Alaptörvénybe írják a röghöz kötést

Vágólapra másolva!
Majdnem az összes kormánypárti képviselő aláírása szerepel a péntek délután benyújtott alkotmánymódosításon, amelyben a már ismert változtatásokon túl a röghöz kötés lehetőségét, valamint az egyetemi autonómia korlátozását is beleteszik a törvénybe. Az alkotmánymódosításban szerepel még a szülő-gyermek kapcsolat kiterjesztése, a gyűlöletbeszéd szabályozása, valamint Kövér László rendészeti, fegyelmezői feladata is.
Vágólapra másolva!

A Fidesz képviselőcsoportja péntek este benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény negyedik módosításait tartalmazó jogszabály-tervezetet. Az alkotmánymódosításon az összes kormánypárti képviselő neve szerepel, de egy-két aláírás hiányzik a listáról.

A javaslat több elemét - például az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok változását, vagy a kommunizmus elítélését - már pénteken délelőtt ismertette Gulyás Gergely. A javaslatban ezek mellett szerepel több, a felsőoktatásra vonatkozó javaslat is. Beleírják például az alaptörvénybe azt, hogy az egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a törvény keretei között a kormány határozza meg.

Korábban a rektori konferencia már többször jelezte a kormánynak, hogy elfogadhatatlannak és az egyetemi autonómia megsértésének tartja a kancellárok, azaz a kormány által kinvezett gazdasági felügyelők kinevezését, de a kormány ebben az ügyben semmiképp nem hajlandó engedni. Fideszes képviselők azt mondták, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a párt gyulai frakcióülésén is kijelentette szerdán, hogy a minisztérium ragaszkodik a kancellárokhoz, mert a jelenlegi rendszer átláthatatlan, márpedig a kormány világosan szeretné látni az intézmények működését, és azt, hogy mennyibe kerül az államnak egy hallgató.

Bekerül az alaptörvénybe a röghöz kötés lehetősége is. Eszerint az állami támogatásért cserébe meghatározott időtartamú munkaválallást vagy vállalkozást írhatnak elő, aminek szabályait egy törvényben írnák elő. Az indoklás szerint az egyén mellett a közösség érdekeit is szolgálja az, hogy a felsőfokú oktatásban hallgatóként való részvétel anyagi támogatását, azaz a képzés állami finanszírozását feltételhez kösse az állam.

Az Alkotmánybíróság mindenkit meghallgat

Az alaptörvénymódosítás több az Alkotmánybíróságot érintő rendelkezést is tartalmaz. A legfontosabb, hogy a Fidesz vezetőinek korábbi bejelentéséhez híven megtiltják az Ab-nak, hogy a döntéseinél figyelembe vegye a korábbi döntéseit. A indoklás szerint ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a testület a korábbi döntéseivel megegyező következtetésre jusson. Kibővítik azoknak a körét, akik utólagos normakontrollt kérhetnek az Ab-tól, így a jövőben már a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, önkormányzati rendeletek esetében pedig a kormányhivatalok is az Ab-hez fordulhatnak.

Újítás, hogy az Ab a jövőben meghallgatja a vizsgált törvény benyújtóját vagy kezdeményezőét, a vizsgálat ezen szakasza nyilvános. Ennek a rendelkezésnek a szükségességét korábban Kósa Lajos fideszes ügyvezető elnök magyarázta. Példaként azt mondta, hogy ha a kormányhivatal vezetője az Ab-hoz fordul egy önkormányzati rendelet alkotmányosságával kapcsolatban, akkor az Ab-nek be kellene szereznie a helyhatóság vezetőjének véleményét. "Hallgattassék meg a másik fél is - ezt a parancsot az Ab munkájába is beillesztjük" - magyarázta.

A Fideszes képviselők el szeretnék kerülni a korábbi eljárásbeli buktatókat, ugyanis az alkotmánymódosítással lehetőséget adnának a köztársasági elnöknek arra, hogy az Alkotmánybíróságtól kérjen előzetes normakontrollt, rendben csinálta-e az alkotmánymódosítást az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság csak az alkotmány megalkotásának és a kihirdetésének eljárási körülményeit nézheti, tartalmi vizsgálatot nem folytathatnak. Az indoklás szerint ezzel bővül az Ab jogköre.

Pontosítottak az Ab hatáskörének megnyirbálását előíró szabályon is. A szabály szerint az Ab csak korlátozottan vizsgálhatja a költségvetést érintő jogszabályokat egészen addig, amíg az államadósság nem csökken a teljes haza össztermék felére vagy az alá. Ezt most kiegészítenék egy olyan passzussal, hogy az Ab ez után az időszak után sem vizsgálhatja a magas államadósság idején hatályos rendelkezéseket, azaz visszamenőlegesen nem semmisítheti meg azokat.

Az előzetesen bejelentett szándék szerint Alkotmányba foglalják az Országos Bíró Hivatal létét is, illletve az Átmeneti rendelkezésekből azokat a passzusokat is átemelik, amelyek szerint az OBH elnöke kijelölheti, mely bíróságokon tárgyaljanak bizonyos ügyeket. A legfőbb ügyész hasonló jellegű joga is belekerül az alkotmányba.

Isten, haza, család, gyűlölet

A most benyújtott alkotmánymódosításban kiegészítették a házasság és a család definícióját. A módosítás szerint "a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony" lesz. Az indoklásban azt írják, hogy a szülő-gyermek viszonyt - a vérségi kapcsolatokon túl -, ki szeretnék terjeszteni a gyámsági és az örökbefogadási kapcsolatokra is.

Ahogy azt korábban a kormánypártok jelezték, bekerül a módosítások közé a kommunizmus bűneinek elítélése is, de kihagyják a felsorolt, elítélt szervezetek közül az MSZP-t. Benne marad az alaptörvényben a kommunista nyugdíjak csökkentése, a kommunizmus idején kárt szenvedett polgárok új kárpótlásának tilalma is, és szerepel a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló rész is.

A módosítás a korábbiakhoz képest részletesebben szabályozza az egyházak elismerésére vonatkozó részeket. Az egyház és az állam viszonyáról szóló részben új fogalomként megjelennek a vallási tevékenységet végző más szervezetek is az egyházak mellett, de bővebben ezekről nem szól a módosítás.

Mint arról Gulyás Gergely már korábban is beszélt, a kampányszabályok egy részét is beleírják a törvénybe. Az országgyűlési választáson induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a többi hirdetési lehetőséget pedig sarkalatos törvényben korlátozhatják.

Az alaptörvényben rögzítené a Fidesz azt is, hogy az államnak és a helyi önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolásának biztosítására, ugyanakkor azt is kimondanák az alkotmányban, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja a közterületen való életet. Gulyás Gergely a benyújtás előtt azt is mondta ezzel kapcsolatban, hogy az államnak az a feladata, hogy emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetőség szerint mindenkinek biztosítsa.

Újdonság a gyűlöletbeszéd szabályozása is a tervezetben. A szólás- és véleményszabadságról szóló cikket kiegészítik azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, akik pedig sértve érzik magukat, azok a törvény keretein belül bírósághoz fordulhatnak. Az indoklás szerint ezzel a kormánypártok meg szeretnék teremteni az alapjait annak, hogy a közösségek méltóságának megsértése esetén polgári jogi eszközökkel lehessen szankcionálni a gyűlölködő megnyilvánulások bizonyos eseteit.

Kövér Lászlót is nagyobb hatalommal ruházzák fel. A parlament "zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében" a házelnök rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol, de emellett rögzítik az Országgyűlési Őrség feladatait is, ami az Országgyűlés biztonságáról gondoskodik. A házelnök rendszabályozó jogkörének kiterjesztése a jobbikos Gyöngyösi Márton antiszemita felszólalása után merült fel.