Március végén derül ki, hány tanár kell

Vágólapra másolva!
Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét hallgatta meg hétfőn délelőtt a parlament oktatási bizottsága. A miniszter azt mondta, hogy a hónap végén derül ki, hogy  az ország mely területén hány tanárra van szükség az átalakuló közoktatási rendszerben, az "új Klebelsberg-rendszerben". A miniszter szerint nem lesz tömeges elbocsátás, de munkahelyek megszűnnek majd. Az ellenzék szerint visszalépés a közoktatás átalakítása.
Vágólapra másolva!

Március végén pontos adatok lesznek arról, hogy az ország mely területén hány pedagógusra van szükség - mondta Balog Zoltán az országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága előtti éves meghallgatásán hétfőn. Az emberi erőforrások minisztere annyit megelőlegezett, hogy semmiféle tömeges elbocsátás nem lesz, ugyanakkor - utalva a gyermeklétszám csökkenésére - megjegyezte: soha nem mondták, hogy egyetlen munkahely sem szűnik meg.

A tárcavezető a köznevelésben elindított átalakításokat részletezve jelezte: az "új Klebelsberg-rendszert" folyamatosan finomítják, hogy világos legyen, mi az önkormányzat mint működtető és az állam mint fenntartó dolga. Fontosnak nevezte, hogy az önkormányzati fenntartásban jelentkező "pluszt át tudják menteni" az új rendszerbe. Decemberig 1860 megállapodást kötöttek az intézményekkel, több mint 8 ezer az érintett ingatlanok és 126 ezer az érintett pedagógusok száma. Azt szeretnék, ha szeptembertől már minél több pozitívumot érezhetnének a terület szereplői - mondta a miniszter.

A következő nagy lépés a pedagógus-életpályamodell bevezetése - folytatta Balog Zoltán. Azt mondta, augusztusban készülnek el azok az új munkaszerződések, amelyek lehetővé teszik a pedagógusoknak, hogy belépjenek az új életpályarendszerbe. Ezek a pedagógusok az állami pedagóguskar tagjai lesznek - jelezte, kitérve arra, hogy a tartalmi változtatások is elindultak, a Nemzeti alaptantervet elfogadta az Országgyűlés, készülnek a kerettantervek és a kapcsolódó tankönyvek.

Az ellenzék szerint visszalépés történt

Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke arról, hogy szeptembertől a tervek szerint nem gyereklétszám-alapú, hanem csoportnormatíva lenne, azt mondta: ahhoz, hogy az intézmények dönteni tudjanak, felvehetik-e a gyerekeket, látni kell a pontos feltételeket. Azt javasolta, szorgalmazzák, hozzanak érdemi döntést az egyetemek, mely esetekben indokolt a magas nyelvtudás, és mely képzéseknél egy alacsonyabb nyelvismeret.

Az MSZP-s Sós Tamás szerint visszalépés, ami az oktatásban történik, indokolatlan mértékű centralizáció valósul meg, jelentős mértékű a pénzkivonás, és sok esetben a gyermekek és a pedagógiai módszerek vesznek el a rendszerben. A jobbikos Dúró Dóra szerint az állami fenntartásba vétellel az önkormányzatok és az intézményvezetők hatáskörét túlságosan megkurtították. Nagyon sok jelzés érkezett, pedagógusok, intézményvezetők panaszkodtak, és nem minősítették zökkenőmentesnek az átadás-átvételt - mondta, hozzátéve: szerinte sikertörténetről semmiképpen nem lehet beszélni. Párttársa, Ferenczi Gábor jelezte, attól tart, hogy óraszám-emelkedést eredményez a pedagógusoknál a kötelezettségvállalások átalakítása.

Osztolykán Ágnes független képviselő, LMP-hez tartozó politikus azt kérdezte, mikor rendeződnek azok a problémák, amelyeket a PDSZ felvetett, azaz, hogy két hónapja nem kapnak meg olyan juttatásokat a tanárok, amelyek megilletik őket.

Kevesebb tanárt képeznek

Balog Zoltán válaszában kiemelte: egy akkora átalakítás hatásait, amekkora a közoktatásban húsz éve nem volt, sommásan visszalépésnek értékelni korai. A minőségromlás eddig volt jellemző, ezt szeretnék megállítani - közölte. Kijelentette, hogy az átadás-átvétellel kapcsolatban a nehézségeket nem tagadták, de most, március közepén kevesebb probléma van, mint januárban volt.

Állami fenntartásba vétel történt, nem államosítás - hangsúlyozta, kitérve arra is, hogy nem lesz óraszámemelés az életpályamodell bevezetésével. A képzendő pedagógusok számát ugyanakkor csökkenteni fogják, hiszen itt a legnagyobb a pályaelhagyók aránya. Azzal egyetértett, hogy az intézményvezetők szerepkörét pontosítani, erősíteni kell. A művészeti iskolák minősítését átalakítják, új rendszer lesz - jelezte.