Tényleges életfogytiglant kapott a csepeli gyilkos

2013.04.25. 13:20

Szigorította a bíróság az első fokú ítéletet a csepeli kettős gyilkosság ügyében. Kun Tamás elsőrendű vádlott esetében kizárta a feltételes szabadlábra heyezés lehetőségét, ő tényleges életfogytiglant kapott. Deme Gábor másodrendű vádlott esetében 32 év után lehet szó a feltételes szabadlábra helyezésről.

Másodfokon a csepeli kettős gyilkosság elsőrendű vádlottja, Kun Tamás tényleges életfogytiglani börtönt kapott, míg a másodfokú vádlott, Deme Gábor leghamarabb 36 év után szabadulhat. A Csepelsziget Általános és Szakképző Iskolában közel négy éve lőtték le az intézményvezetőt és az igazgatóhelyettest.

A bírónő példátlannak nevezte az ügyet, részben a sértettek által készített hangfelvétel miatt, amelyen hallhatók a gyilkosság közvetlen előzményei, maga a gyilkosság, és az is, hogy mi történt közvetlen utána. Hallhatóak a lövések, és az, ahogy a második áldozat könyörög az életéért, valamint az, hogy elkövetőkön utána ijedtség lett úrrá tettük miatt, és mert Kun Tamás maga is megsérült, amikor meglőtte magát. A bírónő szerint ez volt a legfontosabb bizonyíték, és az is példátlan, hogy ezt maguk az áldozatok szolgáltatták, akik bekacsolt diktafonnal érkeztek a helyszínre.

Deme nélkül nem ölt volna Kun

A bírónő részleteket is felolvasott a diktafon-felvétel áriratából, amelyekből kiderül, hogy a gyilkos hogyan utasítgatta a második áldozatot, hogy hova álljon, hogy adja át a szerverszoba kulcsát - ahol a biztonsági kamerákat rögzítő számítógép volt -, és miként könyörgött életéért az áldozat.

Forrás: MTI/Marjai János
Balra a másodrendű, jobbra az elsőrendű vádlott

A bíró közölte, az első és másodrendű vádlott esetében enyhítő körülmény lehetett volna büntetlen előéletük, ám ez a bűntett súlyossága miatt "súlytalanná vált". Súlyosbító körülmény annál több akadt: az elsőrendű vádlott esetében a cselekmény módja, amely gyakorlatilag kivégzés volt. Kun Tamás a bíró szerint hidegvérrel ölt, második áldozata könyörgése ellenére is végzett vele, és nem mutatott sem könyörületet akkor, sem pedig megbánást utóbb. Ezek miatt összességében úgy ítélték meg, hogy a férfit véglegesen ki kell zárni a társadalomból, ezért kapott tényleges életfogytig tartó börtönt. Deme Gábor esetében többek között "felbujtószerű magatartását" értékelték súlyosbító körülményként, amely nélkül a bíró szerint nem gyilkolt volna az elsőrendű vádlott sem.

A bűnügyi költségek több mint 200 ezer forintra rúgtak, ebből az elsőrendű vádlottnak 72 ezer forintot kell megfizetnie, míg a többi pénzt az állam állja. Az előzetesben töltött idő beleszámít a büntetésbe, Deme Gábor így szabadulhat 36 év helyett, 32 év után. Az ítélethirdetés során a másodrendű vádlott köhögő rohamot kapott, ezért levették róla a bilincset.

Kun szerint egy csuklyás férfi ölt

Az ügyészség a gyilkossággal az intézmény akkori igazgatóját, Deme Gábort, valamint a portásként és biztonsági őrként dolgozó Kun Tamást vádolta. Az ügyben 2012. június 14-én hirdetett ítéletet a Fővárosi Törvényszék. Kun Tamás elsőrendű vádlottat - emberölés és lőfegyverrel való visszaélés miatt - életfogytiglnara ítélték, azzal a feltétellel, hogy negyven év múlva szabadulhat. Deme Gábort kétrendbeli emberölésben való bűnsegédlet, sikkasztás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték el, életfogytiglanit kapott, legkorábban harminckét év múlva szabadulhatott volna az elsőfokú ítélet szerint.

Deme és Kun ügyében az egyik fő bizonyíték az volt, hogy az egyik holttest zsebében a nyomozók digitális hangrögzítőt találtak, amely felvette a kivégzésszerű gyilkosságok során elhangzottakat, így például azt is, ahogy a második áldozat könyörgött az életéért. Kun azonban a tárgyalás során váltig állította, hogy nem ő, hanem egy ismeretlen csuklyás férfi követte el a gyilkosságokat. A másodfokon eljáró bíróság sem látta azonban igazolhatónak ezt az állítást. A bírónő közölte, minden közvetett és közvetlen bizonyíték a vádlottak bűnösségét támasztotta alá.

Az elsőfokú ítélet után az ügyészség az ítélet szigorítását kérte, Kun Tamás esetében tényleges életfogytiglanit, Deme Gábor esetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idejének későbbre halasztását. A védelem szerint viszont kétséget kizáróan nem bizonyosodott be a vádlottak bűnössége, a terhükre rótt cselekménynek nincs indítéka, értelmes magyarázata.

A mostani ítéletben Kunt végleges életfogytiglanira ítélték, Deme esetében pedig négy évvel meghosszabbították azt az időt, amikor leghamarabb feltételes szabadlábra bocsáthatják. Mivel az előzetes letartóztatásban töltött időt is beleszámolták ebbe, így végül Deme legközelebb 32 év múva kerülhet szabadlábra.

A csepeli kettős gyilkosságról szóló összes cikkünket megtalálja ezen a linken.