Romániában is több nő ül a parlamentben

Annak ellenére, hogy a polgármesternők száma 1990 óta emelkedik, az uniós átlaghoz képest még mindig nagyon kevés a nő az országos politikában - írja a Népszabadság.

Az utolsó előtti, 26. helyen áll Magyarország a nők parlamenti arányát tekintve az Európai Unióban, jelentősen lemaradva a környező országoktól is - írja a Népszabadság online kiadása. A lap idézi Ilonszki Gabriellát, a Corvinus Egyetem oktatóját, aki elmondta, hogy míg Csehországban 22, Lettországban 21 százalék a női parlamenti képviselők aránya, addig Magyarországon mindössze 9,1 százalék. A listán Románia is megelőzi Magyarországot: 11,4 százalékos aránnyal. Szlovéniában és Lengyelországban - ahol női kvótát vezettek be - a képviselők 32, illetve 23,9 százaléka nő.

A szakember szerint a nőkben megvan az érdeklődés a politika iránt, ezt az is mutatja, hogy a képviselőjelölt nők száma 1990 óta folyamatosan emelkedett Magyarországon: húsz év alatt 9-ről 19 százalékra, ám mégsem tudtak többen bekerülni a törvényhozásba.

A helyi politikában más a helyzet, a polgármesternők száma 1990 óta egyfolytában emelkedik. A községekben 1990-ben még csak 312, 2010-ben már 538 női településvezető dolgozott, a városokban 10-ről 31-re nőtt a számuk, ugyanakkor a megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben nem lett több női polgármester ez idő alatt - írja a lap.