Aki a Fidesz árulója lett

2013.03.26. 7:59

Amikor megválasztották alkotmánybírónak, mindenki arra számított, hogy ő lesz a kormánypártok helytartója. Stumpf István hamar rácáfolt a várakozásokra, és a fontos kérdésekben sorra a kormánypártok akarata ellenében döntött. Miközben ő magát a demokrácia védelmezőjének látja, a Fideszben sokan árulónak tartják. Orbán Viktor a személyes kudarcának nevezte, az Alkotmánybíróságon pedig a rendszeridegen kívülállót látják benne. Portré a politológusból lett alkotmánybíróról, aki mindig más akar lenni, mint ami éppen.

"- Csak nem beteg, Stumpf úr?
- Á, dehogy, csak a szokásos ellenőrzésekre jöttem. Muszáj jó egészségben lennem, hogy tovább védelmezhessem a magyar demokráciát" - egy távolabbi ismerősének beszámolója szerint ez a párbeszéd néhány hete, egy orvosi váróban zajlott le közte és az első Orbán-kormány 2010-ben alkotmánybíróvá választott egykori kancelláriaminisztere, Stumpf István között.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Stumpf István 2011-ben egy, az új alaptörvényről szóló konferencián

A Bibó szakkollégium, majd a Századvég Politikai Iskola alapítójaként és vezetőjeként ismertté vált Stumpf István pályájának legutóbbi szakaszáról csaknem tucatnyi volt politikustársával, egykori, illetve jelenlegi barátjával és munkatársával beszélgettünk. Közeli, vele ma is kapcsolatot tartó ismerősei egybehangzóan igazolták vissza, hogy az orvosi váróban tett megjegyzés nem egyszeri elszólás volt Stumpf részéről, hanem alkotmánybírává választása óta magánbeszélgetéseiben és nyilvános fórumokon is rendre így, a magyar demokrácia védelmezőjeként határozza meg magát. Legutóbb pénteken adta nyilvánosan jelét ennek a politológusból lett alkotmánybíró, amikor az alaptörvény nagy bel- és külföldi viharokat kavart negyedik módosításáról egy kaposvári konferencián azt mondta: "a kétharmados kormánytöbbség túllépett bizonyos alkotmányos normákat", illetve, hogy "demokratikus jogállamban (...) az alkotmánymódosító hatalom sem lehet korlátlan".

Helytartónak gondolták, renitens lett

Nemcsak belföldön bírálja az őt jelölő kormánytöbbséget: tavaly októberben Washingtonban a legnevesebb amerikai konzervatív elemző intézet konferenciájának közönsége előtt is arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság nem fél attól, hogy "elszánt és éber védelmezője legyen a magyarok szabadságjogainak, ha a parlament túllépi alkotmányos határait". Majd külön is hozzátette, hogy "amíg én ott vagyok, nem fog félni ettől a jövőben sem".

Az azóta eltelt időszakban eleget is tett ígéretének a volt kancelláriaminiszter: az utóbbi fél évben a hajléktalanok közterületen élését tiltó szabályozástól az alaptörvény átmeneti rendelkezésein és a választási eljárási törvényen át az egyházi törvényig az összes, a kormánypártok számára szimbolikus jelentőségű ügyben a megsemmisítés mellett érvelő alkotmánybírák között volt.

Pedig amikor Orbán Viktor a 2010-es kormányváltás után két hónappal Stumpfot jelölte a megüresedett alkotmánybírói helyek egyikére, mindenki arra számított, hogy az egykori kancelláriaminiszter a kormányfő, illetve a kormánypártok helytartója lesz a testületben, és megpróbálja a Fidesznek kedvező irányba billenteni a döntéseket. Ő azonban már a kormányváltást követő első szimbolikus kérdésben, a 98 százalékos különadó ügyében rácáfolt a várakozásokra, és egyetértett a testület többségi, az extrasarcot elmeszelő döntésével.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Az Alkotmánybíróság ítélethirdetés közben. A hátsó sorban Stumpf István

Stumpf renitenskedése azonban csak pár hónappal később verte ki a biztosítékot, amikor az AB az ő szavazatával alkotmányellenesnek minősítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését - értesültünk a miniszterelnök környezetéből és a Fidesz felsővezetéséből. A fideszesekhez ráadásul már a döntés előtt hetekkel visszajutott, hogy a volt kancelláriaminiszter több fórumon is azzal kérkedett, hogy "el akarja fektetni az ügyet". Két hónappal később ebből következően támogatta a köztisztviselők felmentéséről szóló szabályok megsemmisítését is, 2011 májusában pedig a másodjára az AB elé kerülő különadó újbóli elmeszelését is, amely után a kormány emlékezetes módon alkotmánymódosítással nyeste vissza a testület jogköreit.

Áruló, nincs mit szépíteni

Stumpf hálátlansága azóta visszatérő téma kormánytagok és pártvezetők informális beszélgetésein, illetve a Fidesz elnökségi ülésein is - állították az [origo]-nak a pártban, a frakcióban és a kormányban különböző tisztségeket betöltő fideszesek, akik mindannyian közel húsz éve ismerik az egykori kollégiumalapítót, és egybehangzóan úgy látják, hogy Stumpf durván megszegte a közösséghez tartozás szabályait.

"Áruló, nincs mit szépíteni. Csak addig bazsevált, amíg alkotmánybíró lett, aztán rögtön kimutatta a foga fehérjét" - mondta a megkérdezettek egyike. A fideszes megszólalók közül többen arra vezették vissza Stumpf pálfordulását, hogy megválasztása előtt Orbán Viktor az alkotmánybíróság elnöki posztját ígérte neki, de 2011 júliusában, amikor lejárt Paczolay Péter mandátuma, mégsem ő lett, hanem a korábbi elnök maradt a testület vezetője. (Az AB elnökét egy 2011 júniusi alkotmánymódosításnak megfelelően már nem a testület tagjai, hanem az Országgyűlés választotta kétharmados többséggel.)

Egy őt közelről ismerő egykori politikustársa szerint Stumpf "ekkor fordult be végképp", de általánosságban is "óriási adag sértettséget hordozó embernek" írta le a volt minisztert.

Abban, hogy Stumpf megsértődött, és emiatt áll bosszút a kormánypártokon, majdnem minden fideszes, kormányzati forrás egyetértett, arról azonban, hogy a miniszterelnök miért nem tartotta be a neki tett ígéretét, már megoszlottak a vélemények. Egyesek szerint az AB elnökválasztásáig tanúsított magatartása nullázta le az esélyeit (vagyis hogy egyetértett a különadó, illetve az indoklás nélküli felmentések elmeszelésével), más vélemények szerint azonban az AB hatásköreinek csorbítását követő nemzetközi viharok után a kormányfő maga tanúsított önmérsékletet, mert nem akarta túlfeszíteni a húrt azzal, hogy volt miniszterét jelöli a testület élére. Olyanok is akadnak azonban, akik úgy tudják, hogy Orbán Viktor eleve nem gondolta komolyan az ígéretét, hanem legközelebbi tanácsadója, Habony Árpád javaslatára csak azért kecsegtette az elnöki poszttal a politológust, hogy így távolítsa el őt a Századvég Alapítványból, amelynek alkotmánybírává választásáig ő volt az elnöke. A miniszterelnök ezzel ráadásul egy olyan kritikusát is kiiktatta jó időre - tizenkét évre - aki a Fidesz 2002-es és 2006-os kudarca után szinte egyedüliként merte felvetni, hogy a jobboldali egység Orbán Viktor által hirdetett stratégiája megbukott, illetve hogy a Fidesz-elnök személye oly mértékben taszítja a választókat, hogy érdemes lenne a leváltását is megfontolni. 

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Stumpf István és Orbán Viktor a Fidesz 21. születésnapján a Bibó Szakkollégiumban

Stumpf alkotmánybíróvá választásában egy, a 2010-es jelölési folyamatot közelről ismerő forrás szerint Orbán Viktor egyébként annak ellenére is tántoríthatatlan volt, hogy az elnökségi tagok közül többen - köztük a párt választmányát vezető Kövér László - állítólag figyelmeztették, hogy a volt miniszterben nem lehet megbízni, és nála sokkal lojálisabb ember kellene a testületbe. A pártvezetés tanácskozásain és informális beszélgetéseken állítása szerint a miniszterelnök azóta több alkalommal is hangot adott az alkotmánybíróval kapcsolatos csalódottságának és felháborodásának, egy másik forrás szerint pedig arra is volt példa, hogy Orbán Viktor személyes kudarcának nevezte, hogy talárt adott volt kancelláriaminiszterére, aki szerinte "udvariatlanul" járt el az őt jelölő kormánypárttal szemben.

A pártvezetés egyetlen olyan megkérdezett tagja, aki nem nevezte zsigerből árulónak Stumpfot, azt mondta, őt nem lepte meg, hogy alkotmánybíróként rendre a kormánnyal szemben foglal állást a volt miniszter, mert "Pista mindig is ilyen volt: önjáró, kiszámíthatatlan".

Megtáncoltatta Anikó asszonyt

Az AB-elnökségről szóló alku részleteiről természetesen magát az érintettet is szerettük volna megkérdezni, Stumpf István azonban pozíciójára hivatkozva nem kívánt válaszolni kérdéseinkre. Egy nagyon közeli ismerőse, aki viszont válaszolt az [origo] megkeresésére, tagadta, hogy lett volna ilyen megállapodás. Ezt szerinte az is alátámaszthatja, hogy a 2010 nyarán hatályos szabályozás szerint az AB elnökét még a testület választotta, és akkor még azt sem lehetett tudni, hogy a Fidesz később meg akarja változtatni az elnökválasztás szabályait. 

Ez a magyarázat azonban - noha igaz - kormánypárti és alkotmánybírósági forrásaink szerint sem cáfolja az alku létezését. Az ügyre rálátó fideszesek szerint 2010 nyarán ugyanis még az volt a miniszterelnök terve, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyik kollégiumává vagy egy igazságszolgáltatási holding részévé alakítsák át az alkotmánybíróságot, ennek levezénylését bízta volna - ugyancsak elnökként - Stumpfra. Paczolay Péter újraválasztása után a volt miniszter ráadásul széles körben hangoztatta csalódottságát, amiért a kormányfő nem tartotta be a neki tett ígéretet - kollégái, illetve ismerősei közül az [origo]-nak ezt többen is megerősítették.

Forrás: MTI/Nagy Lajos
Stumpf István a lányával, Katalinnal táncol egy bálon 2008-ban Balatonfüreden

Orbán Viktor és a volt miniszter a nem fideszes források egy része szerint a történtek ellenére ma is jó, mások szerint inkább korrekt kapcsolatban van egymással. Utóbbi illusztrálására egy régebbi barátja, a KDNP-s Nagy Andor közelmúltban rendezett 50. születésnapi partiját emlegette fel, amelyen Stumpf többször is jó hangulatban táncolt a miniszterelnök feleségével, az alkotmánybíró és Orbán Viktor pedig úgy társalogtak egymással, mintha kapcsolatukat semmi nem árnyékolná be. Igaz, a buli egy másik résztvevője szerint utóbbi csak annak köszönhető, hogy "mindketten úriemberek, és tudnak viselkedni társaságban". Stumpf István közvetlen környezetéből a helyzetet úgy illusztrálták, hogy abban nincsen semmi új, hiszen "a szakkollégiumi idők óta folyamatosan vitatkoznak egymással, miközben mindketten teszik a dolgukat".

Készül a posztviktoriánus korra

Bár az alkotmánybíró környezetéből az [origo]-nak egybehangzóan azt állították, hogy Stumpf jól érzi magát új munkakörében, mások - köztük az őt bíráló fideszesek - szerint ez nincs így: a politológus állításuk szerint "azért játssza az alkotmánytisztelő jobboldalit és a nyugati demokratát", mert már a következő, az alkotmánybíróit követő szerepére készül, ennek érdekében nyilatkozik, szakért és tart rengeteg előadást külföldön és belföldön egyaránt.

Volt, aki szerint maga Stumpf sem tudja még, hogy pontosan mi ez a szerep, csak "a posztviktoriánus korra készülve alakítja az arcélét". Mások határozottan úgy tudták, hogy nagykövet szeretne lenni (2006-ban és 2010-ben erre kapott volna lehetőséget), de olyan is akadt, aki szerint nem kisebb ambíciókat dédelget, mint, hogy egyszer köztársasági elnök legyen. Egy volt kollégája szerint Stumpf maga is többször érzékeltette, hogy "zsenánt neki egyszerű alkotmánybírónak lenni, annyira ugyanis nem érdekli a jog". Egy vele sokáig munkakapcsolatban álló politikus némi iróniával pedig az egész jellemét úgy írta le, hogy "Pista tipikusan az az ember, aki mindig más akar lenni, mint ami éppen".

Igazságosztó hatalmi ember

Azt, hogy a politológusból lett kancelláriaminiszter nem tekinti pályája végállomásának mostani pozícióját, alkotmánybírósági forrásaink is megerősítették. A Donáti utcai viszonyok ismerőivel folytatott beszélgetésekből azonban az derült ki, hogy a legtöbben túlzásnak tartották, nem is értették a Stumpf bosszújáról vagy árulásáról szóló kormánypárti magyarázatokat. Bennük ugyanis más kép állt össze a Századvég alapítójáról.

"Ő egyáltalán nem abban a dimenzióban működik, ahogy azt a Fideszben gondolják. Ő hatalmi ember, hatalmi struktúrákban gondolkodik. Az alkotmánybíróságot is egy hatalmi szervnek tartja, alkotmánybírói pályáját pedig egy állomásnak ebben a hatalmi játszmában" - mondta róla az alkotmánybírósági apparátus egy, Stumpfot közelről ismerő munkatársa, aki szerint az AB-elnökség is ezért lett volna különösen fontos a volt kancelláriaminiszternek. Az illető szerint Stumpf messze nem bosszúból áll a kormányt bőszítő határozatok mellé, és a legkevésbé sem gondol árulóként magára. Sőt megnyilvánulásaiból szerinte inkább az tűnik ki, hogy éppen ő tartja árulásnak, hogy az ígéret ellenére nem lett az AB elnöke.

Forrás: MTI/Nándorfi Máté
Stumpf András Giró-Szász András társaságában a Századvég Kiadó könyvbemutatóján 2003-ban

"Egyáltalán nem jogászként viseli a pozícióját, sokkal inkább általános igazságosztóként" - próbálták érzékeltetni az alkotmánybíró hozzáállását más AB-s források is. Némelyek szerint Stumpf  nemcsak a külvilág felé, de talán saját magának is azt mondja, azért jött be, illetve az a küldetése a testületben, hogy "letörje a fiúk kicsapongásait". (A Fidesz kulcsemberei közül jó néhánynak - köztük Orbán Viktornak - a tanára, mentora volt még a Bibó Kollégium-os időkben, de többeket tanított később az ELTE jogi karán is.) Ezt a forgatókönyvet erősíti az is, hogy a Századvég alapítója többek szerint is rendszeresen azzal nyugtatja a döntésein morgolódó fideszeseket, hogy "meg fogjátok ti ezt még nekem köszönni". "A vadhajtások visszanyesésétől" egy munkatársa szerint az alkotmánybíró ráadásként azt is remélheti, hogy meg tud szabadulni a pártos bélyegtől, vagyis azoktól az előítéletektől, amelyek amiatt tapadnak a nevéhez, mert valaha a Fidesz minisztere volt.

Rendszeridegen az Alkotmánybíróságon

Ezek a szempontok vezették a forrás szerint Stumpfot akkor is, amikor kifejezetten magára akarta szignáltatni a Fidesz számára szimbolikus ügyek némelyikét: ő akart lenni (és ő is lett) például a kétszer is elmeszelt egyházi törvény vagy az előzetes regisztrációt tartalmazó, januárban megsemmisített választási eljárási törvény előadóbírája. Az alaptörvény decemberben alkotmányellenesnek talált átmeneti rendelkezéseinek nem ő volt ugyan az előadója, de figyelemre méltó különvéleményt írt hozzá: érvelése alapján ugyanis, miszerint az alaptörvény módosításának tartalmilag is illeszkednie kell a szövegbe, a két hete elfogadott negyedik módosítás számos eleme is szabálytalan, vagyis alaptörvénybe ütköző lenne.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Stumpf István Áder János és borászok társaságában egy idei gálarendezvényen

Forrásaink szerint a házon belül egyébként nem nagyon kedvelik, illetve sokan nem tudják hová tenni az egykori minisztert. Egyik munkatársa szerint "az újak azért utálják, mert nem elég vonalas" (a testületbe 2011 őszén beválasztott öt Fidesz által delegált bíróból Balsai István, Szívós Mária, Dienes-Oehm Egon soha, Szalay Péter és Pokol Béla pedig nagyon ritkán ért egyet a kormánynak kedvezőtlen döntésekkel). A régi bírák pedig azért bizalmatlanok vele, mert "senki nem tudja, mit visz", vagyis "mindenkinek gyanús egy kicsit, mert nem látják át, hogy vajon azért helyezkedik-e rendre szembe a kormánnyal, mert úgy is gondolja, vagy csak mert bizonyítani akarja, hogy nem Fidesz-katona".

Kívülálló - egyes megfogalmazások szerint "rendszeridegen" - volta ellenére azt ugyanakkor kritikusai is elismerték Stumpfról, hogy nem veszi félvállról a munkát. "Lehet róla rosszakat mondani, de az tény, hogy szereti jól, minőségien csinálni, amit éppen csinál" - ismerte el több olyan alkotmánybírósági forrás is, aki annak idején ellenezte az exminiszter bírává választását. Egyikük szerint Stumpf már a megválasztásakor is gondosan ügyelt rá, hogy szakmailag kiváló segítőket, tanácsadókat gyűjtsön maga köré, akikkel színvonalas vitákat folytat, és akiknek - több bíróval ellentétben - általában ad is a véleményére. Egy másik kritikusa azt emelte ki, hogy ugyan nincs alkotmányjogi vénája, de politológusként próbálja megérteni és kontextusba helyezni a dolgokat. Mindezek mellett nagyon sok időt és energiát fordít egy-egy téma megértésére: előfordult, hogy külföldön, a saját pénzén vett, majd cipelt haza egy csomó szakkönyvet, hogy a kérdés megvitatása előtt elolvassa és a munkatársaival is elolvastassa azokat.

A Hazafias Népfronttól az Alkotmánybíróságig

Az eredetileg jogász-szociológus végzettségű Stumpf István és Orbán Viktor kapcsolata az 1983-ban alapított, később Bibó István nevét felvevő egyetemi szakkollégiumban kezdődött, ahol Stumpf tanította a jelenlegi miniszterelnököt. (A szakkollégiumnak Orbán mellett tagja volt egyébként Simicska Lajos, Kövér László, a Fidesz országos választmányának jelenlegi vezetője, Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője is). Stumpf jelen volt a Fidesz 1988-as alapításakor is, de a pártba nem lépett be, mert akkor még tagja volt az MSZMP-nek és más, állampárthoz köthető szervezeteknek (1990-ig a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának elnöke volt, a Hazafias Népfrontnak pedig az utolsó alelnöke).

1990 után elvált az útja volt tanítványaiétól, de az általa irányított Századvég folyóirat és az 1991-ben alapított azonos nevű kutatóműhely 1995-ben már a Fidesz legfőbb szellemi háttérintézmények számított, 1996-tól Stumpf szervezte a kormányzati munkára való felkészülést is, a párt választási- és kormányprogramját, illetve a későbbi kormányzati struktúrát is a Századvég szakpolitikai műhelyei dolgozták ki.

1998 és 2002 között az első Orbán-kormány kancelláriaminisztereként Stumpf a kormányfő bizalmasa volt a kormányban. A Fidesz vereségét hozó 2002-es választások után fokozatosan eltávolodott az újra ellenzékbe került Fidesz elnökétől, különösen az után, hogy többször is az Orbán Viktor által meghirdetett "egy a tábor, egy a zászló" koncepció bukásáról értekezett. "A vereség után volt néhány beszélgetésünk, ám ő láthatóan nem értett egyet a helyzetértékelésemmel" - ismerte el maga Stumpf is egy későbbi HVG-interjúban.

Bár 2005-ben bekerült a kormányzati felkészülést irányító fideszes munkacsoportba, a munkát már nem ő, hanem a testületet vezető Navracsics Tibor fogta össze.

A 2006-os választási vereség után már nemcsak a jobboldali egység politikáját bírálta, de egy interjújában Orbán Viktor leváltását is meglebegtette, arra hivatkozva, hogy a pártelnök személye taszítja a választókat. A vereség utáni nyilatkozatdömpingben arról is beszélt, hogy nem az MSZP nyerte meg, hanem a rossz stratégia miatt a Fidesz veszítette el a választásokat. 2007 januárjában Orbán Viktorhoz kötötte és "durva, penetráns támadásnak", illetve "olcsó bolsevik trükknek" nevezte a Magyar Nemzet cikkét, amely - mintegy megelőző csapásként - új jobboldali párt szervezésével vádolta meg Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját.

A Fidesz népszerűségének 2006 és 2008 közötti növekedésével párhuzamosan már inkább pozitív kontextusban nyilatkozott Orbán Viktorról. 2008 után több alkalommal is kiállt az előrehozott választások mellett, a Fidesz 2010-es győzelme után pedig először mondta ki, hogy a Fidesznek a kétharmados felhatalmazás birtokában 10-15 évre szóló távlati programot kell megfogalmaznia.

Az őt ismerő fideszesek szerint egyértelműen az állt véleményének változása mögött, hogy ismét kormányzati megbízásban reménykedett. A biztos pozíció birtokában utasította vissza a források szerint 2010 tavaszán az Orbán Viktor által felkínált washingtoni nagyköveti posztot is.

Stumpf miniszterelnökkel való viszonya a hvg.hu cikke szerint 2009 szeptemberében rendeződött a pártelnök legfőbb tanácsadója, Habony Árpád közbenjárására, aki a Magyar Narancs szerint a 2006-ban alapított Nézőpont Intézet helyett ekkora már egyre inkább a jóval jelentősebb infrastrukturális és anyagi kapacitásokkal rendelkező Századvéget szemelte ki "az ideális politikai hardver szerepére", vagyis a Fidesz választási, illetve kormányzati stratégiáját kidolgozó háttérintézménynek. A volt kancelláriaminiszter a Habonnyal jó kapcsolatot ápoló, az alapítványt ügyvezető igazgatóként vezető Giró-Szász András térnyerésével párhuzamosan  fokozatosan szorult ki az intézet irányításából, 2010-es alkotmánybíróvá választása után pedig összeférhetetlenség miatt az alapítvány elnöki posztjáról is lemondott.