Csak Orbán Viktor kerülte ki a forrongó diákokat

Bokros Lajos beégette magát, Horn Gyula taktikus volt, de még Gyurcsány Ferenc is kimerészkedett a dühös diákok közé - amikor magukra haragították őket azzal, hogy megpróbáltak tandíjat bevezetni. Hogyan lehetett megszervezni egy többezres diáktüntetést, amikor Facebook még nem volt, és mobiltelefon sem sok? Diákvezérek a rendszerváltás utáni tüntetésekről.

A diákok egész héten tüntettek az államilag finanszírozott férőhelyeknek a kormány által tervezett drasztikus megkurtítása ellen. Hétfőn a Hallgatói Hálózat vezényletével vonultak végig néhány százan Budapesten, szerdán több ezren nyomultak a HÖOK vezényletével a Parlament lépcsőjéhez, ahol rendőrsorfalba ütköztek, csütörtökön gimnazisták tüntettek az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt, több iskolában volt ülősztrájk, diákok szállták meg a szegedi és a miskolci kormányhivatalt, a 2006-os zavargások óta nem látott hevességgel tört elő az elégedetlenség sok ezer emberből egy kormányzati döntés miatt. Ezzel együtt nem először fordult elő Magyarországon, hogy feldühödött diákok szálltak szembe a kormánnyal a felsőoktatás átalakítása miatt. 1995-ben a Bokros-csomag, 2006-ban a Gyurcsány-kormány fejlesztési részhozzájárulása miatt vonultak utcára.

Mobil nélkül nehéz

"Mintha 17 év alatt egy jottányit sem léptünk volna előre" - mondta az [origo]-nak Szabó László, az 1995-ös diáktüntetések egyik vezetője, a hallgatói érdekképviselet akkori elnöke. Bokros Lajos pénzügyminiszter márciusban jelentette be kiigazítási csomagját, amelynek a része volt a tandíj bevezetése a felsőoktatásban, havi 2000 forintot szedtek volna a diákoktól. Szabó szerint most a rektorok, a kormány és a diákok is ugyanazt mondják, mint akkor: az egyetemek vezetői a források elégtelenségére hivatkoznak, a kormányzat az oktatási rendszer fenntarthatatlanságát hangsúlyozza, a hallgatók pedig nem akarnak tandíjat fizetni. Viszont 1995-ben nehezebb volt diáktüntetést szervezni.

Az akkor Hökosz néven ismert hallgatói érdekképviselet alig több mint egy héttel a Bokros-csomag bevezetése után tartotta az első demonstrációját. "Nem volt olyan spontán, mint most. Ma már kitesznek a Facebookra egy posztot, és ötezer hallgató jön a lágymányosi épületbe" - mondta. Az ő idejükben alig volt mobiltelefon és internet, ezért plakátok segítségével és személyesen szervezték a tüntetéseket.

Forrás: MTI/Rózsahegyi Tibor
Diáktüntetés 1995-ben a Pénzügyminisztérium előtt

Az 1995. márciusi tüntetésen kétezer egyetemista indult el a BME-től a Pénzügyminisztérium József nádor téri épületéhez, az útközben csatlakozó diákokkal 10-12 ezren lettek, mire odaértek. Szabó szerint az egész tüntetés jó hangulatú volt. A transzparenseken olyan szövegek álltak, mint a "Bokros, maga kicsit torkos", vagy az "Enni vagy egyetemistának lenni".

Túl arrogáns volt

"Az Astoriánál odajött hozzám a rendőrparancsnok, és azt mondta, a Bokros ki akar jönni hozzánk" - mondta Szabó. Először megpróbálták lebeszélni róla, mert nem sok jót néztek ki abból, hogy odaáll "tízezer dühös egyetemista elé". A pénzügyminiszter azonban ragaszkodott ehhez, és végül tényleg kiment a tüntetőkhöz.

Azt mondta, nagyon szeretné, ha mindenki, így a diákok is hozzájárulnának az államcsőd elkerüléséhez. A gondolatmenetét azonban nem tudta végigmondani, bekiabálásokkal, füttyszóval zavarták meg, így végül inkább a bekiabált kérdésekre próbált válaszolni, majd visszament. "Rossz stílusban beszélt, arrogáns volt" - mondta Szabó. Bokros letegezte a diákokat, és olyanokat mondott, hogy többet költenek cigire, mint amennyit tandíjra kellene, idézte fel az egykori vezér.

Forrás: MTI/Rózsahegyi Tibor
Bokros Lajos felszólal a tandíjellenes demonstráción

Szabó szerint az akkori első tüntetés erődemonstráció volt, utána egész nyáron át tárgyaltak a kormánnyal, végül októberben kezdtek újra tüntetni. Demonstrációsorozatot tartottak, amelynek az utolsó napján több ezer diák ment a parlament elé, miközben bent kormányülést tartottak. Végül Horn Gyula miniszterelnök behívta a hallgatói delegációt tárgyalni, és párhuzamosan beszélt velük és a kormánytagokkal, úgy, hogy az egyik szobából járt át a másikba. "Taktikusan egyeztetett" - mondta Szabó. Végül megállapodtak.

Ennek lényege az volt, hogy a Hökosz elfogadta a havi 2000 forintos alaptandíj bevezetését, a kormány pedig elállt a magasabb kiegészítő tandíjtól, és hajlandó volt egyéb engedményeket tenni a hallgatóknak. Szabó szerint a megállapodást a téren lévő diákok egy része nem fogadta el, a másik része igen, a tüntetők pedig lassan feloszlottak. Később a Hökosz közgyűlése elutasította a megállapodást, mire Szabó és az elnökség lemondott. Az alaptandíjat a Bokros-csomag részeként bevezették, azt egészen addig fizetni kellett, amíg az Orbán-kormány ingyenessé nem tette az első diploma megszerzését.

"Ma is azt gondolom, hogy a modern magyar felsőoktatásnak része lehet a tandíj" - mondta Szabó. Szerinte baj akkor van, ha az egész felsőoktatási átalakítást pusztán a tandíj bevezetésére alapozzák, és más reformokat nem vezetnek be. Az egykori diákvezérből később az első Orbán-kormány ifjúsági és informatikai ügyekért felelős helyettes államtitkára lett, majd közmédia-kuratóriumi tag, 2012 januárjáig pedig az MTVA kommunikációs vezetője volt. A kormány felsőoktatási reformjáról azt mondta, hogy "a felsőoktatás érdemi megújítása csak a hallgatókkal együtt lehetséges, csak velük szövetségben lehet elérni akármit is".

Gyurcsány is közéjük merészkedett

A következő nagyobb tandíjellenes megmozdulást nagyon feszült időszakban, 2006 őszén tartották. Az épp csak megalakult második Gyurcsány-kormány oktatásügyért felelős minisztere, Hiller István júniusban jelentette be, hogy fejlesztési részhozzájárulás (Fer) néven tandíjat vezetnek be a felsőoktatásban. Ez akkor az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint költséget jelentett volna a hallgatóknak évente.

A HÖOK (a Hökosz utóda) akkor is ellenezte a tandíj bevezetését, de nem tüntetésekkel kezdett tiltakozni, hanem tárgyalt a kormánnyal. Az államilag támogatott keretszámok csökkentésébe is belementek volna, ha elkerülik a Fer bevezetését. A tárgyalásokra a kormány is nyitott volt, alig egy hónappal a bejelentés után Gyurcsány és Hiller meglátogatta az EFOTT fesztivált, ahol egyeztettek a HÖOK vezetésével, és Gyurcsány fórumot is tartott háromszáz diák előtt. Ők azonban kifütyülték. A végén a HÖOK és a kormány is csak abban értett egyet, hogy nem értenek egyet, a diákszervezet pedig bejelentette, ősszel demonstrációt szervez a Fer ellen.

Tartottak a huligánoktól

A HÖOK számításait keresztülhúzta Gyurcsány őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése. A tüntetést eredetileg szeptember 21-ére hirdették meg a Kossuth térre, de nem sokkal előtte zavargások kezdődtek Budapesten, a Kossuth téren a kormány leváltását követelő tüntetők táboroztak. A HÖOK az utolsó pillanatig tartotta magát a tüntetés megrendezéséhez, végül mégis októberre halasztották, és a helyszínt is megváltoztatták.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Diáktüntetés 2006-ban a budai Várban

"Nem akartuk, hogy futballhuligánok határozzák meg a mi tüntetésünkről kialakuló képet" - mondta az [origo]-nak Maszlavér Gábor, az akkori tüntetés egyik szervezője, a HÖOK későbbi alelnöke, jelenleg az EFOTT fesztiváligazgatója. Szerinte a közhangulat betett a tandíjellenes tiltakozásoknak, és sokan visszarettentek attól, hogy elmenjenek a végül a Dísz téren megtartott demonstrációra. Végül kétezren vettek részt rajta, és Maszlavér szerint az egész nagyon kulturáltan zajlott.

A kormányellenes megmozdulások mégis is rányomták a bélyegüket a diáktüntetésre. "Nem volt annyira spontán, mint a mostani, kicsit túlszerveztük" - mondta Maszlavér. Ugyanis el akarták kerülni, hogy bárkinek is baja essen, vagy hogy odamenjen valaki verekedni. Rengeteg szervező volt, minden egyetemről, főiskoláról volt valaki, aki koordinálta a saját csoportját, azt, hogy milyen útvonalon menjenek, ki hol csatlakozzon. "Nem véletlenül nem szerveztük a Parlament elé" - mondta Maszlavér.

Bemennek, jópofákat mondanak

A most szerdai diáktüntetés épp az ellentéte volt a 2006-osnak. "Nem volt túlszervezve" - mondta az [origo]-nak Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja, a tüntetés egyik szervezője. Szerinte azonnal reagáltak a keretszámcsökkentés bejelentésére, és pár nap alatt összehozták a fórumot. Orbán Viktor miniszterelnököt is hívták, hogy válaszoljon a hallgatók kérdéseire, ő azonban nem ment el (a miniszterelnök szombaton az Ötkert nevű budapesti szórakozóhelyen találkozott diákokkal, de hogy ők kik voltak, arról semmit nem árult el az irodája).

"A közösségi média nagy segítség volt, az interneten gyorsan terjedt az információ" - mondta Kiss, hozzátéve, több ezer hallgató vett részt a rendezvényen, és az egész tüntetés békésen zajlott. Egyedül a behatolást a Parlament parkolójába nevezte "kisebb atrocitásnak".

Fotó: Mudra László [origo]
Diákok néznek farkasszemet rendőrökkel a Parlament parkolójában

Kiss szerint a HÖOK csak a BME aulájában tartott fórumot szervezte, az utána lévő felvonulás spontán volt, így a parkolóba való benyomulás nem az általuk szervezett rendezvény során történt. "A HÖOK törvényes keretek között szándékozik tiltakozni" - mondta. A parlamentnél Nagy Dávid HÖOK-elnök is azt mondta, "ez nem volt tervben", és meg is próbálták kiterelni a diákokat a parkolóból.

Ezt a momentumot Szabó és Maszlavér sem látta problémásnak. Utóbbi azt mondta, ezzel a diákok a véleményüket fejezték ki, Szabó szerint pedig az ilyen akciók is a tüntetések részét képezik: "Bemennek, jópofákat mondanak, ez így van rendjén. Agresszívnak nem szabad lenni, a humor, a könnyedség sokkal jobban hat".