Akiket nyolcszor öntött el a büdös víz

Évek óta húzódik Ipolytarnóc néhány, ártérre épült házának az ügye. Tervezték, hogy gáttal védik meg a házakat, de az olcsó nem lett volna jó, a drágára meg nem lett volna pénz. Utána a parlament is megszavazta az ingatlanok kiváltását, ezt viszont a Belügyminisztérium kaszálta el tavaly év végén. Az ügybe belefásult polgármester az év elején lemondott, az Ipoly vasárnap nyolcadszorra öntötte el a házakat.

Már legalább nyolcadik alkalommal öntötte el az Ipoly az előző hétvégén azt a kilenc házat Ipolytarnócon, amelyet annak idején árterületre építettek szociális támogatásból. Az érintett lakosokat hétfő este ismét kitelepítették, egy részük ismerősöknél, mások az iskola volt tantermeiben kaptak szálláslehetőséget. Egy-egy teremben 8-10, barna pokróccal borított ágy áll a kopott linóleumpadlón, a helyiség nem túl otthonos az egyik falon a nagy fekete táblával, de a hangulaton sokat lendít a nagy, duruzsoló cserépkályha és a déli ablakokon betűző kora tavaszi napfény.

szólj hozzá: Árvíz Ipolytarnócon

A 2000 környékén vásárolt olcsó telkekre - a lakosok az [origo]-nak azt mondták, telkenként 50-80 ezer forintot fizettek értük - szociálpolitikai támogatásból felhúzott házak lakói az odaköltözésük óta járják Canossájukat. Rendszeresen víz önti el az épületeket, áztatja a falakat. A vízszint átlagosan négyévente haladja meg a kritikus magasságot, de 2009 óta most már hetedik alkalommal kell kiköltöztetni a lakókat, és homokzsákokkal körbevenni otthonaikat az árvíz miatt.

A helyzet megoldásán éveken keresztül fáradozott Szabó Tibor, a település polgármestere, aki azonban az idén év elején - elsősorban pont a házak ügye miatt - lemondott posztjáról. Szabónak, aki egykor a Fidesz-KDNP színeiben vezette a települést, annyira elege lett a huzavonából, hogy amikor az [origo] kedden telefonon megkereste, csak annyit mondott, nem kíván semmit nyilatkozni az ügyben. A házak ügyéről a települést jelenleg vezető alpolgármester sem akart beszélni, ahogy a kiköltöztetett lakosokat az éppen az Ipolyba szaladó Rákóczi utcán instruáló falugondnok is elhárította érdeklődésünket.

Szélmalomharc

A volt polgármester két éven keresztül hiába ostromolta az illetékes hatóságokat, megoldási javaslatai sorra elbuktak. 2011-ben például gátépítésre pályáztak az NFÜ-nél, amelyre nyertek is 55 millió forintot. A tervezett gátat azonban nem építhették fel, mert az illetékes vízügyi felügyelőség nem találta megfelelőnek a tervezett töltés koronaszélességét és a rézsűhajlását.

Hiába dolgozták át a terveket és hiába nyújtottak be fellebbezést, ezt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség is elutasította. A település végül 2012 elején lemondott a pályázati pénzről, és más megoldást keresett, mivel egy hatósági előírásoknak megfelelő gát megépítése több mint a tízszeresébe került volna a pályázaton elnyert összegnek.

Ekkor került előtérbe az érintett lakosok házainak kiváltása, amelyre a parlament még 2011 decemberében 50 millió forintot különített el a költségvetésből. Az érintettek tavaly májusban több levelet is írtak, problémájuk megoldását kérve Pintér Sándor belügyminisztertől kezdve Kövér László házelnökön át Orbán Viktor miniszterelnökig, de választ nem kaptak senkitől - magyarázta az egyik érintett, Bada Tibor egykori hentes, miután halásznadrágba öltözve begázolt homokzsákokkal körbevett házába, hogy kihozza a leveleket.

Pedig a polgármester a helyiek beszámolói szerint időt és energiát nem kímélve igyekezett segíteni nekik megtalálni a megfelelő csereingatlanokat, mire azonban közel került a megoldás, a Belügyminisztérium zárolta az összeget.

A felelős gazdálkodás címén

A minisztérium az [origo] érdeklődésére elküldte a házak kiváltására megszavazott összeg zárolásának okait. Azt írták, ők nem találtak "általánosan alkalmazható, felvállalható, költségtakarékos, az állami pénzekkel való felelős gazdálkodás követelményeinek megfelelő megoldást".

Szerintük problémát jelentettek a lakók közüzemi tartozásai és az épületek gyakran rendezetlen tulajdoni viszonyai. Van egy épület, amelynek lakója csak haszonélvezeti joggal rendelkezik, miközben a ház kilenc másik ember tulajdonában van. Van köztük olyan épület, amelyik nem is lakóingatlan, meg olyan, amelyet valós piaci értékét jócskán meghaladó jelzálogjog és végrehajtás terhel. Az érintettek közül többen nem is akartak elköltözni, csak a pénzbeli megváltást akarták, ráadásul a minisztérium szerint sok lakó nem is fogadta el a kiváltás lehetőségeinek megvizsgálásakor megállapított ingatlanértéket, és ők csak el akarták kerülni, hogy elhúzódó pereskedésbe fulladjon a kiváltás.

"Ennyi kivétel mellett rendszerjellegű megoldást alkalmazni nem lehet. Az ingatlanok nem életveszélyesek, így az ott lakókat kényszeríteni sem lehet" - írták. Az épületek kiváltása ráadásul "olyan precedenst teremtett volna, amely a költségvetés jelenlegi helyzetében nem vállalható".

Pintér Sándort hívják

Az érintettek nem értik, hogy ha az Országgyűlés annak idején megszavazta az 50 millió forintot a házak kiváltására, a minisztérium miért akadályozza a megoldást. Ők a lemondott polgármesterrel együtt úgy vélik, a minisztériumnak csak kifogásai vannak, és nem akar segíteni. Szabó Tibor a lemondása előtt úgy nyilatkozott, a Belügyminisztérium az állami pénzekkel történő gazdálkodás mögé bújva ült rá az összegre, miközben az embereket magukra hagyta.

Az érintettek is így gondolják. Jöjjön ide Pintér Sándor, költözzön be, és akkor majd meglátja, milyen itt élni" - mondta Bada Tibor, miközben a szomszéd házából - aki megengedte, hogy nála megfőzzék az ebédjüket - az iskolai ideiglenes szállásra cipelte az ebédet, egy nagy vájlingnyi krumplis tésztát.

(Videoriportunk szerdán készült; az Ipoly a hét második felére annyira visszahúzódott, hogy a lakók csütörtökön a fertőtlenítés után hazaköltözhettek. Házaik ügye azonban még megoldásra vár.)