Egy vészhelyzet, amely kifogott a kormányon

Pintér Sándor szerint jelesre vizsgáztak a katasztrófavédők a múlt heti havazásnál, miközben fideszes képviselők előtt elismerte, hogy nem ment minden simán. A fideszesek a minisztériumokra, a minisztériumok egymásra vagy a katasztrófavédőkre mutogatnak amiatt, hogy a kormánynak még most is magyarázkodnia kell a hóhelyzet miatt, pedig akár jól is kijöhettek volna belőle. Flottul igazán semmi nem ment: sok önkéntes csak nevetett a fejetlenségen, a kommunikáció akadozott. Így rekedtek ezrek a hóviharban.

Emberemlékezet óta nem volt ilyen idő Magyarországon - hangoztatta a múlt hét óta többször is Pintér Sándor belügyminiszter, miután több ezren rekedtek az utakon a múlt hét végi ítéletidő miatt. Pintér még hétfőn azt is mondta a parlamentben, hogy annak ellenére ragadtak sokan az autójukban  március 15-ére virradóra, hogy a hóvihar nem érkezett váratlanul. A múlt pénteken nyersebben fogalmazott: azt mondta, nem elégedett az állampolgári fegyelemmel, "felelőtlenül elindultak, nyári gumikkal elindultak, és 5-10 méteres látótávolságnál olyan sebességgel haladtak, hogy képtelenek voltak megállni (...), és egy ember el is hunyt." Később a kamionosokat is bírálta, akik szerinte az időben elrendelt kamionstop ellenére is útnak indultak.

Fotó: Tuba Zoltán [origo] 

Az M1-esen ragadt autósok közül ezzel szemben sokan panaszkodtak, hogy egyáltalán nem jutott el hozzájuk figyelmeztetés arról, hogy nem szabad útnak indulni. Több országgyűlési képviselő is kocsiba ült, egy részük az [origo]-nak azzal magyarázta ezt, hogy el sem tudta képzelni, mekkora baj készül, a fideszes Pokorni Zoltán pedig úgy fogalmazott: ő is a "hitetlen felelőtlenek" közé tartozik. Megnéztük, a múlt csütörtökön vagy az azt megelőző napokban milyen forrásokból tájékozódva érezhették volna át a magyarok előre, hogy sem vonatra, sem buszra vagy kocsiba szállniuk nem szabad, és vajon a kormány vagy a hatóságok ösztönözték-e az ilyen figyelmeztetések kiadását.

A belügyminisztérium szerint a hóhelyzetről csak az MTI-n 70 darab közlemény jelent meg március 12-14 között, az országos és a vidéki sajtóban pedig összesen 884 hír jelent meg ugyanebben az időszakban. A police.hu-n március 14-én 103 közlemény jelent meg, amely a hóhelyzethez kapcsolódik - közölte a minisztérium arra a kérdésünkre, hogy milyen módon próbálták felhívni a lakosság figyelmét az ítéletidőre.

Átnézve a minisztérium által említett forrásokat elmondhatjuk: valóban rengeteg hír foglalkozott az időjárással és az egyre gyakoribb balesetekkel, de kifejezetten olyan, amelyben szerepelt volna figyelmeztetés vagy felhívás, csak nagyon kevés akadt. Azt pedig, hogy ne induljon el, akinek nem muszáj, csütörtök késő délutánig országosan senki nem mondta. Csütörtökön napközben szinte csak azok értesülhettek arról, hogy a hatóságok nem javasolják az útrakelést a rossz időben, akik a rendőrség Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom megyei honlapjára tévedtek.

Az [origo] gyűjtése alapján a válságkommunikáció csütörtökön késő estig, de inkább pénteken, március 15-én hajnalig nem pörgött fel igazán, a szinte minden magyar mobilszámra elküldött belügyminisztériumi SMS pedig, amely segítséget ígért a bajba jutottaknak, csak pénteken dél körültől kezdve érkezett meg a telefonokra. Országos kamionstopot csütörtök este tízig nem rendeltek el, ez pedig amúgy is érvénybe lépett volna ebben az időpontban akkor is, ha nincs vihar, mert ez a szokásos az ünnepnapok előtti estén (a hírek és figyelmeztetések megjelenésének pontos krónikáját a cikk végén olvashatja).

Gyertek, lapátoljatok!

Megkerestünk több civil önkéntest is, aki részt vett a vészhelyzet elhárításában, és ők mind azt mondták, hogy legkorábban pénteken hajnalban kaptak országos riasztást a katasztrófavédelemtől, igaz, ez után egy óra alatt mindenki menetkész volt, hiszen már csütörtök délutántól készültek a riasztásra.

"Gyertek, lapátoljatok!" - hangzott a felhívás egy neve elhallgatását kérő fővárosi önkéntes tűzoltó szerint péntek reggel 10-kor a laktanyában. Ő péntek reggeltől estig teljesített szolgálatot az M1-es autópályán, ahol - szerinte - a legnagyobb problémát a kamionok okozták, ezért arra gondolt, hogy a helyzetet kamionstoppal lehetett volna a legjobban megelőzni. Több helyen is át kellett vágniuk az autópálya mentén a szalagkorlátot, de a beragadt autókban ülő emberekkel nekik már nem volt dolguk, mert a kollégái ellátták őket, mielőtt kiérkezett a helyszínre. Szerinte "nagy volt az összetartás", amire szükség is volt, hiszen a pálya bizonyos szakaszain húsz méterenként több méter magas hóbuckákat fújt össze a szél.

"Figyelve a kialakuló helyzetet a Magyar Vöröskereszt már csütörtök délután óta készenlétben volt. Országos központunkat a BM OKF értesítette péntek hajnalban, míg az érintett megyékkel a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok már csütörtökön felvették a kapcsolatot, és jelezték, hogy hol és miben számítanak a segítségünkre" - közölte a Magyar Vöröskereszt. Vöröskeresztes önkéntesek szerint péntek hajnalban kaptak felkérést, hogy induljanak el.
 
A szervezetlenséget említette egy fővárosi férfi, aki a katasztrófavédelem egyik fővárosi gyűjtőpontjánál jelentkezett hólapátolásra. Szombaton délután kettőkor indultak több busznyi önkéntessel a Hősök teréről, és este tíz körül értek vissza. "A közte eltelt körülbelül nyolc órában ide-oda furikáztak minket, parkolókban várakoztunk, és semmi, de semmi értelmes feladatot nem adtak. Önkéntes társaimmal kínunkban röhögtünk ezen a bénázáson. Ez a szervezés szánalmas volt, és egyedül arra alkalmas, hogy az emberek kedvét elvegye az önkéntességtől" - mondta. Ujlaki György szerint mindössze öt percet dolgoztak: a Komárom-Esztergom megyei Ete település közelében egy árokba csúszott buszt ástak körbe, de "ennek sok értelme nem volt, mivel a buszt eleve csak daruval lehetett volna kiemelni, annak meg ez mindegy". A férfi barátja egy másik, önkénteseket szállító buszban utazott, és "időről időre megkérdeztük egymást, hogy mit csinál a másik, de kiderült, hogy nekik is csak egy hasonló, rövid feladatuk volt". De akadtak olyan önkéntesek is, akik egyáltalán nem kaptak feladatot azon az estén.

Forrás: ORFK/H.Szabó Sándor

Nem akartunk hülyét csinálni magunkból, mint Demszky

Az egyre durvuló helyzet a politikusokat is nehéz dilemma elé állította. Az [origo] információi szerint a nemzeti ünnepségek lebonyolításáért felelős közigazgatási tárcánál és a kormányzati kommunikációs stábban sokáig vacilláltak, hogy lefújják-e a másnapi állami ünnepségeket, különösen a megszokott, Nemzeti Múzeumnál tartandó megemlékezést. Miután aznap délután több vidékre utazó, vagy vidékről a fővárosba tartó kormányzati vezető is a saját bőrén tapasztalata meg az extrém időjárást, a másnapi, még durvább havazást és szélvihart jósló előrejelzéseket is figyelembe véve a legtöbb érv a lemondás mellett szólt.

A vidékről érkező tömegek biztonságos megérkezése mellett az is szempont volt, hogy rosszul néz ki, ha a megszokott tízezres tömeg helyett kevesebben vesznek részt az ünnepségen - még akkor is, ha nem az érdektelenség, hanem az időjárás miatt maradnának otthon az emberek. A résztvevők várható alacsony száma játszott szerepet információink szerint annak az ötletnek az elvetésében is, hogy a főpolgármester és a köztársasági elnök eredetileg a Múzeumkertbe tervezett beszédét zárt helyen, a múzeumon belül tartsák meg 15-én.

A lefújás elleni legfőbb érv a kilenc évvel ezelőtti emlékezetes tornádóügy tanulsága volt. "Nem akartunk hülyét csinálni magunkból, mint Demszky" - magyarázta az [origo]-nak az ünnepségek szervezésére rálátó egyik kormánypárti politikus, emlékeztetve a korábbi főpolgármester azóta is viccként emlegetett 2004-es baklövésére, amikor 2004 júniusában tornádó erejű viharra figyelmeztetve felhívást adott ki, hogy mindenki maradjon otthon. Az intést az emberek jórészt megfogadták, a szélvihar várt időpontjában azonban verőfényes, csaknem szélmentes idő volt.

Sajnálják a fideszesek, hogy magyarázkodni kell

A központi megemlékezés lefújásáról egyébként annak ellenére csak késő este, negyed 12 körül tájékoztatott az ünnepségekért felelős közigazgatási minisztérium, hogy - információink szerint - az érdemi döntés a KIM-ben csütörtök délután óta folyamatosan tanácskozó operatív törzs javaslatai alapján már valamivel nyolc óra után megszületett. A csúszást az [origo]-nak kormányzati források az ilyenkor kötelező egyeztetési procedúrával magyarázták, amelyből Pintér Sándor belügyminiszter és a kormányzati kommunikációs stáb mellett nem maradt ki az akkor még Brüsszelben tartózkodó miniszterelnök sem.

A megkérdezett kormánypárti politikusok véleménye megoszlott arról, hogy ki hibáztatható az utakon kialakult káoszért. A legtöbben a katasztrófavédelmi főigazgatóságot vezető, a fideszesek szerint kormányzati berkekben egyébként sem kedvelt Bakondi György alkalmasságát firtatták, míg a katasztrófavédelem munkáját hibátlannak ítélő Pintér Sándor belügyminiszter környezetében a közútkezelőt irányító nemzeti fejlesztési minisztert hibáztatták, amiért az országos kamionstopot csak csütörtök késő este rendeleték el, a legtöbb bajt szerintük ugyanis ezek a járművek okozták az autóutakon és autópályákon egyaránt. A honvédelmi tárcához köthető források ezzel szemben szintén a belügyminisztériumra mutogattak, amiért a katasztrófavédelem sok esetben annak ellenére nem kért vagy nem kért időben segítséget a honvédségtől, hogy katonai eszközök - lánctalpasok, helikopterek - bevetésével számos helyen könnyebben és gyorsabban orvosolhatták volna a helyzetet.

A kormánypártok hétfői frakcióülésén több képviselő a nem megfelelő kommunikációt hibáztatta a kialakult káoszért, ezt részben a történtekről beszámoló Pintér Sándor is elismerte a képviselők előtt, bár pénteki sajtótájékoztatóján még azt mondta, hogy minden a lehető legjobban zajlott. Az [origo]-nak később többen a kormányzati kommunikációs stáb, illetve személyesen Giró-Szász András kormányszóvivő felelősségét is felvetették, aki maga is 15 órát állt a dugóban az M1-esen. "Ha egy kormányszóvivő ott áll az egész káosz közepén, akkor kommunikálnia kell" - vetette fel több képviselő, míg a Fidesz egyik vezetőségi tagja azt nevezte kihagyott ziccernek, hogy ha a kormány egy nappal előbb komolyan veszi az extrém időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket, akkor az időben meghozott lépésekkel nemcsak megelőzhette volna a káoszt, hanem magyarázkodás helyett most a kiváló kríziskezelő szerepében tetszeleghetne.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A vészhelyzet krónikája

Pedig voltak már aggasztó jelek az állami hírügynökség, az MTI által kiadott anyagokban kedden is. Például, hogy "szokatlanul zord" az idő Európa északi, nyugati felén. Frankfurtban bezárt a reptér, Franciaországban katonákat vezényeltek ki az utak megtisztítására, és a kormány válságstábot alakított, több országban időjárási veszélyhelyzet alakult ki, leálltak a vonatok. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) még aznap kiadott közleménye úgy szólt, hogy a hét végén visszatér a tél Magyarországra is, hóval, viharos északi téllel.

Szerdán a közútkezelő jelezte, hogy másnaptól hóátfúvások nehezíthetik majd a közlekedést, és széllökésekre lehet számítani. A közleményben az szerepelt, hogy tanácsos tájékozódni az aktuális útviszonyokról, arról viszont nem, hogy aki teheti, ne induljon útnak. Szerdán délután az OMSZ sok csapadék, szélvihar és hófúvás miatt figyelmeztetést adott ki 12 megyére, de még ekkor sem volt szó arról, hogy mindenki jobban teszi, ha csütörtök-pénteken otthon marad.

A várható ijesztő időjárási helyzetre vonatkozó híreket az MTI-ben csütörtök reggel kezdték felváltani a balesetekről és az utakon kialakult hóakadályokról szólók. Délelőtt már világossá vált, hogy az M1-es felülete Győr és Komárom között tükörjéggé változott, a megyei rendőrség fokozott figyelmet kért az autósoktól. Fél egykor jött a hír, hogy az M7-esen negyven autó ütközött össze. Egy óra múlva kamionstopot rendeltek el, de csak a 86-os út egy részén. Addigra már elakadt kamionok tucatjai zárták el a közlekedők útját itt és az ország több más főútján is.

Az OMSZ ezek után negyed négykor adta ki a piros riasztást. Az első igazi országos figyelmeztetést - hogy senki ne induljon útnak - pedig késő délután, 16:41-kor (a police.hu címlapján ugyanez 17:09-kor jelent meg). Az ORFK közleményben kérte, hogy a rossz időjárásra való tekintettel senki ne induljon útnak gépkocsival. Aztán már - a rendőrség szerint is - percről percre változott a helyzet. Győr-Moson-Sopron megyében és Komárom-Esztergomban folyamatossá váltak a balesetek, fél nyolctól pedig jött a hír, hogy Budapesttől "torlódik a forgalom" Győr felé, keresztbe fordult egy kamion, a hótorlaszok már félméteresek.

20:32-kor a közútkezelő kiadta a közleményt arról, hogy az éjszaka hófúvásban, csúszós úton senki ne induljon útnak, miután a látótávolság sok helyen tíz méter alá csökkent. Pedig addigra már feltehetően autósok tömegei ragadtak be a főutakon és az M1-esen, és több dunántúli megyében kritikussá vált a helyzet. Ugyanezt a kérést tette közzé Dobos Viktória hadnagy, a katasztrófavédelem megyei szóvivője, kiegészítve ezt azzal, hogy a mégis útnak indulók figyeljék a közlekedési információkról szóló híradásokat, csak téli gumival közlekedjenek, és vigyenek magukkal hóláncot, meleg takarót, védőitalt, feltöltött mobiltelefont.

Az M1-M7 fővárosból kivezető közös szakaszát este 10-kor zárta le teljesen a rendőrség, és egy órával később derült ki, hogy elmaradnak a március 15-i állami rendezvények másnap. Fél 12-kor a közútkezelő újabb, kétségbeesett hangvételű közleményt adott ki: "A csütörtök éjszakai órákra a téli időjárás okozta közlekedési helyzet még kritikusabbá vált, még több szakasz vált járhatatlanná. A közútkezelő folyamatos munkája ellenére a szél visszahordta a havat a burkolatra, a sorozatos balesetek miatt munkagépeik is a feltorlódott sorokban vesztegeltek" - írták. A helyzet percről percre változik, negatív irányban" - fogalmazott Pécsi Norbert Sándor, a közútkezelő szóvivője.

Az [origo] a közszolgálati tévéknél és rádióknál valamint a nagyobb kereskedelmi tévéknél is érdeklődött, hogy mikor adtak ki először rendkívüli figyelmeztetéseket, közérdekű közleményeket, kért-e tőlük ilyesmit a kormány vagy a katasztrófavédelem. Az RTL Klub kérdésünkre azt közölte, hogy a katasztrófavédelemtől sem csütörtökön, sem más napokon nem érkezett riasztás, holott "azt a megállapodás szerint ugyanúgy közölte volna a csatorna, mint a korábbi riasztásokat". A TV2-höz a katasztrófavédelem rendszerén, az úgynevezett Marathonon keresztül nem érkezett riasztás, de a csatorna műsorai kiemelten foglalkoztak a hóhelyzettel.

Az MTVA a közszolgálati tévék és rádiók nevében azt közölte: számos rendkívüli híradással találkozott a közönsége. "A közmédia azonnal reagált az országban kialakult katasztrófahelyzetre, a különböző szervezetek erre nem kérték meg, de nem is kellett, hiszen alapfeladata az azonnali tájékoztatás és mind a Belügyminisztérium, mind a katasztrófavédelem azonnal küldi az információkat az MTI-nek. Az M1 a korábban tervezett napi híradásait megsokszorozva óránkénti híradásokkal jelentkezett, amelyeket átvett a Duna Televízió és a Duna World is. A híradások időpontjára a futó műsorok alatt feliratokban hívtuk fel a nézők figyelmét, és egyben ismertettük az aktuális híreket és jelentéseket. A televíziós csatornákon nemcsak óránkénti részletes híradásokat helyeztünk el, de ezek idejére megszakítottuk az adást is".

"A Kossuth Rádióban tegnap (pénteken) reggel 6:00-tól egyfolytában beszámoltunk a kialakult helyzetről, az Ünnep reggelén című műsorban, majd ezt követően műsorváltozással 8:00 és 9:00 óra között is egy kizárólag ezzel a helyzettel foglalkozó élő műsort sugároztunk. Ezt követte a Napközben és a Krónika, ahol ugyancsak az aktuális helyzet volt a szinte egyetlen téma. Délután 15.00-kor a Krónika rendkívüli kiadással jelentkezett, ahogyan 20:50-kor is. A Kossuth és a Petőfi Rádióban egész éjszaka 30 percenként aktuális híreket sugároztunk, és erre a televíziós műsorokban is felhívtuk a figyelmet." Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődtek a rendkívüli adások a közmédiában, azt felelték, hogy március 15-én hajnaltól.

Katasztrófahelyzet, katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet?

Azt, hogy a katasztrófavédelemre vonatkozó törvények mit írnak elő a lakosság tájékoztatásának, előzetes figyelmeztetésének módjáról, nem is olyan egyszerű kideríteni. Részben azért, mert jogszabályok tömkelege szabályozza ilyenkor a katasztrófavédők és a többi, mentésbe bevonható szervezet munkáját (ezeket itt meg lehet nézni).

Pintér Sándor belügyminiszter pénteken, március 15-én 11 órakor tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy katasztrófahelyzet alakult ki az országban, emiatt riadót rendelt el. A fogalom - katasztrófahelyzet - azonban nem felel meg az ide tartozó törvényben maghatározottaknak, amely súlyos baj esetén két kiemelt helyzetet ismer: katasztrófaveszélyt, illetve veszélyhelyzetet. A miniszter főtanácsadója, Samu Attila még pénteken külön nyilatkozatban tisztázta - nehogy félreértés legyen -, hogy senki nem rendelt el veszélyhelyzetet, ilyenre legutóbb a vörösiszap-katasztrófa esetében volt példa. Arról nem fogalmazott egyértelműen, hogy akkor katasztrófaveszélyt rendeltek-e el. Ezzel kapcsolatos, hétfőn feltett kérdésünkre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője mostanáig nem válaszolt.

A kérdés azért lényeges, mert a törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet ezeken a fogalmakon keresztül írja le a teendőket, beleértve a lakosság tájékoztatását is. A katasztrófaveszély "olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot". Veszélyhelyzetet a törvény szerint többek között "több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás" is kialakíthat, vagy pedig "a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott". Ilyenkor a kormány egy csomó rendkívüli intézkedést vezethet be.

A lakosság tájékoztatásának és szükség esetén riasztásának irányítása elsősorban a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - Pintér Sándor - feladata. A jogszabályok szerint a riasztásra és a veszélyhelyzeti tájékoztatásra is vonatkozik a következő: a tájékoztatás módja "elsősorban közérdekű közlemény közzététele". A médiaszolgáltatókat közelezni lehet ezek közzétételére. Ezen kívül igénybe lehet venni a lakossági riasztórendszert, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, hangosbemondókat, falragaszokat és lényegében bármilyen más élőbeszéd sugárzására alkalmas kihangosító eszközt. Ezeket akár egyidejűleg is lehetett alkalmazni.

Veszélyhelyzetben tájékoztatni kell a lakosságot a következőkről: "a katasztrófaveszély, a bekövetkezett esemény, a védekezés, az irányadó magatartási szabályok, a lakosságvédelmi intézkedések, az elrendelt korlátozások, valamint a további tájékozódási lehetőségek, a helyreállítás időszakában az elemi lakhatási feltételek megteremtése, a külön döntés szerinti kárenyhítés lehetőségei, valamint a helyreállítás".