hirdetés

Egy száraz medencében harcolunk majd a megmaradt vízért

2013.03.06. 16:41

Magyarország abban a hamis hitben él, hogy jó és sok vizünk van, pedig a kormány most bemutatott vízstratégiája szerint akár már húsz év múlva súlyos konfliktusokhoz vezethet a vízhiány a száraz országrészekben, például az Alföldön. Az országnak beláthatlanul sok pénzt kellene költenie arra, hogy felújítsa az elavult vízhálózatokat, az árvizek feleslegét pedig elraktározza az aszályok idejére. A vízért már most is többet kellene fizetnünk, és a ránk váró vízhiány miatt egyre többe fog kerülni, úgyhogy az állam mindenkit meg akar tanítani a takarékoskodásra.

"Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - írta Kvassay Jenő "Vizeinkről" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vízügyi szolgálat megalapítójának szavai hamarosan valóra válhatnak, hiszen a kormány kedden bemutatott nemzeti vízstratégiájában éppen a víz megtartása a legfontosabb cél. A dokumentum apokaliptikus képekkel támasztja alá az új irányt, amely rengeteg pénzt fog felemészteni. A stratégiát megfogalmazó Vidékfejlesztési Minisztérium szerint csak az ország elavult vízközműrendszerének felújítására 3000 milliárd forint kellene, de a célként megfogalmazott öntözési kultúra kialakítása, a tározók kiépítése és a folyó- és állóvizek minőségének radikális feljavítása is sokba kerülhet.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt


A stratégia rácáfol azokra a közkeletű hiedelmekre, miszerint Magyarországon sok és jó minőségű a víz. Valójában a folyók vizeinek csak 8 százaléka, a tavakénak 18 százaléka, a föld alatti vizeink 68 százaléka éri el a jó állapotot. A kormány a stratégiában nagyon ambíciózus célt tűz ki: 2015 és 2028 között ezeket az értékeket 100 százalékra szeretnék növelni. Magyarország a bolygó egyik legzártabb medencéjének legmélyebb fekvésű részén fekszik, a víz 95 százaléka külföldről származik, a Duna, a Tisza, illetve a Dráva medrében van, és átfolyik az országon, a csapadék jelentős része pedig elpárolog vagy beszivárog a talajba, tehát felelős vízgazdálkodásra van szükség. A tanulmány elismeri, hogy ez nem lesz egyszerű feladat, mert az országban az "állami tulajdonú vízgazdálkodási létesítmények többsége nem forgalomképes, a hitelfelvételi és koncessziós lehetőségek korlátozottak, a művek jelentős része 100-150 éves".

Ki fizeti ki a víz árát?

A tervben ugyan konkrétan nem írták le, de kitűnik belőle, hogy a kormány is arra számít: a közművek felújításával, a vizek minőségének mesterséges javításával, az öntözéssel, az uniós vonatkozó szabályok végrehajtásával a jövőben jelentősen nőhet a víz ára. "Az állam célja, hogy a szabályozás eszközével a mezőgazdasági vízszolgáltatást fenntartható irányba terelje a szolgáltatók és felhasználók gazdasági magatartásának szabályozásán keresztül, ennek érdekében tervezi az azonos módon képzett vízszolgáltatási árak bevezetését" - olvasható a stratégiában.

Ezt egyébként az Európai Unió is elvárja az országtól, az ország ellen kötelezettségszegési eljárás van érvényben azért, mert nem teljesítjük a vízügyi irányelv elvárásait. "A Víz Keretirányelvben megfogalmazott költségmegtérülés elve alapján a vízért ott és annyit kellene fizetnünk, amennyibe annak kitermelése, felhasználása és tisztítása kerül" - írja a kormány is a stratégiában, és megjegyzi, hogy az emberek most sem a vízfelhasználás a valós költségét fizetik, és nem is akarják azt kifizetni. Mint arról korábban már beszámoltunk, a kormány azt is fontolgatta, hogy magasabb vízdíjakkal ösztönözze az embereket a hatékonyabb vízfelhasználásra. A stratégia szerint azonban elvetették ezt az ötletet, mivel már azt írják, hogy úgy kell egyeségesíteni a vízárakat az országban, hogy azok közben ne emelkedjenek. A különbözetet az állam fogja fizetni - írják.

Forrás: MTI/Bugány János

 

Mad Max az Alföldön

Magyarországon már napjainkban is annyira szélsősége az időjárás, hogy egy éven belül előfordulhat árvíz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelentős kihívások elé állítja, és megnehezíti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb időjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vízigénye is. A helyzetet több módon is kezelni kell, de az egyik legfontosabb az öntözési kultúra kialakítása, jelenleg ugyanis körülbelül 100 ezer hektárt öntöznek, pedig ennek akár a háromszorosára is lehetőség lenne, hiszen a rendszer ki van építve.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Egészen rémisztő képeket is találni a dokumentumban: a jövőben gyakrabban kell szembenéznünk a rendkívüli árvízzel, belvízzel és aszállyal. Az éghajlatváltozás (amely miatt egyre szárazabb és melegebb a Kárpát-medence éghajlata) növeli a vízhiányos területek nagyságát, főként a nagy folyóktól távol eső területeken, az Északi-középhegységben és az Alföldön. "A vízhiány viszont növeli a vízkészletekért folyó versengést, konfliktusokat szül, korlátozásokhoz, illetve hatékony ellenőrzés hiányában illegális vízhasználatokhoz vezet, ami az utóbbi években egy önmagát rontó folyamatot erősített fel" - írják.

Az árvízi védekezést is újra kell gondolni, mert az utóbbi években  - az ezzel foglalkozó szervezet, illetve a védművek meggyengülésével - a megelőzés fokozatosan katasztrófakezeléssé alakult át. "Durva becslések szerint tervszerű árvízvédelmi fejlesztés 50 év alatt 500-1000 milliárd forint megtakarítást jelentene az országnak", míg az árvizek katasztrófaként való kezelése rendkívül drága és kiszámíthatatlan. A védekezés fontos eleme kell hogy legyen  a meder tisztítása, kezelése, valamint tározók létesítése a problémás helyeken. A tározásra alkalmas, elárasztható földeket aztán tovább kell hasznosítani, például olyan növényeket lehet termeszteni rajtuk, amelyek jól tűrik a vizet.

Forrás: MTI/Mészáros János

A bőséges vízkincs hamis illúziójába ringatott embereknek meg kell barátkozniuk azzal, hogy a jövőben nem lehet ivóvízzel leöblíteni a vécét, nem is lehet vele locsolni a kertet, és minden lehetséges módon fel kell fogni az esővizet, hogy hasznosítani lehessen. A stratégia szerint az embereknek meg kell barátkozniuk az olyan, most még idegenül csengő kifejezésekkel, mint a "rainwater harvesting", ami az esővíz hasznosítását takarja, vagy a víz nélkül működő "komposzttoalett", és feltűnik a "szennyvízre alapozott energianövény-termesztés" igénye, valamint a hálózati nyomás ésszerű csökkentése is. Az állam is kész megtenni ezen a területen azt, ami rá tartozik, például már felmérték, hogy hova lehetne "törpe vízierőműveket" telepíteni, és foglalkoznak a szennyvíziszap hasznosításával is.

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat