Milliós kártérítést kap Hagyó Miklós az államtól

A korrupcióval vádolt volt főpolgármester-helyettes azt panaszolta az Emberi Jogok Európai Bíróságán, hogy penészes, nyirkos zárkában tartották. A bíróság igazat adott neki, a magyar államnak közel húszezer eurót kell fizetnie Hagyónak.

Jogosnak találta Hagyó Mikós egykori főpolgármester-helyettesnek a fogva tartása körülményeire vonatkozó panaszai többségét a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága kedden meghozott ítéletében, amelyben 12 500 euró (közel négymillió forint) nem vagyoni jellegű kártérítés és 6000 euró (közel kétmillió forint) perköltség megfizetésére kötelezte a magyar államot.

Hagyó Miklós a kecskeméti bíróságon tavaly ősszel

A korrupciós ügy miatt 2010 májusától 2011 februárjáig előzetes letartóztatásban tartott Hagyó azt állította, hogy napi 23 órában egy nyirkos és penészes zárkába volt bezárva, emiatt pedig súlyos egészségkárosodást szenvedett.

A magyar állam képviselője az eljárás során úgy érvelt, hogy Hagyó Miklós az általa felhozott állításokban nem merítette ki a hazai jogorvoslati lehetőségeket. A törvényszék ugyanakkor igazat adott Hagyó Miklósnak, aki azt állította, az, hogy Magyarországon polgári peres eljárásban követeljen kártérítést, nem jelentett volna gyors és hatékony megoldást a helyzetére. A bíróság ítéletében úgy állapította meg, hogy Hagyó fogva tartásának körülményei kimerítik az Emberi Jogok Európai Egyezményének harmadik paragrafusában leírt embertelen bánásmód fogalmát. A magyar állam képviselője szerint Hagyó Miklós egészségi állapotának romlása nem a fogva tartás, hanem Hagyó krónikus betegségének következménye.

Emellett a bíróság azt is megállapította, hogy Hagyó Miklós esetében az egyezménynek az a pontja is sérült, amely azt írja elő, hogy mindenkinek joga van arra, hogy fogva tartásának szükségességéről és jogosságáról a lehető leghamarabb döntsenek a hatóságok.

Hagyó Miklós állítása szerint a hatóságok ahhoz fűződő jogát is korlátozták, hogy érintkezhessen a családjával. Azt sérelmezte, hogy nem beszélhetett telefonon korlátlanul a gyermekével, de a bíróság szerint ezt az egyezmény nem is írja elő. A személyes találkozást pedig a bíróság szerint többnyire a gyermek egészségi állapota akadályozta, nem a hatóságok, ezért a volt főpolgármesternek ezt az állítását nem találta megalapozottnak. A feleségével való kapcsolattartás korlátozásában viszont az ítélet szerint a magyar hatóságok, azzal, hogy három hónapra mind a személyes, mind a telefonos érintkezést megtiltották, s Hagyó csak "ellenőrzött levelezést" folytathatott feleségével, túlmentek azon, "ami egy demokratikus társadalomban szükséges" az ügyben folyó nyomozás érdekeinek védelmében.

Hagyó ezzel kapcsolatban a jogorvoslat hiánya miatt is panaszt emelt, a feleségével való kapcsolattartás korlátozása miatt ugyanis panaszt tett a legfőbb ügyésznél, de erre nem kapott választ. Ezt az állítást a magyar állam sem vitatta. A bíróság pedig úgy ítélte meg, hogy a vádhatóság nem foglalkozott érdemben Hagyó Miklós panaszaival, ezért kénytelen megállapítani, hogy az egyezmény jogorvoslati lehetőséget előíró passzusa is sérült.

Az ítélet végén a törvényszék azt is megemlíti, Hagyó Miklós azt is állította, hogy előzetes letartóztatása indokolatlan volt, ám ezt a törvényszék elutasította arra hivatkozva, hogy a volt főpolgármestert jelentős anyagi hátrány okozó hűtlen kezeléssel vádolják, előzetes letartóztatását pedig alapos gyanú alapján rendelték el, ami megfelel az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak.

A Hagyó Miklósról szóló cikkeinket ezen az oldalon találja.