A betegek ragaszkodnak a hálapénzhez

Egy kutatás szerint a magyarok fele pozitívan ítéli meg a paraszolvenciát, és szükségesnek tartják ahhoz, hogy jobb orvosi ellátást kapjanak.

Húsz évvel a rendszerváltás után is rendszeresen fizet hálapénzt a magyar beteg, és továbbra sem lát kivetnivalót ebben. A hálapénz elleni kezdeményezések tehát eddig nem vezettek sikerre - állapítja meg az Egészségügyi Gazdasági Szemlében megjelent tanulmány, amelyet a szerdai Világgazdaság ismertet.

A kutatás szerint a betegek egyötöde fizet az orvosi viziteken átlagosan évi 16 900 forintot, csaknem fele pedig a kórházi ellátás során átlagosan évi 37 300 forintot. Az eredmények érdemben nem különböznek a két-három évente zajló kutatások konklúzióitól. Ez azt jelenti, hogy a hálapénzfizetés mint szokás nem változott jelentősen az utóbbi években.

A mostani kutatás egyik legfontosabb következtetésének a szerzők azt tartják, hogy a magyar lakosság még mindig meglehetősen toleráns a hálapénzzel szemben: a válaszadók több mint fele közömbösen vagy pozitívan ítélte meg a paraszolvenciát. Különösen igaz ez a fővárosiakra, a 65 év felettiekre és az alacsony iskolai végzettségűekre. A megkérdezettek több mint 60 százaléka egyetértett azzal az állítással, miszerint az egészségügyi dolgozóknak fizetett hálapénz elkerülhetetlen az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt.

Az emberek hajlandók fizetni a több vagy jobb ellátás reményében, vagy ha úgy érzik, nem kapják meg azt az ellátást, ami várakozásaiknak megfelel. A "mi jár", valamint az "extra, több vagy jobb" azonban Magyarországon továbbra is homályos fogalmak. Ez pedig teret ad a hálapénz elterjedésének - vonják le a következtetést a kutatók a Világgazdaság cikke szerint.