenyen is részt vett, az iskolai rendezvényeken műsorvezető volt, szavalt. A megaláztatások miatt egyre többet kezdett hiányozni, romlott az eredménye, végül át is ment egy másik technikumba.

Ha az iskolai erőszakról van szó, legtöbbször azok az esetek kerülnek nyilvánosságra, amikor a diák vagy a szülei elverik a tanárt, vagy fordítva: a pedagógus kever le egy jól irányzott pofont a diáknak. Van azonban a visszaélésnek egy sokkal gyakoribb, és nehezebben behatárolható típusa: amikor a tanár nyilvánosan megalázza, megszégyeníti a diákját a többiek előtt. A lelki, szóbeli bántalmazás éppúgy fájhat a diákoknak, mint egy pofon, mégis sok esetben az érintett diák vagy annak szülei azt gondolják, hogy a tanár beszólása, csipkelődése nem üti meg azt a mércét, amely miatt panaszt kellene tenni. Ez még nem jelenti azt, hogy a jelenség ne létezne, csak nem feltétlenül kap nyilvánosságot - mondta az [origo]-nak Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa.

Már úgyis kövér vagy

A hatodikos Bendegúz fővárosi iskolájában a tanárok többsége teljesen normális és jó fej, leszámítva az osztályfőnöküket, aki erősen pikkel pár emberre, és azokkal minősíthetetlenül viselkedik - mesélte az [origo]-nak egy anya. Az osztályfőnök viselkedése nem elsősorban a fia, hanem annak egyik barátja ellen irányul. "A srác meglehetősen kövér, és mivel asztmás is, ezért fel van mentve testnevelésből, nem nagyon mozoghat. Egyszer az egyik lyukasórán megkérdezte az osztályfőnökét, hogy nem ehetné-e meg a tízóraiját, ha már úgysincs tanítás, mire a tanárnő odabökte neki, hogy nem eheted meg fiam, már úgyis elég kövér vagy" - idézte fel a történteket a nő.

Forrás: AFP

"Ugyanez a tanárnő rendszeresen kipécézi magának az egyik srácot angolórán, és minden ok nélkül kizavarja a teremből. Ha kicsit is beszélget óra alatt, egy perc hatásszünetet tart, majd elordítja magát, és a fiúnak gyakorlatilag minden órát az igazgatói iroda előtti folyosón kell töltenie. "Akkor is ez történik, ha feleltetésre kap egy négyest, pluszban még büntetésből ki is zavarja, mondván, hogy nem tanult". A fiú mostanra teljesen megutálta az angolórákat.

Az [origo]-nak nyilatkozó iskolapszichológus úgy látja: a tanár sokszor csak viccnek szánja azt a megjegyzést, amit a gyerek bántásként él meg, és az egyszeri esetek nincsenek jelentős hatással a gyerek önbizalmára. "Nagyon sok mindentől függ, hogyan élik meg ezt a helyzetet a gyerekek: szerepet játszik benne a gyerek személyisége, hogy milyen családi környezetből jön".

Kirakós játék

A lelki erőszak mindenkinél mást jelent, a határokat meghúzni szinte lehetetlen - mondta Gyurkó Szilvia, az Unicef magyarországi gyermekjogi igazgatója, aki szerint a szexuális erőszakhoz vagy a családon belüli erőszakhoz hasonlóan a lelki bántalmazás terén is hiányzik a szakmai, társadalmi konszenzus, ezért nehéz pontosan meghatározni, hogy mit értünk alatta. Ami biztos, hogy a verbális erőszak - habár nem okoz látható sérüléseket - legalább olyan komoly bántalmazási forma, mintha kék-zöldre vernének a fiúvécében, és ez igaz a tanár-diák, illetve a diákok közötti verbális erőszakra is.

A szakember egy kirakós játékhoz hasonlítja az iskolai erőszakot: nagyon sok darabkája van, és sok feltétel együttes megléte vezet a kialakulásához. "Önmagában a gyerek, a család vagy a társadalom, a média nem tehető felelőssé - viszont mindegyik tényező egy-egy puzzle-darabkát jelent" - mondta. Gyurkó Szilvia ennek érzékeltetésére felelevenítette azt a korábbi esetet, amely néhány éve Budapesten történt. Egy diák vascsővel támadt a tanárára, mindenki fel volt háborodva. Később derült csak ki, hogy közel egyéves előzménye volt a történteknek. A tanár minősíthetetlen hangnemben beszélt folyamatosan a gyerekkel, megalázó és sértő megjegyzéseket tett rá. "Fizikailag ugyan nem bántotta, de komolyan kiszolgáltatott helyzetbe hozta ezzel a fiút, akit persze ez nem ment fel a tette alól".

Kiégett tanárok

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala évek óta készít beszámolókat az iskolai klímáról, ennek egyik része az iskolai erőszak is. A hivatal egyik 2009-es kutatása a tanárok és diákjaik közötti agressziót vizsgálta. E szerint a megszégyenítés egyértelműen támadó szándékú, így a tanár-diák viszonylatban elsősorban a tanárok agressziós eszköze. Szinte mindegyik éves beszámolóban találhatók megszégyenítés miatt indított ombudsmani vizsgálatok. Egy apa azért kereste meg korábban a hivatalt, mert a gyermeke iskolájában tanító egyik pedagógus rendszeresen megalázta a tanítványokat az osztálytársak előtt, egyszer azt mondta az egyik kislányra, hogy úgy néz ki, mint egy majom. Máskor egy szülői munkaközösség kereste meg a hivatalt, mert a tanár a saját gyermekén alkalmazott spártai büntetési módszerekkel fenyegette a gyerekeket. Ebéd közben azzal ijesztgette a tanulókat, hogy aki nem eszi meg az ételt, annak a nyakába önti az italát, illetve az iskola igazgatójához fogja vinni büntetésképpen. Ebéd után a tanítványainak mozdulatlanul kellett a padon feküdniük.

"Alkalmanként előfordulnak ilyen panaszok. Mi abban az esetben tudunk eljárni, ha a megszégyenítő bánásmód valamilyen tulajdonsága miatt éri a diákot, például mert fogyatékossággal él, vagy roma származású" - mondta az [origo]-nak Gregor Katalin, az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa. Gregor szerint inkább a diákok egymás közötti magatartása a problematikus, ők sokkal gyakrabban bántják, csúfolják egymást, mint a tanár a diákot. Sok esetben iskolán belül, az igazgató részvételével megoldhatóak a konfliktusok, és nincs szükség külső szereplő bevonására. Ez a módszer azonban nem mindig vezet eredményre. A Kingát bántó tanárt az ifjúságvédelmi munkatárs szerint többek között azért nem vették komolyabban elő, mert az iskolában csak ő tanította azt a bizonyos szaktárgyat.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2009-es, Agresszió a gyermekintézményekben című tanulmánya szerint a pedagógusok gyakran összekeverik a verbális agressziót a nevelési célzattal. Erre tanulmány szerint jó példa a következő - a tanár által tanító célzatúnak vélt - megnyilvánulás: "Maguk olyanok, mint a légypiszok. Egy kalapnyi ganéjjal legalább trágyázni lehet, de maguk még arra sem jók." A jelenlegi rendszerbe gyakorlatilag kódolva van az iskolai erőszak - mondta Gyurkó. Szerinte a pedagógusképzésben nem kap megfelelő helyet az erőszakmentes kommunikációra vagy konfliktusfeloldásra való felkészítés. A tanárok gyakran panaszkodnak, hogy eszköztelenek, de valójában nagyon keveset beszélünk arról, hogy a pedagógusok milyen segítséget kapnak, ha már nagyon el vannak fásulva, ki vannak égve, ha nem tudnak megbirkózni egy gyerek, egy osztály, egy család problémájával, vagy ha például úgy kell integrált osztályban tanítaniuk, hogy erre semmiféle felkészítést nem kaptak.