Nem a dohányban van a dohány

2013.04.25. 10:08
Vidéken nem nagy üzlet, de biztos megélhetést jelenthet egy trafik, míg Budapesten és a nyugati határszélen szép keresetet hozhatnak a nyertes pályázóknak. A havi 150 ezer forintos, szerény megélhetést jelentő jövedelemtől a milliós nyereségig kalkuláltak a pályázók. Kik kaszálnak majd a trafikpályázattal?

Nem a dohány lesz itt a fő bevételi forrás - mondta az [origo]-nak Király Antal, amikor arról kérdeztük, mekkora üzlet van a nemzeti trafikokban. Amikor a kormány és a parlament eldöntötte, hogy a jövőben csak nemzeti dohányboltokban lehet majd dohányárut árulni, a trafikokra pedig pályázatot írnak ki, Király a családjával céget alapított arra, hogy segítsék a nemzeti dohányboltok üzemeltetésére vállalkozókat. A cég több, főleg vidéki trafikokra segített pályázatot írni. Király azt mondja, azzal számoltak, hogy egy vidéki trafik nem jelentős, de biztos megélhetést jelenthet egy egyéni vállalkozónak. A kormány korábbi nyilatkozatai szerint ez is lett volna a cél a dohányárusítás átalakításával.

"Nehéz megmondani, hogy mekkora nyereség lehet egy trafikban. Volt olyan pályázónk, aki azt mondta, hogy a 350 fős településükön jól megy a cigarettaárusítás, valószínűleg a nagy átmenő forgalom miatt. De előfordulhat olyan is, hogy egy ezerfős településen nem éri meg trafikot nyitni, mert nem sokan dohányoznak, vagy eljárnak az emberek a városba dolgozni, és ott veszik meg a cigarettát" - mondta Király. A cigarettán átlagosan 4,5 százalékos haszonkulcs van, ők a beadott pályázatokban 4,25 százalékkal számoltak. "A kalkulációink szerint egy vidéki, átlagos forgalmú trafikban 150-200 ezer forintot lehetne megkeresni egy hónapban. Ez nem nagy összeg, de vidéken tisztes és főleg biztos megélhetést jelentene akár egy egyéni vállalkozónak, akár egy családnak" - mondta.

Amikor kiderült, hogy a trafikokban nemcsak dohányárut, hanem alkoholt is lehet majd árulni, egyből jobb kalkulációkat lehetett készíteni - mondja. "Ha már odamennek cigit venni, márpedig odamennek, mert máshol nem lehet venni, és a lakosság harmada dohányzik, és jó árakat találnak, az alkoholt is ott fogják megvásárolni" - vélekedett Király, aki szerint könnyen előfordulhat, hogy egy-egy trafikos elad két egység cigarettát és egy egység alkoholt, de az alkoholon ötször akkora nyeresége lesz, mint a dohányon. Igaz, ha valaki nemcsak dohányt, de alkoholt is akar árulni, akkor nehezen képzelhető el, hogy egyszemélyes vállalkozásban egy kis, 6-10 négyzetméteres trafikban dolgozzon, mert az alkoholnak hely kell. 

A nyugati országrészben azonban akkor is sokkal nagyobb nyereséggel lehet számolni, ha valaki csak cigarettát akar árulni. "Ausztriában kétszer annyiba kerül a cigi, mint nálunk, ezért a nyugati régióban óriási a bevásárlóturizmus. Az én dohányboltomban az évi kétszázmillió forintos forgalom hetven százalékát az osztrák vásárlók hozták" - mondta egy Sopron környéki vállalkozó. Szerinte ahogy itthon is drágult a cigaretta, úgy szoktak át az emberek a vágott dohányra és a cigarettatöltésre, márpedig ehhez nemcsak a dohányt, hanem kellékeket - füstszűrőket, papírokat - is árultak, ezeken pedig jóval nagyobb lehet az árrés, mint a cigarettán, azért "lehet úgy számolni, hogy a forgalom öt-hat százaléka a nyereség". Ez pedig évi kétszázmillió forintos forgalomnál már közel havi egymillió forint nyereséget jelent. Ha emellett még alkoholt is árulnak, akkor egy üzletvezető jó boltot csinálhat egy trafikból.

Egy fővárosi trafikokra pályázó, de nem nyerő vállalkozó azt mondta, az üzleti tervében havi nettó 500 ezer forintos nyereséget vázolt fel. Szerinte az üzlet rezsijének és az alkalmazott járulékainak a kifizetése után is reálisnak tűnik ilyen mértékű haszon. Az egyik belvárosi, húsz éve működő trafik idős tulajdonosa viszont azt mondta, ez nonszensz, és elképzelhetetlennek tartotta, hogy csak a cigarettából ekkora bevételt lehessen elérni.

A Baranya megyei Pellérd egyik győztes pályázója azt mondta: azért jelentkeztek a feleségével, mert most is üzemeltetnek egy élelmiszerboltot, és félnek tőle, hogy ha már nem árulhatnak cigarettát, elpártolnak a vevőik is. Nagy nyereségre nem számítanak, annak is örülnek, ha meg tudják tartani a vásárlóikat. "Így legalább a lányunknak is tudunk munkát adni" - soroltak fel még egy indokot a pályázás mellett.

"Nem a nagy nyereség miatt pályáztunk, hanem, hogy megtartsuk a vevőinket" - indokolta egy másik vidéken élő nyertes, hogy mi motiválta. A trafikos nem tudja, hogy mekkora bizniszbe vágott is bele, de bízik benne, hogy ha már "nevesebb körökbe tartozó személyek is próbáltak ehhez hozzájutni, akkor csak nyereséges lehet a dolog". Üzleti tervet nem készített, mert állítása szerint "nem volt mire alapozni, építeni". A vállalkozó már most előre gondolkodik: azt a helyiséget, ahol a dohányárut árulják majd, úgy alakítják ki, hogy másra is használható legyen, ha a trafiküzlet "nem jön be".

Egy 15. kerületi nyertes is az élelmiszerboltja vevőinek megtartását látja az üzletben. "Abban bízunk, hogy ha valaki már eljön a mi trafikunkig cigarettát venni, akkor nálunk veszi majd meg tejet és a kenyeret is" - mondta a nő, aki szerint minden boltosnak kötelessége volt pályázni, aki nem szeretne csődbe jutni.