Indul a hajsza a nagy szultán elveszett szívéért

2012.11.28. 23:54

Valóságos vagyont adott a török állam Szigetvárnak arra, hogy keressék meg a valaha élt leghatalmasabb török szultán köddé vált sírját Magyarországon. Nagy Szulejmán közel 450 éve, Szigetvár ostrománál hunyt el, a legenda szerint aranyedénybe temetett szívét és a köré épített türbét most néhány régi térkép, ősi legendák és a régészeti csúcstechnológia segítségével próbálják megtalálni.

Kalandfilmbe illő legenda virágoztathatja fel a Baranya megyei Szigetvárt, miután a város vezetői és a megyei régészek új lehetőséget kaptak egy több mint 400 éves titok feltárására. A város, amelynek 1566-os ostromáról minden magyar iskolás hallott már a kötelező olvasmánynak számító eposzból, a Szigeti veszedelemből, most meglovagolni készül történelmi örökségét. De nem legendás magyar hadvezérének, Zrínyi Miklósnak az emlékén keresztül, aki mintegy 2500 katonájával harcolt itt hősiesen a közel százezer fős török seregek ellen. Szigetvár szerencséjét az egykori ellenség, az Oszmán Török Birodalom valaha élt leghatalmasabb szultánja jelentheti, aki Zrínyi várának ostroma alatt halt meg.

Forrás: AFP
Szulejmán szultán portréja

A város, amely 450 év távlatából már nem halálos ellenségként, hanem barátként, pénzes turistaként és potenciális befektetőként tekint a törökökre, tudatosan elkezdte felélénkíteni a kapcsolatait Törökországgal. Hogy a törökök számára nem közömbös a város, azt már 1994-ben bebizonyították, amikor Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján Szigetvár mellett saját költségen felépítették a Magyar-Török Barátság Parkot az egykori ellenségek, Szulejmán és Zrínyi hatalmas szobraival. A Magyarországra érkező törökök azóta is gyakori látogatói a parknak, de van a közelben valami, ami még izgalmasabb, vonzóbb célpont lenne a számukra: a szultán halálának helyén épített ősi síremlék, amelybe a legenda szerint Szigetvár ostroma után Szulejmán szívét temették.

Történelmi források szerint a szultán két nappal Szigetvár bevétele előtt halt meg, szívét és egyéb szerveit pedig egy aranyedényben temették el azon a helyen, ahol a várostrom idején a szultáni sátor állt. Testét hazavitték Isztambulba, és ott építettek neki hatalmas síremléket, de az utókor a szívet rejtő aranyedényről sem feledkezett meg. A nagy szultán fia, II. Szelim Magyarországon is hatalmas síremléket, márványból készült türbét épített, amely közel száz éven át zarándokhelyként szolgált Szulejmán tisztelői számára. A türbéhez a leírások szerint dzsámi, derviskolostor, laktanya és egy fallal védett erőd is tartozott, és valahol Szigetvártól északkeletre állhatott a török korban, amíg a törököt kiűző Habsburgok földig nem rombolták.

Legendák, térképek, régi krónikák

A török kor emlékei után kutató magyar régészek az elmúlt évtizedekben többször is megpróbálták azonosítani Szulejmán szigetvári türbéjét, már 1971-ben is folytak a környéken ásatások, de nem jártak sikerrel - mondta az [origo]-nak a mostani kutatás vezetője, Hancz Erika. A Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszékének török korra specializálódott tanársegédje hallgatóival szintén évek óta jár a sír nyomában, és igyekszik különböző homályos nyomok alapján azonosítani a türbe helyszínét.

A kutatáshoz egyrészt egy helyi legenda adott támpontot, amely szerint a türbe a mai Turbék falu helyén, Szigetvártól északkeletre állt, lerombolása után pedig pontosan a helyén épült fel a turbéki katolikus templom. A templomon máig emléktábla hirdeti, hogy itt volt Szulejmán sírja, és Hancz Erika szerint török turistacsoportoknak is gyakran megmutatják. A régész kutatásai azonban 2009-ben bebizonyították, hogy a helyi szájhagyománynak nem lehet hinni: Hancz és csapata talajvizsgálatot és ásatást is végzett a templom környékén, de semmi nyomát nem találta a türbének és a hozzá kapcsolódó egyéb épületeknek.

Forrás: Hancz Erika
Az Anguissola-féle térkép és Esterházy Pál helyrajza

Más írásos forrásokból tudni lehet, hogy az egykor büszke márványépületet és a köré épített komplexumot a bevonuló Habsburgok szinte nyom nélkül eltüntették, a területen garázdálkodó császári parancsnok eladta az építőanyagot. Hancz szerint azonban a modern régészeti technikákkal így is be lehetne azonosítani az egykori sír helyét. "Lehetnek még ott alapfalak, de ha nincsenek, a falak helyén keletkezett betöltődés vagy a régi felgyújtott palánkfalak anyagmaradványai is kimutathatóak" - sorolta a régész, aki szerint "meg fogjuk találni".

A kutatást segíti, hogy Hancz Erika az elmúlt években már feldolgozta a témáról fellelhető írásos dokumentumokat: Szulejmán 1566-os hadjáratából írja doktoriját, így a levéltárakat, könyvtárakat már végigkutatta, és eddig kiadatlan krónikákat is talált, amelyek fordítását hamarosan publikálni is fogja. Legnagyobb segítsége pedig két, kézzel rajzolt korabeli térkép: az egyik egy Habsburg császári katonatiszt, Leandro Anguissola munkája, aki 1688-1689-ben mérte fel Szigetvár várát, és a térkép jobb felső sarkában egy kis ötszögletű erődöt - vélhetően a türbét - is megörökített. A másik térképet 1664-ben rajzolta Esterházy Pál nádor, miután meglátogatta a sírt: ez ugyan tájolásra nem alkalmas, viszont sokkal részletesebben megörökítette a komplexum alaprajzát, árokrendszerét és alakját, amelynek formái után évszázadokkal később is kutathatnak a régészek a környékről készült légi felvételeken.

A török már nem ellenség

A sír megtalálásában Szigetvár polgármestere, Kolovics János hatalmas potenciált lát. Szigetvár már eddig is kacsingatott a törökök felé, kelet-törökországi testvérvárosának, Trabsonnak köszönhetően már most is van némi gazdasági alapja a kapcsolatoknak. A közös múlt és a török kori emlékek feltárásának, megőrzésének közös érdeke azonban még szorosabbra fűzheti a kapcsolatokat, ami a polgármester hosszú távú álmai szerint a török turisták zarándokhelyévé és a török befektetők Mekkájává tenné a várost.

"Ötszáz év elteltével immár nem ellenségeket, hanem barátokat kell keresnünk a törökökben" - mondta a polgármester az [origo]-nak. "A világ hatalmasat fordult, Törökország ma feltörekvő ország hatalmas gazdasági potenciállal, és láthatóan nagyon izgatja őket, amit mi elkezdtünk. A kultúra és a gazdaság pedig egymástól elválaszthatatlan."

Forrás: Hancz Erika
A Magyar-Török Barátság Park légi felvételen

Szigetvár a tudósokkal és régészekkel nagyszabású, komplex rekonstrukciós és fejlesztési programot rakott össze, hogy megnyerje magának a törökök szimpátiáját és pénzét, ennek a programnak pedig csak egy eleme a szultán titokzatos sírjának kutatása. Elkezdték a szigetvári vár felújítását és egy látogatóközpont kialakítását, uniós támogatásokra pályáztak, és a tervek szerint minden török emléket felújítanának. Tatarozás vár Szulejmán dzsámijára és a várban található középkori török házra is, a tervezett régészeti kutatásokkal pedig az egész környék török kori emlékeit fel akarják tárni. Mindehhez pedig a múlt héten Törökország megígérte, hogy bőkezűen a pénztárcájába nyúl.

A város ősszel a törökországi magyar nagykövet segítségével felvette a kapcsolatot Törökország Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségével (TIKA), amely honlapja szerint főleg harmadik világbeli országoknak, közép-ázsiai és afrikai államoknak nyújt fejlesztési támogatást infrastruktúra építéséhez, kútfúráshoz vagy kórházrekonstrukcióhoz. Emellett azonban a szervezet foglalkozik a török kulturális emlékek megőrzésével és megmentésével is, és a magyarok által prezentált projektet érdekesnek találták.

"Álmodtunk egy nagyot, megmutattuk nekik, hogy eddig mire jutottunk, és azt mondták, ők csatlakoznának ehhez a munkához" - mondta az [origo]-nak Kolovics. A TIKA munkatársai ősszel két alkalommal is ellátogattak Szigetvárra, hogy megnézzék, miről beszélnek a magyarok, majd a múlt héten a polgármester és Hancz Erika is Ankarába utazott az egyezség véglegesítésére. A prezentált magyar projekt elsöprő sikert aratott, a törökök ígéretet tettek, hogy 50 000 euróval (14 millió forint) támogatják a Szulejmán sírja utáni régészeti kutatást, és 2 millió eurót (561 millió forint) adnak a szigetvári műemlékek felújítására is.

Nem az aranyedény a lényeg

Ezzel az összeggel Szigetvár gyakorlatilag megütötte a főnyereményt: teljes, mindenre kiterjedő rekonstrukciós programjának gyakorlatilag kétharmadát Törökország fizeti, a szultáni sír felkutatását pedig helyi kutatók és szakemberek végezhetik a törökök kontójára. "Gyakorlatilag mindent állnak a törökök, és ebből a pénzből lehetőségünk lesz légi fotókat készíteni, talajellenállási vizsgálatokat, geofizikai méréseket, morfológiai vizsgálatokat is elvégezni" - mondta az [origo]-nak Hancz Erika. A kutató azonnal elkezdte a légi fotózást, amint visszatért Törökországból, és a hét végén ismét repül. Ha pedig megtalálják azokat az alakzatokat, amelyek a türbe helyére emlékeztetnek, kezdődhetnek az ásatások is. Mindez a régész szerint nagyon sok időbe és energiába kerül majd, de a munkának eredménye lesz.

Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc
Hancz Erika és Fatih Elcilt török régész munka közben

Hancz ugyanakkor azt mondta, nem kincskeresőknek kell őket elképzelni: a régészek szeme előtt nem az lebeg, hogy egyszer csak kifordul a földből az aranyedény, benne a nagy szultán szívével. "Valószínűleg nem is aranyedényben temették el, ez szerintem csak legenda. De majd meglátjuk, mi kerül elő" - mondta. Szerinte a lényeg az, hogy a türbe helye legyen meg: a régészek célja, hogy a lehető legtöbb történelmi emléket, régészeti jelenséget felkutassák, és a lehető legtöbbet tudjanak meg a török korról. Ehhez a törökök pénzéből 3 dimenziós számítógépes modelleket fognak készíteni, felmérik és modellezik a vár területét és a türbe feltételezett helyszíneit is.

"Aztán ha megtaláljuk a sír helyét, már csak szándék kérdése, hogy mit kezdünk vele" - tette hozzá Kolovics János. A polgármester szerint az sem baj, ha csak néhány betemetett árok maradt a régi síremlék helyén: azt eredeti állapotában rekonstruálni kell, újra kell építeni, és így olyan zarándokhellyé válhat, amely igazán megmozgatja majd a török turistákat. Ha Szulejmánról és a török kor helyi emlékeiről elkészülnek a felújított múzeumok, restaurálják az épületeket és méltó módon rekonstruálják a szultán sírját, akkor a remények szerint özönleni fognak a látogatók. A projektre megítélt ankarai pénzek már így is mutatják, hogy mindez megmozgatta a törökök fantáziáját, és közben már arról is folynak tárgyalások, hogy a közeli Pécs repterét közvetlen járatokkal kössék össze Isztambullal.

Működő mecset azért nem lesz

A szigetvári polgármester lelkesedését osztja Öztürk Mehmet, a Magyarországon működő Török Innovációs, Kulturális Alapítvány elnöke is, akinek fő feladata szintén a magyarországi török emlékek felkutatása és állaguk megóvásának elősegítése. Öztürk az [origo]-nak azt mondta, hogy az ő alapítványa is támogatta a szigetvári projektet, bár a végső megállapodásban nem voltak benne. Az elnök szerint azonban valóban nagy lehetőség van a projektben: "Ugyanez történt Boszniában is, ahol rengeteg pénzt költött Törökország a műemlékek megóvására, és aztán automatikusan rengeteg török befektető és turista is beáramlott oda".

Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc
Szulejmán szultán dzsámija a szigetvári várban

Öztürk kifejezetten örült annak, hogy a magyarok túlléptek a 400 évvel ezelőtti ellenségeskedésen, hiszen szerinte az elmúlt 100-150 évben a két nép már szövetségesként, barátként élt együtt, csak ezt kevésbé tanítják az iskolákban. Szulejmán sírjának felkutatása ezért szerinte szép párhuzam is lenne: "Ez olyan dolog lenne, mint hogy Törökországban is gyönyörűen megőrizve áll Rákóczi rodostói háza, vagy Kossuth háza Kütahyában.

A Magyarországon élő török annak is örül, hogy a mostani szigetvári felújítás után a TIKA szerint működő mecsetté alakítják a szigetvári dzsámit. Erről a Hürriyet Daily News angol nyelvű török lap számolt be a török ügynökség vezetőjét idézve, aki szerint a mecsetben újra imádkozhatnak majd a muszlimok. Öztürk szerint ez azért szimbolikus, mert Magyarországon régen több száz mecset működött, de most a törököknek egy mecsetük sincs, csak apró imaszobákban imádkozhatnak. Épp ezért - mondta - Budapesten is nagy szükség lenne egy új mecset építésére.

A török alapítvány lelkesedése azonban, úgy tűnik, túlzott, és a felújítást pénzelő TIKA is félreérthetett valamit. A magyarok ugyanis megelégednének a szultán sírjának felkutatásával és a török emlékek felújításával, imádkozó muszlimokat már nem szívesen látnának a török ellen egykor haláltusát vívó vár központjában. "Működő mecset nem lesz itt" - mondta az [origo]-nak Kolovics János, aki szerint ezt eléggé egyértelművé tették a törököknek is. "Mi csak a mecset felépítéséről beszéltünk, de Magyarország keresztény ország, nem iszlám, és mi sem akarunk keresztény templomokat építeni Törökországban". A polgármester cikkünk megjelenése után annyival egészítette ki a nyilatkozatát, hogy azért nem lesz működő mecset Szigetváron, mert a városban nincs jelentős iszlám közösség, a Szigetvárra érkező iszlám vallású embereknek pedig biztosítják az ima lehetőségét.