Megtetszettek a kormánynak a Vöröskereszt zűrös milliárdjai

2012.11.12. 12:55

Vért vesz, elveszett családtagokat keres, ha baj van valahol, odasiet a Magyar Vöröskereszt. A pénzügyi beszámolókat viszont hanyagul írja, ezért nem tudni pontosan, hogyan gazdálkodik azzal a több milliárd forinttal, amit az adófizetőktől és az adományozóktól kap. A kormány nagyobb beleszólást akar magának a karitatív szervezet gazdálkodásába, sőt, az állampapírbizniszbe is bevonná, de túl buzgón ragadná magához a felügyeletet.

A 2010-es vörösiszap-katasztrófa után egy órával már a helyszínen voltak a Magyar Vöröskereszt munkatársai, és ott is maradtak egészen 2011-ig, élelmiszert, ruhát, több száz mosógépet és porszívót osztottak szét a rászorulók között. Az eltűnt személyek keresésében is részt vettek, az áldozatok közül kettőt ők találtak meg.

A fehér alapon vörös színű keresztet (vagy félholdat vagy négyzetet) ábrázoló ruhákat viselő önkéntesek mindenhol megtalálhatók a világon. Több ezer munkatársuk dolgozott New Yorkban a Sandy hurrikán idején, de szórnak segélyt Szíriában is, Magyarországon pedig legutóbb takarókat osztottak a hideg miatt. Ők veszik a vért a véradáson, ők vizsgáztatják elsősegély-ismeretekből azt, aki jogosítványt akar.

A 2011-ben 130 ezer magyarországi taggal rendelkező Magyar Vöröskereszt azonban ezek mellett egy éves szinten milliárdokkal gazdálkodó szervezet is, amely az elmúlt években hanyagul bánt a pénzével, és az éves beszámolóit sem megfelelően készítette el. Ebben a szervezetben akar befolyást szerezni az állam egy új törvénytervezet szerint, amelyet október 27-én bocsátott társadalmi vitára az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A kormány átvenné az ellenőrzést a nemzetközi gyökerekkel és tagsági viszonnyal rendelkező szervezet fölött, és belenyúlna a gazdálkodásába is.

Százötven éve segít, ha baj van

A Vöröskeresztet 1859-ben hozta létre egy svájci üzletember, Henry Dunant a solferinói csatatéren, ahol közel negyvenezren haltak vagy sebesültek meg. A Magyar Vöröskereszt (MVK) 1881-ben alakult, tagja ugyan a vöröskereszt-mozgalom nemzetközi hálózatának, de magyar a szervezet, működését egy 1993-as törvény szabályozza, feladatainak teljesítéséhez költségvetési támogatás, valamint adó-, vám- és illetékmentesség jár neki.

Forrás: MTI/Varga György
Forró italt osztanak Zalaegerszegen

Politikai ügyekben a szervezet nem szokott megnyilvánulni, az állammal áll partneri kapcsolatban, tagja például az úgynevezett Karitatív Tanácsnak, amely az állam által elkobzott javak közhasznú elosztásáért felel. A közelmúltban egyetlen politikai színezetű ügyben vett részt. 2011 tavaszán Richard Field amerikai üzletember kezdeményezésére 267 roma asszonyt és gyereket menekítettek ki Gyöngyöspatáról, ahol a Véderő nevű szélsőjobboldali szervezet tartott tábort. A kimenekítésben a Vöröskereszt is közreműködött. Fieldet, aki az idén is százmillió forint értékű élelmiszert adományozott a Vöröskeresztnek, később elmarasztalta a parlament vizsgálóbizottsága a kimenekítés megszervezése miatt, a jelentés szerint ugyanis az amerikai célja nem a humanitárius segítség volt, hanem a kormány lejáratása.

Forrás: MTI/Kallos Bea
A Vöröskereszt munkatársa egy hajléktalan asszonyon segít

Milliárdok a kezeik között

Az MVK 2011-es beszámolója azt írja, a szervezetnek 6,4 milliárd forint volt a bevétele. Ebből 1,7 milliárdot kapott a központi költségvetésből. A többi adományokból, önkormányzatok által nyújtott támogatásokból és pályázati pénzekből áll össze, de jelentős a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásaiból származó bevétele is, ami közel 1,3 milliárd forintot tett ki 2011-ben.

Adományokat több mint húszezer szervezettől és magánszemélytől kapott, közel egymilliárd forintnyi érték gyűlt össze. 114 millió forint külföldről, 950 millió Magyarországról, ám ezek többsége természetbeni juttatás. A szervezet kiadásai ugyanakkor jóval nagyobbak voltak 2011-ben a bevételeinél, így 132 milliós hiánya keletkezett, sőt 2010-hez képest közel egymilliárd forinttal csökkent a vagyona is. A szervezet az éves költségvetésének majdnem a felét az 1240 alkalmazott bérére költi, a beszámolójukban meg is jegyzik, hogy ez sok, és azt is, hogy néhány helyen igyekeznek a költségeket közmunkások alkalmazásával csökkenteni. Ugyanakkor az is kiderül a beszámolóból, hogy a vezető tisztségviselők bérét 22 százalékkal emelték, igaz, hogy közben a - sokkal kisebb összegű - költségtérítésüket 31 százalékkal csökkentették.

A fennmaradó pénzt még a szervezet saját beszámolója szerint sem mindig jól használták fel, azt írják, két helyi szervezet is pazarolt, és a költekezésnél nem a Vöröskereszt érdekeit nézték.

Ráadásul a beszámolóban közölt adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, a szervezet gazdálkodását auditáló könyvvizsgáló szerint ugyanis a Vöröskereszt beszámolói nem festenek valós képet. "Az egyszerűsített éves beszámolót nem a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el" - írja a könyvvizsgáló.

A beszámolókat hanyagul vezetik

A Vöröskeresztnek korábban is voltak problémái a gazdálkodásáról való elszámolással. Az MVK-t emiatt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2006-ban erőteljesen kritizálta is, amikor a költségvetési támogatások és a pénzadományok célszerű felhasználást ellenőrizték. Az ÁSZ szerint az MVK 2003-2004-ben nem dokumentálta megfelelően a tevékenységét, az eljárási és elszámolási hiányosságok miatt pedig több mint három és fél milliárd forint pénzadományt a céltól eltérően használtak fel, közel kilencmilliárd forint értékű ajándéktárgy dokumentációjával pedig nem rendelkeztek.

Forrás: MTI/Mohai Balázs
Vöröskeresztes gyógyszerek indulnak Kárpátaljára

A rá következő két évben kiadott könyvvizsgálói jelentések még jelezték, hogy a korábbi évek könyveléseinek ellenőrzését el kell végezni, 2007-től egészen 2011-ig azonban már nem találtak problémát. 2011-ben viszont nemcsak a könyvvizsgáló, hanem a Vöröskereszt vezetősége is súlyos szabálytalanságokra bukkant. Az MVK akkori főigazgatója, Selymes Erik akkor azt mondta, gazdasági visszaélések gyanúja miatt több feljelentést tett.

Selymes gazdasági visszaélések alatt a pályázati pénzekkel történő visszaéléseket nevezte meg, állítása szerint a Pest megyei szervezetnél évente több tízmillió forint tűnt el fiktív számlák alapján. Az MVK országos igazgatósága azonban éppen Selymest tette felelőssé a történtekért, mondván, felelős ügyvezetőként személyes felelősség terheli a szervezet gazdálkodásáért. Menesztették a főigazgatói posztról, és törvényességi ellenőrzési kérelemmel a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészséghez fordultak. Az ügyészség azonban a Világgazdaság szerint hatáskör hiányában nem foglalkozott a beadvánnyal.

Az állam ellenőrizné

Az Emmi által készített törvénytervezet az eddiginél sokkal részletesebben szabályozná a szervezet működését. A minisztérium azzal indokolta a változtatást, hogy a mára elavulttá vált szabályozás nincs tekintettel a megalkotása óta eltelt időszak során bekövetkezett "történeti, társadalmi, gazdasági és jogi változásokra". Ezért kiemelt jogi státuszt adnak a Vöröskeresztnek, és "stabilizálják" jogi-működési környezetét, lehetővé téve az átlátható működést.

A készülő törvény előírná, hogy a Vöröskereszt gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, és jelentősen megváltoztatná a gazdálkodást eddig is ellenőrző felügyelőbizottság összetételét, ugyanis döntő többséget biztosítana benne az állam képviselőinek. Jelenleg a Vöröskereszt saját tagjai közül tölti fel a felügyelőbizottságát. Az új törvény ezt úgy változtatná meg, hogy az öt tagból ezentúl csupán egyet jelölhetne a Vöröskereszt, a többi négy tagot pedig a honvédelmi, az egészségügyi és a szociális tárca, valamint az Állami Számvevőszék delegálná.

Az [origo] megkereste a Vöröskeresztet és a minisztériumot is, de egyikük sem kívánt nyilatkozni a törvénytervezetről. Az Emmi közölte, hogy az egyeztetések miatt az októberben társadalmi vitára bocsátott anyag még "egészen biztosan változni fog". Ugyanakkor a Világgazdaság információja szerint a törvénytervezet felügyelőbizottságot érintő pontját az MVK vezetősége és a nemzetközi vöröskereszt is kifogásolhatja.

"A törvénytervezet alapján jóval erősebb állami kontroll valósulna meg a Magyar Vöröskereszt felett, mint ami más európai országokra jellemző" - mondta az [origo]-nak Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az ELTE ÁJK nemzetközi jogi tanszékének oktatója, aki nemzetközi szervezetekkel is foglalkozik. Lattmann szerint a Vöröskereszt-szervezetek működésének alapvető követelménye az államtól és annak mindenkori kormányától való függetlenség, a kidolgozás alatt lévő törvényjavaslat azonban több ponton is alkalmas ennek kétségbe vonására.

Forrás: MTI/Honéczy Barnabás
A Vöröskereszt közreműködik a Mikulásgyár jótékonysági rendezvényben is

A felügyelőbizottság összetételének megváltoztatásával például Lattmann szerint "iszonyatos állami dominancia" érvényesülne, ami teljesen indokolatlan. A testület beletekinthet az MVK könyveibe és irataiba, a vezetőktől, tagoktól pedig felvilágosítást kérhet, ugyanakkor Lattmann szerint "a Vöröskereszt szervezeteinek vannak olyan tevékenységei, amelyekbe a nemzetközi szokások és gyakorlat alapján nem tekinthet bele az állam". Ilyenek lehetnek például a keresőszolgálat tevékenységével összefüggő személyes adatok. Lattmann szerint az is aggályos, hogy a felügyelőbizottságnak előzetes véleményezési joga lesz a Vöröskereszt legfőbb döntéshozó testületének, a küldöttgyűlés napirendjének pontjai felett.

A tervezetben szerepel az is, hogy az MVK-nak a Magyar Államkincstárnál kell tartania a pénzét, az éppen nem használt pénzeszközeit pedig "a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja". Azaz a több milliárd forinttal gazdálkodó szervezetnek magyar állampapírba kellene fektetnie a pénze egy részét. "Ez komoly kétségeket kelthet a függetlenség tekintetében" - mondta Lattmann. Szerinte ugyanis az adományozók nem feltétlenül támogatnák a Magyar Vöröskeresztet, ha megtudják, hogy állampapírba fekteti a pénzüket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK