Vágólapra másolva!
Matolcsy György rendszeresen tudományos eredményekkel próbálja alátámasztani a gazdaságpolitikáját. A múlt héten azzal indokolta az egészségipar stratégiai jelentőségét, hogy az ősmagyarok már évezredekkel ezelőtt fejlettek voltak az agyoperációban. De hol van a mosógép, a siker és gasztronómia helye Matolcsy világképében?
Vágólapra másolva!

"Több ezer évvel ezelőtt a magyar törzsekben az agyoperációk és általában a sebészeti beavatkozás fejlett volt" - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn, amikor a kormány stratégiai megállapodást kötött a General Electrickel (a kormány honlapján bárki meghallgathatja). A miniszter ezt azért tartotta fontosnak jelezni, mert "mindenhez agyak kellenek és kezek", szerinte ez a magyar gazdasági növekedés záloga, és a magyarok már évezredekkel ezelőtt is erősek voltak ezen a területen.

Nem ez az első eset, hogy Matolcsy a gazdasági elképzeléseit és a kormány politikáját egy tudományosnak érzett példával támasztotta alá, előfordult, hogy a magyar gyerekek fenekén lévő piros pöttyre hivatkozott, de olyan is, hogy boldogságkutatók eredményeit emlegette.

Fotó: Mudra László [origo]

Matolcsy és az ősmagyar sebészet

A ősmagyar agysebészetről és ennek jelentőségéről nem hétfőn tartott először előadást a nemzetgazdasági miniszter. Tavaly novemberben a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán tartott beszédében kijelentette, hogy "az ősmagyarokról feljegyezték korabeli bizánci és perzsa források, hogy három dologban voltak kiemelkedően jók: agysebészetben, gasztronómiában és vendéglátásban".

Szerinte ezért az említett területekre kell építeni a magyar gazdaságot, az őskori agysebészet modern megfelelője például a miniszter szerint az egészségipar. Matolcsy hétfőn, a GE-vel közös sajtótájékoztatón is arról beszélt, hogy az egészségipar, a sebészet és az onkológia területén kell stratégiai szövetségeket keresnie és kötnie a kormánynak.

Igaz-e?

Nem tudjuk, hogy pontosan milyen forrásokra utalt Matolcsy a beszédében, de Bernert Zsolt antropológus szerint a honfoglaló magyaroknak valóban pontos anatómiai és sebészeti ismereteik lehettek, és jellemző sajátosságuk volt a koponyalékelés. Ugyanis a Kárpát-medence teljes területéről, az összes régészeti időszakból sem került elő annyi meglékelt koponya, mint a magyar honfoglalók temetőiből. "A korabeli gyógyítók szakértelmét nem vitathatjuk, mert az esetek nagyobbik részében a gyógyulás reakciómentes volt" - írta az antropológus.

Már Anonymus is beszámolt arról a Gesta Hungarorumban, hogy őseink minden győzelmüket napokig tartó evéssel-ivással ünnepeltek meg, és a magyarok evési-ivási szokásait a honfoglalás kori Európa nem nézte jó szemmel. Ennek főként a féltékenység volt az oka, ekkor ugyanis Nyugat-Európa szegény volt, a Kárpát-medencét viszont ehhez képest bőség jellemezte. Kiszely István A magyar nép őstörténete című műve szerint a honfoglalás kori magyar konyhát nem lehet összehasonlítani a nyugat-európai konyhákkal, mert az ősmagyar gasztronómiában, miként a türk és más keleti népek konyhaművészetében is, mindenekelőtt a főzés a jellemző, míg nyugaton inkább sütnek. A leggyakrabban fogyasztott húsféle a birka és a baromfi volt, de ünnepi alkalmakkor ló- és marhahúsból is készültek az ételek. Honfoglalás kori, ősi gyökerű ételeink a tarhó, egy joghurthoz hasonlító különleges étel; a lepénykenyér, ami vízzel, sóval gyúrt erjesztetlen tészta; a keng elnevezésű ősmagyar "pörkölt" és ennek lédúsabb változata a ta-keng, amelyet ma gulyásnak nevezünk.

Matolcsy és a piros pöttyök

Néhány héttel ezelőtt Matolcsy egy japán tudósoktól hallott jelenséggel támasztotta alá az ázsiai származásunkat, és az állítólagos magyar-japán rokonságot. "Mi büszkék vagyunk arra, hogy Ázsiából jöttünk. Kisgyermekeink fenekén 100-ból 30 esetben hat hétig kis, piros pont van, mint a japán kisgyermekek fenekén" - válaszolta egy hódmezővásárhelyi férfi kérdésére Matolcsy, aki ezzel is felhívta a figyelmet arra, hogy más országok tudósai mennyivel többet tudnak rólunk, mint mi, magyarok.

Igaz-e?

Kiderült, hogy a Matolcsy által emlegetett pöttyöt az orvosi szaknyelv mongolfoltnak nevezi, amely a valóságban nem piros, hanem kékes vagy sötétbarna elszíneződés, és tényleg szinte minden japán újszülött fenekén megtalálható, de a magyar gyerekek mindössze 10 százaléka születik mongolfolttal.

Fotó: Mudra László [origo]

Matolcsy és az internet

Egy dél-koreai professzor, Ha-Joon Chang gondolataiból kiindulva Matolcsy a neoliberális gazdaságpolitikáról és a modern eszközökről elmélkedett a Heti Válaszban. A miniszter megállapította, hogy nem minden világszerte elterjedt eszköz hasznos, például "a távirat és a mosógép valódi társadalmi forradalmat hozott az időmegtakarítás révén, az internet azonban nem". Ebből kiindulva vezeti le Matolcsy, hogy a neoliberális politikák ortodox ajánlásait "azért utasítjuk el, mert azok politikai káoszt okoznak".

Igaz-e?

A Matolcsy által összehasonlított dolgok nyilván nehezen összevethetők, az internetről szóló kijelentése azonban biztosan nem igaz. Az 1999 nyarán létrejött World Internet Project (WIP) az internet társadalmi hatásait vizsgálja az egész világon, a kutatásban jelenleg is több mint 20 ország vesz részt, köztük Magyarország is. A WIP kutatói a szervezet honlapján szereplő bemutatkozás alapján egyetértenek abban, hogy az internet alapvetően alakította át a társadalmi, kulturális és gazdasági életünket, és ennek részletes vizsgálatára indították el a kutatást. A kutatók szerint "az internet jelentőségében felülmúlja az utóbbi ötven év legnagyobb hatású médiumát, a televíziót".

Vint Cerf amerikai matematikus, a Google munkatársa, akit gyakran neveznek az internet egyik alapítójának, valószínűleg nem értene egyet Matolcsyval. Bár kiszámíthatatlan, hogy milyen jövőt hoz az internet, Cerf szerint azt pontosan meg lehet mondani, hogy mi a haszna. Egy interjúban ezt így foglalta össze: "Egy dolgot tudunk biztosan, a web egy kollaboratív médium, szemben bármivel, amivel korábban volt dolgunk. Látjuk, hogy emberek dolgoznak együtt, játszanak együtt, társas kapcsolatba lépnek egymással. Remélhetőleg ez egy új eszköz lesz a tanuláshoz."

Matolcsy és a bűvös tíz év

Hogy miért éppen tíz év kell ahhoz, hogy kikeveredjünk a válságból, és sikeresek legyünk, arra egy későbbi, szeptemberi publicisztikájában adta meg a választ Matolcsy. "Minden vizsgálat szerint tíz év és tízezer óra befektetés kell az áttöréshez, ahhoz, hogy valaki valamiben nagyot alkosson" - írta a nemzetgazdasági miniszter egy ausztrál személyiségfejlesztő írásából kiindulva. Matolcsy szerint ma az emberek túlbecsülik az egy év alatt elérhető eredményeket, és alábecsülik a tíz, húsz, harminc év alatt beérőket. A miniszter szerint "a későbbi siker sokszor már benne van az eddigi életünkben, csak észre kell venni". Magyarország pedig Matolcsy szerint akkor lesz sikeres, ha a közösségek megtalálják azt, amiben naggyá lehetnek.

Igaz-e?

Pontosan ezeket a számokat említi Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke a Hogyan lesz a tehetségből siker? Avagy: Hány óra gyakorlás kell a világhírhez? című írásában. A professzor azt írja, hogy ha Beatles tagjainak nem kellett volna sok száz órán át a színpadon állniuk a hatvanas évek elején, ha az Apple, a Microsoft nem programoztak volna éjt nappallá téve tizenévesen, ha Mozart nem töltött volna minden órát a zongoránál a játékai helyett, "kivételes tehetségük ellenére ma nem ismernénk egyikük nevét sem". "Tízezer óra gyakorlás, pontosan ennyi kell a világhírhez" - írja a professzor, aki hozzáteszi, hogy "ez 8 órás munkaidőben tíz év, a tehetségek életében azonban sokszor kevesebb, mint öt".

Matolcsy és az egészség

A nemzetgazdasági miniszter egy júliusi Heti Válaszban megjelent írásában egészségügyi kutatásokból vezeti le, miért hasznos az általa követett "magyar modell". Matolcsy szerint a "fejlett világban az egészség csak 20 százalékban függ az egészségügytől, másik 20 százalékban a genetikai adottságoktól, miközben az, hogy milyen állapotban és meddig élünk, 60 százalékban attól függ, milyen tudást szereztünk, van-e munkánk, rendelkezünk-e saját otthonnal, tartozunk-e közösségekhez". A miniszter szerint a magyar modell ezért a "munkára és nem újraelosztásra épít, erős államra és nem fogoly államra épül". Hiszen akkor egészségesebb lesz mindenki, ha van munkája.

Igaz-e?

Az ember egészségét négy tényező határozza meg - írta a Természet Világában megjelent cikkében Simon Tamás, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének tanára 2003-ban. A professzor azt írta, az öröklött hatások 20 százalékban, az egészségügyi ellátás 15 százalékban határozza meg az egészségünket, az életmód pedig 35 százalékban. Az életmód jelenti az egészséges táplálkozástól kezdve a tisztálkodáson át a mozgásig mindent, amelyet az ember maga határoz meg. A maradék 30 százalékot a környezeti hatások adják, vagyis a munka, az otthon és a körülöttünk lévő közösség. Eszerint Matolcsy túlzott, amikor hatvan százalékra tette a környezeti hatások jelentőségét.

Matolcsy és a jövő

Matolcsy novemberben azt írta a Heti Válaszban, hogy az Egyesült Államok "kifejlesztett egy technológiát, amely az élő szervezet működésén alapul, és képes adatokból dolgokat és dolgokból adatokat előállítani. Már működnek a jövő kis gyárai az Egyesült Államok, Kenya, Afganisztán, Dél-Afrika, Norvégia és a Benelux-országok területén, ahol amerikai programokkal és alapanyagból készítenek gépeket, bútorokat, autókat, repülőket, hajókat, épületeket: bárhol, bármit, bármikor." "A ma használt tárgyak nagy részét otthon állítják majd elő, a nagyobbakat pedig majd a szomszédban" - teszi hozzá Matolcsy, aki szerint szembe kell néznünk azzal, hogy az új világra való sikeres átállás nélkül esélyünk sincs megtartani a mai helyünket a világban.

Igaz-e?

Matolcsy állítása bombasztikusnak tűnik, de igazából nem az. Minden gépesített gyárra ráfogható, hogy adatokból állít elő dolgokat és dolgokból adatokat, azaz nem is annyira a jövőről, mint inkább a jelenről szól Matolcsy eszmefuttatása. A Matolcsy által vázolt világhoz a 3D-nyomtatók állnak a legközelebb. A technológia nem új, már az 1980-as években kifejlesztették, igaz, akkor még hatalmas eszközökkel lehetett előállítani nem túl nagy kiterjedésű tárgyakat. Azóta folyamatosan fejlődik a 3D-s nyomtatás, lehet már nyomtatni működő fegyvert, autókarosszériát, egy olasz feltaláló épületeket gyárt ezzel a technikával, de lassan kezd betörni az orvoslás területére is.