Lassú halálra ítéli a kormány a gyenge főiskolákat

A jogász- és közgazdászképzés állami támogatásának megszüntetése után az [origo] információi szerint ősztől már kommunikációt is csak önköltséges formában lehet majd tanulni, és a bölcsészettudományi férőhelyeket is visszanyesi a most formálódó keretszámrendelet. A kormány újabb éles kanyart vett a felsőoktatás átalakításában. A gyengélkedő egyetemeket és főiskolákat mégsem integrálják, hanem hagyják szépen lassan kimúlni.

A leghamarabb öt-hat év múlva kényszerítheti rá a kormány a magyar felsőoktatást az önfenntartó működésre, de hogy pontosan mikor és hogyan, arról egyelőre fogalmuk sincs az [origo] által megkérdezett rektoroknak. Orbán Viktor három hete vázolta fel az elképzelés lényegét a Magyar Rektori Konferencia (MRK) debreceni tanácskozásán. Eszerint a diákok az új diákhitel segítségével saját maguk finanszírozzák képzésüket, az intézmények pedig ezekből a befizetésekből tartják fenn magukat. A tiszta viszonyok a kormányfő szerint az egyetemek versenyképességét is javítják majd hosszú távon, mert a fiatalok nyilván olyan képzést választanak, amely piacképes, vagyis amelynek a végén el is tudnak helyezkedni, és vissza tudják fizetni diákhitelüket. "Ahova nem jelentkeznek diákok, oda nem szabad állami pénzt helyezni" - jelentette ki a miniszterelnök, és nagyon úgy fest, hogy a felsőoktatás küszöbön álló átalakításának is ez a mondat lesz a mozgatója.

Az [origo]-t tájékoztató, nevük elhallgatását kérő rektorok azt mondták, Orbán meglepte őket, és szerintük Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is, amikor egy szűkebb tanácskozáson rávilágított, hogy félreértették korábbi szavait, és szerinte nem kellene erőltetni a felsőoktatási intézmények integrációját. Ez jelentős fordulat ahhoz képest, hogy az államtitkárságnak október végéig kellett lezárnia azoknak az egyetemek és főiskolák által benyújtandó fejlesztési terveknek az értékelését, amelyek megírására azzal ösztönözték a rektorokat, hogy akik hatékonyan együttműködnek, illetve teljes vagy részleges integrációt vállalnak a profiljukhoz illő, vagy földrajzilag közel eső intézményekkel, azok jól járnak, és kaphatnak pluszforrásokat.

Az egyetemek és főiskolák összeolvadását ösztönző javaslat egy ennél radikálisabb, 2011-es koncepció finomítása. Másfél éve ugyanis - ahogy arról az [origo] elsőként beszámolt - még azt tervezte az államtitkárság, hogy a 29 mostani állami egyetem és főiskola helyett csak tizenhat működhetett volna, és a jelenlegi formájukban megszüntetendő intézmények listájára került a népszerű Budapesti Corvinus Egyetem is.

A hallgatói és oktatói tiltakozások után a kormány tavaly végül is letett az elképzelésről, az idén tavasszal pedig egy olyan, megengedőbb megoldás körvonalazódott, amelyben tizenkét (egy későbbi változat szerint tizenhárom), egy-egy nagyobb régiót, illetve oktatási területet lefedő fejlesztési központ alakult volna az országban. Az egy pólushoz tartozó intézményeknek egymással együttműködve, a meglévő párhuzamosságok kizárásával kellett volna kialakítaniuk a képzési struktúrát, az államtitkárság pedig azt is kijelentette, hogy az intézmények finanszírozása is nagyban függ majd a fejlesztési stratégiákban vállalt integrációtól, illetve együttműködéstől, és pozitív megítélés alá esik majd az az egyetem vagy főiskola, amely "jól találja el", hogy melyik másik intézménnyel dolgozhatna a leghatékonyabban.

Kimúlnak a gyengék

A fejlesztési pólusokat később együttműködési zónák váltották fel a koncepcióban, a nyár elején leadott fejlesztési tervében pedig a legtöbb intézmény vállalt is valamiféle együttműködést vagy integrációt. Ehhez képest fordulat Orbán Viktor fenti kijelentése, amelyet az eddigi terveknek ellentmondva még azzal is megfejelt, hogy nem szabad a jobban működő intézményekbe olvasztani a kevésbé jól működőket, mert azzal a "veszteséghegyekkel érkező csődtömegek" sikeresebb befogadójuk eredményeit is lerontanák. Bár a kevésbé jól menők sorsáról a kormányfő konkrétan nem beszélt, a tanácskozás résztvevői a szavaiból azt szűrték le, hogy ezeket az intézményeket nem feltétlenül záratná be, de a sorára hagyná a kormány, hogy próbáljanak meg hallgatókat odacsábítani, és fenntartani magukat.

Egyelőre az sem világos, hogy a szóban forgó, többségükben vidéki főiskolák kezét egyik napról a másikra engednék-e el, vagy a képzésenként elosztható keretszámokat alakítanák úgy, hogy az intézmény kénytelen legyen levonni a konzekvenciát. Az biztos, hogy az intézmények sorsa nagyban függ majd a hamarosan megjelenő keretszámoktól, az az egyetem vagy főiskola ugyanis, amelynek nem lesz hallgatója, nem fogja tudni magát fenntartani, vagyis - ahogy forrásaink fogalmaztak - "a probléma önmagától megoldódik".

Az államilag támogatott férőhelyek tavaly elindított drasztikus csökkentése (a 2011-es 59 ezerről 34 ezerre), illetve az államilag támogatott jogász- és közgazdászférőhelyek minimálisra apasztása (800-ról 100-ra, illetve 5000-ről 250-re) már egy év alatt is erősen átrendezte a felsőoktatási piacot. A finanszírozás csökkentésének legnagyobb vesztesei azok a vidéki főiskolák lettek, amelyek nem tudták költségtérítéses hallgatókkal pótolni a támogatott helyek híján kieső jelentkezőket, és amelyek közül néhányban így az egy évvel korábbinak közel ötven százalékára apadt a hallgatók létszáma.

Intézmény	2010-ben felvettek	2011-ben felvettek	2012-ben felvettek	Változás 2011/2010	Változás 2012/2011
DF (Dunaújváros)	1209	964	619	-20%	-36%
NYF (Nyíregyháza)	2347	2128	1311	-9%	-38%
EJF (Baja)	345	370	218	+7%	-41%
SZF (Szolnok)	667	761	421	+14%	-45%
EDUTUS (Tatabánya)	674	788	409	+17%	-48%
TPF (Kalocsa)	312	372	195	+19%	-48%
ZSKF (Budapest)	836	874	402	+5%	-54%
ÁVF (Budapest)	810	719	315	+11%	-56%
KJF (Székesfehérvár)	1597	1611	692	+1%	-57%
GDF (Budapest)	563	594	243	+6%	-59%

A 2012. évi felvételi során a legnagyobb hallgatói létszámcsökkenést elszenvedő 10 intézmény (forrás: Felvi.hu)

Az oktatáspolitikai elemzésekkel foglalkozó Oktpolcafe.hu nyár végi elemzése szerint egyes intézményekben a teljes képzési kínálat felmorzsolódott, másokban csak egyes szakokat vagy karokat érintett a csökkenés, és noha egyik sem járt az adott intézmény azonnali csődjével (sőt a korábban felvett és nagy létszámú évfolyamok miatt ez két-három éven belül sem valószínű), a rektorok és szakértők által "lassú kivéreztetésként" nevezett folyamat nem tűnik visszafordíthatónak.

Jönnek a piacról élő bölcsészek

A Széll Kálmán-tervből ráadásul már tavaly óta tudható, hogy az államilag támogatott férőhelyek száma az idei 34 ezerről jövőre még tovább csökken, az oktatási államtitkárság háttéranyagából áprilisra pedig az is kiderült, hogy az ez évi durva csökkentés után jövőre végképp megszűnik az állami támogatású jogász-, illetve közgazdászképzés Magyarországon. Az [origo] információja szerint 2013-tól a fentiek mellett már kommunikáció szakra is csak önköltséges formában lehet majd felvenni hallgatókat, és tovább szűkítik jó néhány bölcsészettudományi képzés keretszámait is.

"Ezek a népszerű szakok a piacról is képesek eltartani magukat" - érvelt az állami jogász- és közgazdászképzés megszüntetése mellett még júliusban a miniszterelnök, és az [origo] által megkérdezett rektorok sejtése szerint ez lesz az alapja a későbbi, önfinanszírozóként elképzelt felsőoktatásnak is. Bár a rektori konferencia résztvevői állításuk szerint arról meg tudták győzni a miniszterelnököt, hogy az állam nem vonulhat ki teljes mértékben a felsőoktatásból (érveik szerint erre Európában és a tengerentúlon sincs példa), a kormányfő szándéka szerintük az, hogy a jogász-, közgazdász- és kommunikációs képzések után apránként számos más képzéstípust is önköltségessé tesznek a következő években.

Az elképzelés szerint a folyamat legvégén már csak az államnak fontos területeken - pedagógus-, mérnök-, vagy orvosképzésben - maradna állami finanszírozás, a rendszer pedig az utolsó államilag támogatott évfolyamok kifutása után indulhat be, amikor a hallgatói és képzési normatívák helyett a diákoktól befolyó költségtérítés lesz az intézmények fő bevétele. Az átalakítás által felvetett problémákkal a rektorok egyelőre ugyanakkor nem akarnak foglalkozni, az intézménystruktúrával kapcsolatos bizonytalanságok miatt cikkünk megjelenéséig ugyanis még az a jövő évi finanszírozás kereteit rögzítő kormányrendelet sem készült el, amelynek egyeztetését eredetileg júliusra ígérte az intézményvezetőknek az államtitkárság.

Hoffmann: Még nincs döntés

Még nincs döntés jövő évi felsőoktatási keretszámokról, azok néhány héten belül kerülhetnek a kormány elé - mondta Hoffmann Rózsa cikkünk megjelenése után az MTI-nek. Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: a keretszámokon dolgoznak, a javaslat készül. A kormány fog majd dönteni, és módosíthatja az elé kerülő javaslatot - mondta. Az államtitkár arra a kérdésre, hogy a téma mikor kerül a kormány elé, azt mondta: nagyon zsúfolt a kabinet napirendje, de úgy készülnek, hogy néhány héten belül. Hoffmann Rózsa hozzátette: a javaslatot a gazdasági és tudományos élet szereplőit felvonultató Felsőoktatási Tervezési Tanács dolgozza ki, és több verzióban gondolkodnak.