A Yale-re, csak úgy, ukmukfukk

2013.03.24. 19:10

A kalandvágy, a törődés és a jól csengő diploma csábítja azokat a magyar érettségizőket, akik kapásból valamilyen külföldi egyetemet céloznak meg a továbbtanulásra. A magyar középiskolák versenyképesek, de az egyetemek nem nagyon tudnak versenyezni a külföldiekkel. A magyar felsőoktatás problémái legfeljebb a bizonytalankodókat tolják a külföldi egyetemek felé, az erősebb gimnáziumok végzőseinek nagy része eleve ezt tervezte. Van-e esélye egy magyar átlagdiáknak külföldön?

"A Yale-re? Csak úgy? Ukmukfukk?" - kérdezte meglepetten körülbelül tíz évvel ezelőtt egy borvirágos orrú vidéki pedagógus a kocsmában egy fővárosi gimnáziumba járó sráctól, aki arról mesélt, hogy a New Havenben levő amerikai elitegyetemre jelentkezik. A tanár ma már valószínűleg nem lenne ennyire meglepődve a külföldi továbbtanuláson.

Az előzetes becslések szerint az idén 95 és 100 ezer között lehet majd azoknak a száma, akik Magyarországon tanulnak tovább, ez a szám jócskán elmarad a tavalyi 110 ezertől és a tavalyelőtti 141 ezertől. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke az adatokat ismertető sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jelentkezések számának csökkenése egyrészt a demográfiai adatokkal magyarázható, mert míg 1993-ban a 18 éves korcsoport létszáma 190 ezer volt, tavaly és tavalyelőtt ez 110 ezerre csökkent, és 2018-ban már csak 90 ezer lesz. Emellett szigorúbbak lettek a követelmények - ugyanis teljeskörűen bevezették az emelt szintű érettségit felvételi feltételként, és a nyelvvizsga-követelmények is szigorodtak -, de lehet szerepe az állami ösztöndíjszerződésnek is, bár csak annyiban, hogy tudatosabb lesz a döntés - mondta az Oktatási Hivatal elnöke. A csökkenésben valóban szerepet játszanak az elnök által felsorolt okok, de sok más szempontról nem beszélt Princzinger Péter.

Forrás: AFP/Eurasia Press

A diákok közül például sokkal többen választják a külföldi továbbtanulást, mint a tíz éve érettségizettek - legalábbis ezt támasztják alá az [origo] által megkérdezett diákok és oktatási szakemberek tapasztalatai is. Szerintük jellemzően a középosztályból és attól felfelé a felkészült diákok dönthetnek így, de a lehetőség gyakorlatilag mindenki számára adott, anyagi helyzettől függetlenül.

Egy új generáció nőtt fel

A magyar diákok külföldi egyetemre való felkészítésével foglalkozó Milestone Intézet mentori programjának vezetője, Greskovits György szerint a külföldi továbbtanulásban gondolkodók számának növekedésében leginkább az játszik szerepet, hogy felnőtt egy sokkal mobilabb, nyelveket kitűnően beszélő generáció, amelynek tagjai már nem a megszokott magyar felsőoktatási karrierben gondolkoznak. A szinte teljesen nyitottá váló oktatási piac miatt kialakult versenyhez a magyar egyetemek nem tudtak alkalmazkodni, pedig a diákok gyakorlatilag azonos szinten vannak, mint bármelyik nyugati középiskolában végzett társaik.

Ugyan vannak itthon kiváló szakmai műhelyek, az alapképzésben az angliai vagy az amerikai intézmények teljesen más minőségű képzést adnak a hallgatóknak - mondta Greskovits, aki szerint nem biztos, hogy a konkrét szaktudás megtanításában jobbak lennének ezek az iskolák, de azt a kapcsolati hálót, a karrierlehetőségeket vagy azokat a készségeket a magyar egyetemek nem tudják megadni, ráadásul nem is kerül annyival többe egy külföldi egyetem, mint amennyivel többet ér az ott szerzett diploma.

Forrás: AFP/Anne-Christine Poujoulat

A jobb minőségű oktatás reménye mellett számos más tényező is szerepet játszik a külföldi iskola választásában. Péter, aki az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumának végzős hallgatója, például azért döntött az edinburgh-i Napier University mellett, mert már az unokatestvére és a testvére is kint él, és ott tud tengerbiológiát tanulni. A harmincfős osztályából nyolcan-kilencen jelentkeztek külföldi felsőoktatási intézménybe, közülük kettőt pedig már fel is vettek Cambridge-be - mondta Péter, aki szerint azért mindenki beírta B verziónak valamelyik magyar egyetemet is. Döntésében nem játszottak szerepet a kormány felsőoktatással kapcsolatos döntései, sokkal inkább az, hogy kint diákmunkával is meg lehet keresni ezer fontot, amelyből fent lehet tartani egy lakást is, ráadásul a skót felsőoktatás ingyenes.

Divat lett külföldön tanulni

A családi motivációk mellett közrejátszik azért a divat is - mondta Tamás, aki a Lauder Javne Zsidó Közösségi Gimnáziumban végzős. Szerinte sokan csak azért döntenek a külföld mellett, mert azt látják, hogy annyira sokan mennek ki, és akkor már ők sem akarnak mást. Van talán egy olyan trend is - mondták többen -, hogy ha azt tapasztalják a diákok, hogy a legjobbak mennek ki külföldre, akkor az húzza magával a többieket is, itthon pedig talán egyre inkább a rosszabb képességűek maradnak.

Tamás egyébként építőmérnöknek készül, és már a gimnázium alatt beleszagolt a külföldi létbe, ugyanis egy évet Dél-Afrikában, egy évet pedig Kanadában töltött el egy tanulmányi csereprogram résztvevőjeként. Ezek a külföldi tanulmányok sarkallták arra, hogy mindenképpen külföldön folytassa a tanulást, mert szeretett volna még több időt nemzetközi közegben tölteni, habár még nem tudja, hogy hol szeretne élni. Több angliai egyetemtől is kapott már ajánlatot, úgyhogy már csak az érettségi eredményén múlik, hogy megy-e.

Forrás: AFP/Tiziana Fabi

Mindannyian megjegyezték, hogy egy angliai egyetemhez nem feltétlenül kell többet tudni, mint egy magyarhoz, sőt olyan a rendszer, hogy adott esetben kisebb tárgyi tudással is felveszik az embert. Az angliai egyetemek jegyeket néznek, míg a magyar érettségin százalékokat, így előfordulhat az, hogy ha valaki a magyar emelt szinten hatvan százalékot teljesít a tárgyakban, akkor a bizonyítványába már ötös kerül, tehát ő kitűnő eredménnyel jelentkezhet a kiszemelt intézménybe. Persze a tanulmányi eredményeken túl több szempontot  is figyelembe vesznek a brit egyetemek. Kell írni motivációs levelet, és nem árt, ha az ember az adott szakterületből nem teljesen tájékozatlanul megy a felvételire. Egy orvosi vagy szociális képzésen például elvárják, hogy a jelentkezőnek legyen szakmai tapasztalata, például önkénteskedjen egy kórházban vagy egy szociális intézményben.

Elájulnak Cambridge-től

"Egy állásinterjún egyszerűen elájulnak, ha meglátják, hogy Cambridge-ben végeztél" - mondta a városmajori gimnáziumba járó Fruzsina, aki Angliában szeretne építészetet hallgatni. Az angliai top egyetemeken szerzett diploma nemzetközi megítélése sokkal jobb, mint egy magyar diplomáé, még akkor is, ha tudásban nem feltétlenül ad többet Cambridge vagy egy másik nyugati egyetem. Ráadásul szerinte a magyar építészetoktatásban két véglet van: a BME, ahol csak matematikát és fizikát tanítanak, és van a MOME, ahol meg gyakorlatilag nem tanítanak semmi ilyesmit. Ezzel szemben az angol egyetemek nagyon jól megtalálják a művészet és a műszaki tudás közötti egyensúlyt, ráadásul az emberrel is többet foglalkoznak - mondta Fruzsina.

"A legjobbak között akartam lenni" - mondta az informatikai OKTV-n és diákolimpián is szép eredményeket elért Gellért, aki a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákja. Szerinte az angol egyetemeken sokkal jobban odafigyelnek az emberre, személyorientáltabb a képzés, ráadásul Cambridge-ben már van egy fazekasos csapat, amelyik segíti a kiérkező magyarokat. Gellért amellett, hogy elismeri az ELTE matematikai és informatikai képzésének hagyományait, azért is megy külföldre, mert egy angol diplomával reményei szerint "minőségi és nem robotmunkát" tud majd vállalni, mert olyan készségeket tanítanak meg, amelyekkel többet tud ajánlani a leendő munkáltatójának.

Sokan vannak kint, nem lehetetlen bekerülni

A külföldi továbbtanulásban gondolkodók számának növekedésében még az is közrejátszhat, hogy ma már nem teljesen egyedül kell nekivágni a sokszor hónapokig elhúzódó, nagy adminisztrációval és sok felkészüléssel járó felvételi procedúrának. Sokan tanulnak kint magyarok, látják a példájukat, ráadásul egyre több tanácsadó cég, mint a Milestone Intézet is, segíti a külföldi egyetemi felvételit. Korábban ez nem így volt, és sokakat elijeszthetett - mondták a diákok.

Az Angliában továbbtanuló fiatalok mindegyike a rendkívül kedvező brit diákhitellel finanszírozza a tanulmányait. Az angol egyetemek nem ritkán 9000 fontba (~3,2 millió forintba) kerülnek, ám ehhez minden EU-s állampolgár felvehet hitelt, amelyet addig nem kell fizetni, amíg egy adott szintet el nem ér az éves jövedelmük. Angliai munkavállalás esetén például csak 21 000 fontos (~7,4 millió forintos) éves jövedelemnél kell elkezdeni a törlesztést. Az ezt meghaladó összeg kilenc százalékát kell minimum visszafizetni havonta. Persze az angliai vagy még inkább az amerikai továbbtanuláshoz kell egy minimális anyagi háttér, de ha valaki jól teljesít, akkor különböző ösztöndíjakkal jelentősen lefaraghatja a tandíj mértékét, a diákmunkával pedig a megélhetése költségeit is fedezni tudja.

Forrás: AFP/Michael Kappeler

Greskovits György és a diákok is egyetértettek abban, hogy a magyar középiskolák abszolút versenyképesek nemzetközi színtéren, ezért egy magyar érettségivel szinte ugyanolyan eséllyel vág neki a rangos egyetemi felvételinek egy magyar, mint egy brit vagy más országból való diák. A nyelvtudás is fontos szempont, de a most végzős évfolyamok a nulladik nyelvi évvel már megtanulják olyan szinten az angolt, hogy már olyan sokat nem kell vele foglalkozni a felvételihez szükséges nemzetközi nyelvvizsgához.

Kalandvágy és tudásvágy hajtja a magyarokat

Az [origo] által megkérdezett diákoknak egyértelműen az a tapasztalatuk, hogy a környezetükből évről évre egyre több gimnazista dönt úgy, hogy külföldi egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. A Lauderben tanuló Tamás szerint nagyjából az osztály háromnegyede megy rögtön külföldre, míg ez az arány már tavaly is nagyon magas, körülbelül hatvanszázalékos volt. A városmajoros Fruzsina becslése szerint a 120 fős évfolyamból körülbelül harmincan próbálkoznak valamilyen külföldi intézménynél, míg a Fazekasba járó Gellért szerint már a tavalyi évfolyamban is nagyjából az emberek harmada ment külföldre, az idén pedig ez a szám még nagyobb lett. Az Eduline.hu összefoglalója is azt mutatta ki, hogy a legnevesebb fővárosi gimnáziumokban már előfordul, hogy az osztály harmada külföldre megy.

Tamás szerint a kortársak döntésében hetven százalékban a kaland- és tudásvágy, míg harminc százalékban a magyar felsőoktatás körüli politikai botrányok játszottak szerepet. "Ha valakiben megvolt a kétely, hogy Magyarország vagy külföld, akkor az utóbbi hónapok felsőoktatással kapcsolatos döntései hatására biztosan a külföld mellett döntött" - mondta. A megkérdezett diákok egyike sem tudja, hogy külföldön vagy Magyarországon akar-e majd letelepedni, de abban biztosak, hogy egy külföldi diploma bővíti a lehetőségeiket a munkavállalás területén.

A szabadság ellenére nem minden budapesti gimnáziumban vágynak ilyen sokan külföldre. Edit, aki a szintén jó nevű Madách Imre Gimnázium végzős diákja, az [origo]-nak azt mondta, hogy az évfolyamának körülbelül csupán tíz százaléka megy majd külföldre. Szerinte a külföldre vágyók már jóval korábban betervezték, hogy nem maradnak itthon, a diáktüntetések nem sokat változtattak ezen. Azt mondta, neki azért nem jutott eszébe külföldre menni, mert az ottani megélhetési költségeket nem tudta volna a család vállalni, még akkor sem, ha esetleg az egyetemen ösztöndíjat kap.

Hogyan megy az angliai továbbtanulás?

Az angliai továbbtanuláshoz nem elég, ha valaki a magyar felvételi beadási határidő előtt eszmél rá arra, hogy ott folytatná. Az angliai egyetemekre ugyanis már több hónappal a magyar felvételi határidő előtt le kell adni a jelentkezést. Cambridge-be például október 15-e a jelentkezések leadásának határideje. A jelentkezési csomaghoz a legtöbbször motivációs levelet, esszéket és ajánlóleveleket is kell tenni a különböző bizonyítványok mellé. Ezután az első rostán átment jelentkezőket decemberben behívják személyes interjúra, ahol mindenkivel legalább negyven percet beszélgetnek a beadott anyagaikról, elképzeléseikről. A cambridge-i egyetem oldalán azt írják, hogy általában a jelentkezők nyolcvan százalékát behívják személyes interjúra, ahol sokszor különböző írásos teszteket is meg kell oldani, hogy megnézzék, mennyire jó a jelentkező problémamegoldó képessége. Természetesen az angoltudásról is számot kell adni a felvételihez. Egyrészt kell az Angliában elterjedt IELTS nyelvvizsgából egy bizonyos pontszám, másrészt az interjún és az egyéb teszteken is tökéletesen teljesíteni. Az interjút követően aztán január vége felé döntenek az egyetemen, hogy jöhet-e az illető, vagy nem. Ekkor ajánlatot kap az ember, és végül akkor veszik fel, ha az érettségit is úgy írta meg, ahogy azt a jelentkezéskor megígérte.