Valamit nagyon tud Papcsák Ferenc

2013.02.05. 16:23

Hatvanöt millió forintot söpört be ügyvédi irodájából tavaly Papcsák Ferenc fideszes képviselő. Pedig ügyvédi teendőire valószínűleg nem sok ideje juthatott: a képviselőség mellett polgármester, több fontos parlamenti bizottság tagja, és egyéb tisztségei is vannak. Papcsák egyelőre nem árulta el, mivel csinálta meg a szerencséjét, a pénz útja pedig követhetetlen, mivel az ügyvédi irodák könnyen elbújhatnak a nehezen átlátható szabályozás mögé.

"Csínján kell bánni a megbízásokkal, mert nehéz egyeztetni a parlamenti munkával". "Van egy alkalmazott ügyvédem, de még így sem fér bele, hogy új ügyeket vállaljak, sőt régieket is vissza kellett adnom". Kormánypárti, ügyvédként is dolgozó képviselők mondták ezt az [origo]-nak arról, hogy hogyan egyeztethető össze a parlamenti munka a jogi mellékállással.

Előbbi mondat a KDNP-s Rubovszky Györgyé, aki állítása szerint mindösszesen három állandó feladatot vállal: két olyan cégnél ügyvéd, amelyekben résztulajdonos, emellett a KDNP úgynevezett pártügyésze. Vagyonnyilatkozata szerint havi egymillió forint a jövedelme ezekből a munkákból. A másik mondat Bohács Zsolt fideszes képviselőé, ő 2011-ben 22, 2012-ben 18 millió forintot szerzett ügyvédi munkából. "Nehogy azt gondolja, hogy a képviselőség előny: nincs állami vagy önkormányzati megbízásom, és időhiány miatt gyakorlatilag épül le a praxisom" - panaszolta.

Papcsák jól bírja a terhelést

Tapasztalatuk azért érdekes, mert mindeközben a szintén fideszes Papcsák Ferenc 2011-ben 40 millió, 2012-ben 65 millió forint osztalékot vett fel a Papcsák Ügyvédi Irodától. Ezzel a képviselő messze rekorder: a friss vagyonbevallások szerint a - megkeresésünkre nem reagáló - kereszténydemokrata Seszták Miklós 30, Bohács Zsolt 18, Rubovszky György 12 milliót, a fideszes Varga István 8,4 milliót, az LMP-s Schiffer András pedig évi 2 milliót vesz fel, illetve kap ügyvédi munkájáért, és egyikük pénze sem emelkedett 2011-hez képest. Az MSZP-s Molnár Zsolt 2011-ben 9,8 milliót, tavaly 7,6 milliót, párttársa Ipkovich György mindkét évben 1,8 milliót keresett ügyvédkedéssel. Gulyás Gergely nem írt összeget a vagyonbevallásába.

Ráadásul Papcsák Ferenc politikusként is meglehetősen elfoglalt: tavaly a parlamentben két bizottságban és ezek öt albizottságában is tag, illetve alelnök volt. Az országgyűlésben 2012-ben 62-szer szólalt fel, több mint két tucat irományt nyújtott be egyedül vagy párttársaival. Eközben Zugló polgármestere, valamint a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke, egy magánvállalkozás tulajdonos-ügyvezetője, egy másiknak felerészben tulajdonosa. Hogy havi hány munkaórája jut mindemellett az ügyvédi irodájára, milyen típusú és értékű megbízásokat vállal, mekkora az iroda összbevétele, és ebből mekkora az állami megrendelés, hiába tudakoltuk, egyelőre nem érkezett tőle válasz hétfőn feltett kérdéseinkre.

Nincs fogódzó

Ezzel a titokzatoskodással nem feltétlenül sért törvényt az iroda, a jogi környezet ugyanis alapvetően nem az átláthatóságot célozza. Egyfelől nincs olyan adatbázis, amelyben kikereshető lenne, hogy egy ügyvédi irodának mekkora a forgalma.

"Többször felmerült, hogy minden irodának legyen kötelező benyújtania valamilyen beszámolót akár a kamarának, akár a cégbíróságnak, és ez legyen egy kereshető adatbázis, de végül a kezdeményezésekből soha nem lett semmi" - mondta az [origo]-nak egy ügyvédi iroda vezetője, hozzátéve, mindez azt jelenti, hogy senki nem tudja, hogy a piacon milyen erőt képvisel egy iroda, hány megbízása van, továbbá felbecsülni sem lehet a piac összméretét. Teljes képe így senkinek nem lehet az irodák működéséről. "Még a NAV is csak azt láthatja, ami szigorúan az adott ügyhöz tartozik, minden más adatot kitakarhatnak az érintettek a hatóság által bekért szerződésekről" - mondta erről Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

A másik oka a nehézkes átláthatóságnak, hogy a közpénzekről szóló szabályokat még a két legilletékesebb is másként értelmezi: Bánáti János erről azt mondta, a kamara álláspontja szerint a nyilvánosság kérdését az ügyvédi titoktartás felől kell közelíteni. "Ezt a lehető legszűkebb mértékben szabad csak áttörni. A jogszabályok annyit mondanak, hogy a közpénzzel gazdálkodóknak közzé kell tenniük, hogy kiknek adnak megbízásokat" - magyarázta. Szerinte ez egyben azt is jelenti, hogy aki egy bizonyos irodára kíváncsi, annak össze kell gyűjtenie az üvegzseb-adatokat a több mint 3000 önkormányzattól és a több száz kormányzati intézménytől és háttérintézménytől. "Ez technikailag valóban nehéz, de maga a szabályozás, ami van, az elegendő" - tette hozzá.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke ugyanakkor kiterjesztőbben magyarázza a jogszabályt. "Ha a megbízó állami, önkormányzati szervezet, akkor nyilvánosságra kell hozni a megbízás tényét, és ez mindkét oldalra érvényes: egy ügyvédi irodának is közzé kell tennie kérésre a vele kapcsolatban álló szervezet nevét és az összeget" - vélekedett. Sőt szerinte ha a megbízás témája közérdekű, akkor még azt is közölni kell. "Ha az ügyvéd a BKK-tól azt a feladatot kapja, hogy képviselje egy perben, amely arról szól, hogy miért nem nyílnak ki a Combinók ajtajai, vagyis miért teljesített a szállító hibásan a közpénzért, az ilyen adat. Ha viszont egy munkavállaló elleni perről van szó, az már nem tartozik ide" - mondta.

Péterfalvi Attila és Bánáti János ellentétes jogértelmezése persze csak a közpénzből történő megbízásra vonatkozik. Az [origo] Péterfalvi véleményére hivatkozva minden, ügyvédként is dolgozó képviselőtől és irodájától kikéri az említett adatokat. Minden egyéb szerződés iránt azonban hiába érdeklődik bárki, azok az ügyvédi titoktartás alá esnek. Így az sem derülhet ki, hogy egy ügyvéd-képviselő például egy piros labdákat gyártó cégtől kap megbízást jogi tanácsadásra, majd bead egy indítványt a parlamentnek, hogy az iskolák kedvezménnyel jussanak piros labdához. Vélhetően ilyen esetekre gondolt Péterfalvi Attila is, aki a jogszabályok értelmezésénél nem felejtette el megemlíteni, hogy az ügyvédi megbízásnak álcázott lobbiszerződések semmisek, és ha valaki ilyen gyanús esetet tapasztal, az a kamaránál jelentheti az ügyet.