Az alaptörvényben tiltanák a közterületen lakást

Alkotmánymódosító javaslatokat nyújtanak be a kormánypártok pénteken a parlamentnek, a javaslat szerint az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezések többsége bekerülne az alaptörvénybe. A kommunizmus elítélése mellett bekerülhet az is, hogy meg lehet tiltani az utcán élést.

Az Alkotmánybíróság (AB) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többsége bekerül az alaptörvénybe, így rövidített formában a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat is, abban azonban nem említik majd az MSZP-t - közölte Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette a pénteken az Országgyűlés elé kerülő alkotmánymódosítás részleteit.

A kormánypárt szakpolitikusa felidézte: az AB tavaly decemberben semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések egy részét, a testület ugyanis nem fogadta el, hogy két dokumentum tartalmazzon alkotmányos szabályokat, ebből adódott a parlament "egybeszerkesztési kötelezettsége". Hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság nem tartalmi véleményt mondott, hanem az elfogadás módját kifogásolta. Így az átmeneti rendelkezések nagy többsége bekerül az alaptörvény záró rendelkezései közé.

Gulyás Gergely megerősítette, hogy az előzetes választási regisztrációt nem fogja tartalmazni az átmeneti rendelkezésekkel egybeszerkesztett alaptörvény, azt azonban igen, hogy az országgyűlési választáson induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a kereskedelmi médiumokban ugyanakkor korlátozhatók a politikai hirdetések.

Az alaptörvényben rögzítené a Fidesz, hogy az államnak és a helyi önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolásának biztosítására, ugyanakkor azt is kimondanák az alkotmányban, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja a közterületen való életet - mondta Gulyás Gergely. Mint mondta, szeretnék egyértelművé tenni: az államnak az a feladata, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetőség szerint mindenkinek biztosítsa.

Megkötik az Alkotmánybíróság kezét

A mostani alaptörvény-módosítás új szabályokat határoz majd meg az AB munkájával kapcsolatban. Így ezentúl a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is fordulhat majd a testülethez. A korábbi AB-állásfoglalásokkal kapcsolatosan pedig kimondják, hogy nem lehet automatikusan hivatkozni korábbi határozatokra, ami Gulyás Gergely szavai szerint teljes körű szabadságot biztosít az AB-nak, ugyanis a testület nincs kötve a korábbi alkotmány alapján meghozott határozataihoz, azokkal megegyező vagy ellentétes megállapításokat is tehet. Mindemellett röviden az Országos Bírósági Hivatal jogállását és legfontosabb feladatait is rögzíteni fogja az alaptörvény.

Azzal kapcsolatban, hogy Sólyom László volt köztársasági elnök szerint lehetetlen, hogy az AB ne a korábbi határozatai alapján dolgozzon, Gulyás Gergely megismételte: senki nem akarja a korábbi AB-dogmatikát kidobni, hiszen a testületnek lehetősége lesz arra, hogy vizsgálatakor a korábbival megegyező következtetésre jusson.

Az alaptörvény-módosítási javaslatról - amelyet minden fideszes képviselő aláírt - március közepén szavazhat a parlament.