Elég a mesebeli megemlékezésekből

A kormánypártok az oktatásban és a foglalkoztatásban hisznek, az MSZP szerint régen jobb volt a cigányságnak, Vona Gábor valódi diagnózist kellene felállítani, Osztolykán Ágnes szerint pedig le kell számolni a cigányokról szóló mesebeli megemlékezésekből. A cigányokról tartottak parlamenti vitanapot.

A kormány szerint a magyarországi cigányság jövője és felzárkóztatása nemzetstratégiai kérdés - hangzott el a magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott keddi, parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.

"A romaügy sokkal fontosabb annál, minthogy kizárólag a cigányokra bízzuk, (...) de sokkal fontosabb annál, minthogy a cigányokat kihagyhatnánk belőle" - mondta Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Balog szerint a cigányok és a mélyszegénységben élők 700-750 ezer fős tömegének a sorsán a magyar gazdaság fejlődése és egy fenntarthatóbb nyugdíjrendszer segíthet.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a felzárkóztatáshoz vezető út a tanulásból és a munkából áll össze, ha viszont az oktatás terén nem tudnak áttörést elérni, akkor nagy esély van arra, hogy reprodukálódnak a halmozottan hátrányos helyzetet okozó tényezők.
Farkas Flórián, a vitanap kezdeményezője szerint az MSZP-SZDSZ kormányzat elévülhetetlen bűne, hogy a feleslegessé vált munkaerő passzivitásba taszításával és a segélyekre berendezkedő életmód kialakításával életre szóló társadalmi egyenlőtlenséget teremtettek a cigányság életében.

Nyakó István, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy szerinte a társadalmi esélyegyenlőség szempontjából 1989 előtti világ, a Kádár-rendszer a társadalom többsége számára és a cigányságnak is egyszerűen jó volt. A gyáripar, az építőipar, a bányászat felszippantotta a cigányság munkaerejét, a rendszerváltással és a szocialista nagyipar összeomlásával azonban először ezek munkahelyek vesztek el - mondta.

Cigány fiatalok az ózdi Hétes-telepen egy korábbi felvételen.

A Jobbik vezérszónoka, Vona Gábor szerint a magyar-cigány együttéléssel kapcsolatos érdemi párbeszédnek még az előfeltételei sincsenek meg, nem léteznek ugyanis felmérések egy valódi diagnózis felállításához. Fontosnak nevezte a kitörést az integráció-szegregáció "hamis ellentétpárjából", továbbá azt, hogy hangsúlyozni kell a hatályos törvények betartását, a rendőrség munkáját ugyanis meg kell szabadítani "az álságos emberi jogi béklyóktól".

Az LMP-s Szabó Tímea a romák munkanélküliségének egyik okaként az oktatás elégtelenségét nevezte meg. Az érettségizett cigányok aránya 3 százalék, szakmunkás bizonyítványig 16 százalékuk jut el, a felsőoktatásba kevesebb, mint 1 százalékuk kerül be. A felnőtt roma férfiak 30 százaléka dolgozik az LMP-s képviselő szerint. Arról is beszélt, hogy a romák és a nem romák ugyanúgy dolgozni akarnak, ehhez azonban munkahelyekre, és nem segélyezésre vagy közmunkára van szükség.

Az LMP-s Osztolyán Ágnes, a kereszténydemokrata Varga László felszólalására reagálva azt mondta: nem arról kellene beszélni, hogy a cigányság mennyi gyereket szül, milyen jól tud zenélni, meg kosarat fonni és seprűt csinálni, hanem arról, hogy melyek a KDNP valós programjai a romák érdekében. Az LMP-s képviselő szerint abba kellene hagyni a "mesebeli megemlékezést" a romákról.