Egérszaros lakásokon trónolnak a kerületek

2013.01.31. 16:28

Egyáltalán nem dúskálnak a budapesti kerületi önkormányzatok üres lakásokban, amelyekbe beköltözhetnének a rászorulók, van olyan kerület, ahol egyetlen lakásra 659 rászoruló család pályázik. A hétvégén házat foglaló A Város Mindenkié csoport aktivistái szerint viszont tízezer hajléktalan ember él a városban, miközben lakások tízezrei állnak üresen. Az önkormányzatok azt mondják, az üres lakásaik nedves, dohos, komfort nélküli, beázó tetejű, egészségtelen és lakhatatlan lukak csupán.

"Ma Magyarországon lakhatási válság van. Önkormányzati lakások ezrei állnak üresen, miközben emberek tömegesen veszítik el lakhatásukat" - jelentette ki egy hajléktalan aktivista a múlt hétvégén, amikor több társával együtt - A Város Mindenkié csoport szervezésében - elfoglalt egy VII. kerületi, Csányi utcai üres lakást, és addig maradt, amíg csak a rendőrök el nem távolították onnan. "Azért vagyunk itt, hogy felhívjuk a figyelmet a több tízezer ingatlanra, amelyek üresen állnak, pedig hajléktalan emberek lakhatnának bennük" - nyilatkozta egy másik lakásfoglaló ugyanekkor. Megjegyezte, hogy az üres lakások nagy része magántulajdonban áll, de az önkormányzatok sem gazdálkodnak jól a saját vagyonukkal: szerinte hagyják leromlani a régi házakat. A sokéves rohadásnak pedig az a vége, hogy az üres házat lebontják vagy eladják.

Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié csoport aktivistája az [origo] kérdésére azt mondta, tudomásuk szerint körülbelül kétezer lakatlan önkormányzati lakás van Budapesten, magántulajdonú viszont vagy százezer, legalábbis ennyit mutatott ki a KSH a legutóbbi népszámláláskor. Ezek egy része biztosan irodaként funkcionál, azért nem lakják, de így is marad a becsléseik szerint ötvenezer üres lakás a városban, miközben a "lakhatási szegénységben" élők százezrei élnek a kilakoltatás határán, és ezrek laknak az utcán vagy hajléktalanszállókon.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Üresen álló önkormányzati lakás a XV. kerületben (galéria a kép mögött)

A csoport szerint tarthatatlan, hogy szociális bérlakások aránya európai szinten Magyarországon az egyik legalacsonyabb (3 százalék), miközben az üres, kihasználatlanul álló önkormányzati és magántulajdonú lakások száma nő. A Város Mindenkié nemcsak azt szeretné, ha az önkormányzati lakások nagyobb részét odaadnák a rászorulóknak, hanem azt is, ha ezt a magántulajdonú lakások esetében is megoldanák. Különböző eszközökkel késztetnék - vagy kényszerítenék - a házak tulajdonosait arra, hogy legalább átmenetileg befogadjanak rászoruló bérlőket az ingatlanjaikba.

Az [origo] az összes kerületi önkormányzatot megkérdezte arról, tulajdonképpen hány lakásuk is áll üresen, és azokba miért nem költözhetnek rászoruló bérlők. A válaszoló önkormányzatok - három nap alatt a huszonhárom kerület közül tizenháromból érkezett válasz - kitértek arra is, hogy mi a helyzet a magántulajdonú lakásokkal: azok dolgába nincs joguk és lehetőségük beleszólni, és nyilvántartást sem vezetnek arról, hogy hány magántulajdonú lakás áll üresen, és miért.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Egérlyuk a padlóban - ide nem költöztetnek senkit

A válaszokból az derült ki, hogy az önkormányzatoknak valójában egyáltalán nincs sok olyan lakása, amelyekben nem lakik senki, és amelyek mégis üresek, azok annyira leromlott állapotban vannak, hogy teljesen lakhatatlanok. Sok lakás dohos, csupa vizes falú pincehelyiség vagy alagsori lakás, mások tetőtériek, de a tetők sürgősen javításra szorulnak. Megint más lakásokat egyszerűen annyira lelaktak a bérlők, hogy ezáltal váltak lakhatatlanná, és vannak olyanok is, amelyekben nincs sem víz, sem áram.

"A lakások kis száma és a komoly túljelentkezés, valamint a felújítási kötelezettség, a rendszeres bérleti díj, de nyilvánvalóan a jogszabályi keret miatt sincs mód arra, hogy az üresen álló lakásokba fizetési garanciák nélkül költözzenek be bérlők" - foglalta össze például a problémát a VI. kerületi önkormányzat. "Ezek az ingatlanok - szándékosan nem nevezem lakásnak, mert a legalapvetőbb kritériumoknak sem felelnek meg - jelenlegi állapotukban veszélyesek lennének a bennük tartózkodó emberekre. Falból kitépett villanyvezetékek, elfűrészelt gázcsövek vannak bennük, és csak a veszélyhelyzet megszüntetése lakásonként több százezer forintba kerülne" - írta kérdéseinkre a XV. kerületi vagyonkezelő, a Palota Holding vezetője, Kiss Gyula. Ráadásul a lakások használatba adásához ennél több kell: az alapvető közmű-infrastruktúra mellett egy csomó más, törvényben előírt feltételnek is meg kell felelni. Ráadásul az új bérlőknek sokszor társasházi lakók közösségébe kellene beilleszkedniük, annak minden kötelezettségével, és ebben lehetnének zökkenők - jegyezte meg.

Visszatérő elem volt a válaszokban, hogy az önkormányzatoknak egyszerűen nincs pénze felújítani a lakhatatlan lakásokat. A költségek milliós, de akár milliárdos nagyságrendűek is lehetnek. A kis ráfordítással lakhatóvá tehető vagy már önkormányzati pénzből felújított lakásokat pedig pillanatok alatt elviszik: minden meghirdetéskor csak úgy tolonganak a rászoruló bérlőjelöltek. A XI. kerületi önkormányzat például azt közölte, hogy az egyetlen jelenleg üres és kiadható szociális bérlakását 659 család szeretné elfoglalni.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Van kád és vécé, de nincsenek emberi körülmények

Több önkormányzat hivatkozott a lakástörvényre, amely előírja, hogyan lehet lakást kiadni. A kerületek arra hivatkoztak, hogy ezen nem léphetnek túl, ráadásul szem előtt kell tartaniuk azt is, hogy felelősen kell gazdálkodniuk a rájuk bízott vagyonnal, ezért nem adhatják oda csak úgy mindenkinek. "Nem értünk egyet azzal, hogy a megüresedő lakásokat az önkormányzati rendeletben szabályozott pályáztatási eljárás nélkül hajléktalanoknak adjuk ki, akik a bérleti díjat nem tudnák fizetni, a lakás állagának fenntartásából a bérlőre háruló kötelezettségeknek nem tudnának eleget tenni. Ez nem egyeztethető össze a közvagyon felelős kezelésével. A többi lakóval kialakuló konfliktusok is az önkormányzat nyakába szakadnának, és nem a jogvédő szervezetekébe" - jelentette ki a XXII. kerületi önkormányzat.

Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié aktivistája szerint tisztában vannak vele, hogy az üres budapesti önkormányzati lakások nagy része tényleg rossz állapotban van, de ezt rossz érvnek tartják, mert ez a lakásállomány "valamitől ilyen lett". Az önkormányzatoknak szerinte sokkal jobban kellene vigyázniuk a saját vagyonukra, és elő kellene segíteniük, hogy a rászoruló emberek a saját munkájukkal segíthessenek felújítani azokat. "Mert rohasztani nem érdemes őket" - jegyezte meg. Szerinte több önkormányzat saját lakásrendeletében is szerepel a lehetőség, hogy a leendő bérlők beszállhatnak a lakások felújításába, de nem használják ki ezt a lehetőséget. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a kerületek inkább nyűgként tekintenek a saját lakásaikra, és inkább szabadulnának tőlük: a bontásban vagy az eladásban keresik a megoldást.

A 13 válaszoló kerületnek összesen 1634 saját tulajdonú üres lakása van. A válaszokat táblázatban foglaltuk össze (a később beérkező adatokkal bővítjük majd a táblázatot):

Kerület Hány lakás üres? Miért állnak üresen a lakások?
I. 39 A lakások egy része azért üres, hogy egy esetleges vészhelyzetben, ha valahol gázrobbanás történik, bombát találnak, vagy leég egy ház, akkor a kiköltöztetett lakóknak gyorsan találjanak átmeneti szállást.
II. kb. 12 Olyan üres épülettel, mely felújítás nélkül lakhatás céljára szolgálhat és emberi tartózkodásra alkalmas, nem rendelkezik az önkormányzat.
III. ? Nem válaszolt.
IV. ? Nem válaszolt.
V. kb. 50 Húsz lakás nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, ezek felújítása sokba kerülne, de hamarosan felújítják őket. További huszonhat lakás életveszélyes, egészségtelen, vizes vagy sürgős födémcserére szorul. Lakhatóvá tételük több százmillióba kerülne. Üresen áll a déli Klotild palota és a Párisi udvar, ezeknek gazdát keres a kerület, mert felújításuk több mint egymilliárd forintba kerülne. Egyébként összesen 1176 darab szociális, piaci és költségelvű alapon bérbe adott önkormányzati lakás van az V. kerületben.
VI. 89 Ezek között vannak a rossz műszaki állapotú, életveszélyes lakások és a kötelező feladatok ellátásához szükséges ingatlanok is. Veszélyhelyzetből adódó kiürítésre van további három lakás.
VII. ? Nem válaszolt.
VIII. 468 A 468 üres lakásból összesen csak 197 db hasznosítható, a többiek társasházban vagy bontandó épületben vannak, illetve bérlőkijelölési joggal terheltek, hagyatékosok (tehát jogilag nem üresek), krízislakások vagy pályázatra kijelölt lakások, szükséglakás és társbérleti lakrészek. A 197 hasznosítható lakást pedig nem akarják azonnal hajléktalanoknak odaadni, mert szerintük nem ez a megoldás a problémára. Józsefváros a Lélek program nevű rendszerben eddig húsz felújított és berendezett bérlakást adott ki, ezek többségében - közölték kérdéseinkre - ma már olyan emberek élnek, akik munkával, és jövedelemmel rendelkeznek, tehát már nem hajléktalanok - írta az önkormányzat, amely szerint a lényeg, hogy adnak lakást a hajléktalanoknak, de úgy, hogy azokban tudjanak is élni. (A hajléktalanságra adott józsefvárosi válaszokról itt olvashatja el cikkeinket.)
IX. 0 A Ferencvárosban folyó városrehabilitáció ellenére még mindig 80 db felújításra vagy bontásra váró épület van a kerületben - írta kérdéseinkre az önkormányzat, amely szerint a legnagyobb feladat az, hogy a leromlott műszaki állapotú lakásokból a bérlőket jobb minőségű és magasabb komfortfokozatú lakásokba helyezze ki. Emiatt "sajnos kevesebb üres lakás áll rendelkezésünkre, mint amennyire a kiürítendő épületben lakók elhelyezéséhez szükséges lenne. Ezt figyelembe véve szabadon felhasználható üres lakásunk nincs."
X. ? Nem válaszolt.
XI. 26 A 26 megüresedett szociális bérlakás közül 25-öt, amelyet teljesen lelaktak, az önkormányzatnak a saját költéségén fel kell újítania - közölte a kerület. Emiatt egyetlen lakás van üresen összesen 659 helyre - ennyien nyújtottak be idén januárig kérelmet az önkormányzathoz a szociális helyzetük alapján.
XII. 198 Az üres lakások jelentős része nagyon rossz műszaki állapota miatt lakhatatlan. "Ezen lakásaink szinte mindegyike földszinti, illetve alagsori, jellemzően vizes és dohos. Felújításuk több tízmillió forintba kerülne, melynek nincs fedezete" - közölte az önkormányzat, hozzátéve, hogy a bérbeadásra alkalmatlan lakásokat az önkormányzat a vagyongazdálkodási terve szerint megpróbálja eladni.
XIII. ? Nem válaszolt.
XIV. kb. 300

Az üres zuglói önkormányzati bérlakások felét szanálás miatt ürítették ki, a többi pedig nagyobb felújításra szorul ahhoz, hogy lakhatóvá váljon. Köztük van olyan, amelynek az önkormányzat szerint gazdaságtalan lenne a felújítása is, ezért bontásra vár. Jelenleg két lakható lakásuk van, ezeket is hamarosan bérlők foglalják el.

XV. 239

Az üres lakások egy részének folyamatban van a bérbeadása, néhányat eladnak majd. Tucatnyi lakás nyugdíjasházi garzon vagy a rendészeti szerveké, és összesen 153 lakás alkalmatlan a lakhatásra. Ezeket nagyrészt a korábbi bérlők lakták le, rongálták meg nagyon, kisebb részben pedig százéves házban levő, elavult lakások - az önkormányzat vagyonkezelője, a Palota Holding vezetője szerint. Az önkormányzatnak nincs pénze mindegyiket felújítani.

XVI. ? Nem válaszolt.
XVII. ? Nem válaszolt.
XVIII. ? Nem válaszolt.
XIX. 53 Az önkormányzat ezekből 26-ot megpróbál eladni, ezek olyanok, amelyek felújítása nagyon drága lenne, vagy pedig szükséglakások, amelyek a törvény szerint nem adhatók bérbe. A többieket nagyrészt bérbe adják.
XX. 30 Mindegyik üres lakás felújításra szorul.
XXI. ? Nem válaszolt.
XXII. 130

"Attól, hogy egy szervezet, amely partikuláris érdekek képviseletét vállalta fel, a közelmúltban jogellenesen elfoglalt önkormányzati tulajdonban álló lakásokat, még nem fordult fel a világ, és nem változtak meg sem a jogszabályok, sem az erkölcsi szabályok" - jelentette ki a válaszában a kerület, ahol "kizárólag pályázattal lehet szociális bérlakáshoz jutni, aminek sok feltétele van". Például a pályázónak jövedelemmel kell rendelkeznie, ugyanakkor szociális rászorultságát is igazolnia kell.

XXIII. ? Nem válaszolt.