Hadat üzen a sértett kormány az Alkotmánybíróságnak

Hatáskörei újabb csorbítása helyett az ítéletei alapjául szolgáló, a rendszerváltás után született bírósági döntések felhasználásától tiltaná el az Alkotmánybíróságot bosszúból a kormány - értesült az [origo]. Az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata helyett a testület a jövőben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe.

Újabb drasztikus módszerrel korlátozná az Alkotmánybíróság mozgásterét a kormány, válaszul arra, hogy a testület az elmúlt hetekben több, a kormánypártok számára fontos törvényt megsemmisített - értesült több, egymástól független kormánypárti forrásból az [origo]. Az Ab  hatásköreinek 2010-es csorbításával felérő korlátozást információink szerint a tavaszi ülésszakon elfogadandó alaptörvénymódosítás-csomagba építenék be.

Ez utóbbira az Ab tavaly decemberi döntése miatt van szükség, amellyel a testület megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Ez az alaptörvény tervezetének elfogadása után fél évvel megszavazott csomag írta elő például, hogy a pártállami vezetők által elkövetett egyes bűncselekmények nem évülnek el, ez tette lehetővé a volt kommunista vezetők nyugdíjának és egyéb állami juttatásainak csökkentését; de ebbe foglalták bele a kormánypártok a bírák nyugdíjkényszeréről szóló előírásokat is (ezeket a testület már tavaly nyáron megsemmisítette), az Ab azonban formai okokra hivatkozva megsemmisítette őket, mondván nem átmeneti, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezéseket rögzítenek.

A Fidesz frakcióvezetője rögtön az Ab-döntés bejelentése után közölte, hogy az alaptörvénybe építik majd a formai okból megsemmisített részeket. Ezeket azonban információink szerint egy új, az Ab-re vonatkozó bekezdéssel is kiegészítenék, amelynek értelmében az Ab jövőbeni döntéseinél nem hivatkozhatna az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlatára, hanem kizárólag az 2012 januárjában hatályba lépett Alaptörvényt vehetné alapul a döntéseihez.

 Eddig elment, de most berágtak

Az Ab lényegében minden érdemi határozatában figyelembe szokta venni korábbi döntéseit, illetve általánosságban a rendszerváltás óta kialakult döntési gyakorlatát. Így tett a kormány számára kellemetlen közelmúltbeli döntéseknél is, például az átmeneti rendelkezések decemberi, vagy a választási eljárási törvény (és benne az előzetes regisztráció) három héttel ezelőtti megsemmisítésekor, de akkor is, amikor a hajléktalanok közterületen élési tilalmának vagy a bírák kötelező nyugdíjazásának szabályait minősítette alkotmányellenesnek.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Pokol Béla - régóta mondja, hogy csak az alaptörvény lehet irányadó

Eddigi döntéseit a jövőben azonban már annak ellenére sem vehetné figyelembe a testület, hogy 2012 februárjában épp a kormány egy alaptörvény-értelmezési indítványára mondta ki, hogy "az újabb ügyekben felhasználhatja azokat az érveket, amelyeket az Alaptörvény hatályba lépése előtt hozott korábbi határozatai az akkor elbírált alkotmányjogi kérdéssel összefüggésben tartalmaztak". 

Mivel a kormánypártok ezt a hozzáállást akkor nemhogy nem kifogásolták, de a kormány egy indítványa egyenesen úgy hivatkozott a korábbi Ab-gyakorlatra, mint amit a maga részéről is irányadónak tart, az, hogy most megszüntetnék ezt a gyakorlatot, egyértelműen arra utal, hogy az utóbbi hetek Fidesz számára jelentős presztizsveszteséget jelentő döntésein rágtak be a testületre.

Ezt a gyanút - illetve a megfogalmazást - az [origo]-nak több, magas pozíciót betöltő kormányzati, illetve fideszes forrás is megerősítette. Egyikük szerint a helyzet ugyan az alaptörvény hatályba lépése óta egyértelmű volt, de "most már muszáj rögzíteni is, mert az Ab nem vette tudomásul vagy nem vette figyelembe". A Fidesz elnöksége hétfői ülésén az átmeneti rendelkezések alaptörvénybe illesztéséről tárgyalva információink szerint foglalkozott a kérdéssel, de végleges döntést még nem hoztak az ügyben.

Csak az alaptörvény mutathat irányt

A pártvezetés tagjai közül Kövér László egyébként a nyilvánosság előtt is több alkalommal bírálta az alkotmánybírákat, akik szerinte "politikai pályára léptek" közelmúltbeli döntéseikkel. Egy decemberi rádióinterjúban a házelnök a hajléktalan-döntésre utalva jelentette ki, hogy az AB határozatát "semmilyen alkotmányos elvből nem lehet levezetni".

A testülethez  2010 szeptemberében csatlakozott öt új, Fidesz által delegált alkotmánybíró - Balsai István, Szalay Péter, Szívós Mária, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla - egyébként egyes Ab-döntésekhez fűzött különvéleményeiben már több alkalommal is hivatkozott rá, hogy a testület nem dönthetett volna a korábbi ítélkezési gyakorlat alapján. Az elvet mindannyiuk közül Pokol Béla képviseli a leghatározottabban, aki már alkotmánybírává választása előtt is több konferencián, tanulmányában, illetve az alaptörvény előkészítő bizottságnak írt 2011-es állásfoglalásában is sürgette, hogy a régi alkotmányon alapuló alkotmánybírósági döntések hatálya szűnjön meg.

Három héttel ezelőtti, a regisztrációs szabályok elmeszelő határozathoz csatolt különvéleményében Pokol élesen bírálta, hogy "a többségi határozat nem az alaptörvény alapján, hanem a már nem hatályos alkotmány talaján állva született meg. Ezt szerinte "nem lehet elfogadni, mert az alkotmánybíróságnak az alaptörvényt kell védenie, és ennek alapján kell meghoznia határozatait.".

Ab-elnökök az alkotmányos hagyományról

Paczolay Péter, jelenlegi elnök 2013 január 27-én, az Ab-t ért kormánypárti bírálatok apropóján: "Az alkotmányosság nem pusztán Magyarország alaptörvényének szövegével azonos: a magyar alkotmányos hagyomány, benne az elmúlt több mint húsz év alkotmánybírósági gyakorlata, az európai alkotmányjogi kultúra és annak nemzetközi dokumentumokban egyértelműen meghatározott alapelvei az alkotmánybírósági mércéhez tartoznak".

Sólyom László volt köztársasági elnök (1990 július -1998 november között az Ab elnöke) 2011 augusztusában, a kormánypártok sorozatos alkotmánymódosításai és az új alaptörvény elfogadása apropóján: " Ami a törvényhozásban történik, az az alkotmányos valóságnak csak egy töredéke. Az alkotmány élete egy jóval összetettebb és állandóbb erőtérben zajlik. Az én bizalmam ebben a húsz év alatt kiépült erős alkotmányos kultúrában van, amely már beivódott a jogászi hivatások gyakorlóiba, de az emberekbe is, és amely az új alkotmányt is a maga képére formálja. (...) Ezzel kapcsolatban tehát nem érzek veszélyt. Ha az Alkotmánybíróság, az ügyvédség, a bírói kar és minden jogász legény a talpán, akkor az alkotmányos kultúra túléli a mostanihoz hasonló sajnálatos periódusokat is."



KAPCSOLÓDÓ CIKK