Nyalogassa nyugodtan a szúnyogcsípést!

2013.05.09. 11:19

Vakarjuk, nyálazzuk, a körmünket vájjuk bele - különböző módszerek léteznek a szúnyogcsípés által okozott gyötrelem enyhítésére. Tíz éve nem volt annyi szúnyog, mint most. Eláruljuk, mi a tuti megoldás a csípés ellen.

Tíz éve nem volt olyan sok szúnyog, mint most. Az irtást a héten a Balatonon és a fővárosban is elkezdték, de még ez sem garancia arra, hogy elkerüljük a szúnyogcsípést. Ha már kiszívták a vérünket, mindenki a saját maga módszerével próbálja csökkenteni a csípés kellemetlenségeit. Van, aki gyerekkorától kezdve ugyanabban hisz, míg mások, megunva az évről évre visszatérő vakarózást, új és drasztikus módszert fejlesztettek ki. Mit érnek a legismertebb módszerek valójában?

Ha a körmöddel keresztet vájsz a csípésbe, akkor nem viszket.

Szúnyogcsípéskor a szervezetben egy hisztamin nevű allergén anyag termelődik, amely viszketést provokál, ezt megúszni csak akkor lehet, ha olyan helyen jelenik meg a hisztamin, ahol nincsenek a viszketésérzésért felelős idegek - mondta Eörsi Dániel háziorvos. A szúnyogok azonban főként olyan helyeken szeretnek megcsípni minket, ahol érezzük a viszketést. A doktor gyorsan kiábrándította a csípések ellen a körmükkel harcolókat: bemetszeni a kígyómarásnál érdemes, hogy a méreganyagot kiszabadítsuk, a mezei viszketés ellen semmit sem ér. Egyedüli megoldást az antihisztaminos gyógyszerek jelenthetnek, például az ilyen tartalmú kenőcsök.

Elkaparom a csípést úgy, hogy kicsit vérezzen. Ekkor kisebesedik, és nem viszket többé. Heg sem igazán marad, szóval megéri.

Ez sem a legideálisabb megoldás a doktor szerint, hiszen a viszketés ugyan megszűnik, viszont gyártunk magunknak a helyén egy sebet, amely sokkal jobban ki van téve a fertőzéseknek. "Ha valakit kevésbé zavar, mint a viszketés, akkor vakargassa nyugodtan, de én nem ajánlom."

Benyálazom a csípést.

Az igazság az, hogy bármilyen saját anyagunkkal tudjuk hűteni a viszketést, erre a nyálunk is megfelelő. "Hűsíti a nyál vagy a víz, de attól még nem viszket kevésbé" - ábrándított ki ismét Eörsi, aki azonban hozzátette, hogy a hideg csökkenti a hízósejtek aktivitását, úgyhogy végső soron valamire mégiscsak jó, ha nyalogatjuk magunkat (a hízósejtek váltják ki a viszketésért is felelős hisztamin termelődését).

Ha rápisilsz, nem fáj.

Az orvos erre már nem is tudott mit reagálni, sommásan csak úgy kommentálta, hogy "nem normális, aki ezt csinálja". Azt azonban elismerte, hogy ha bármilyen izgalmasabb dolog történik körülöttünk, ami alkalmas arra, hogy a viszketésről elvonja a figyelmünket, akkor valóban csökken a kínzó, vakarászásra ösztönző érzés.

Forrás: David Barillet

Ha széthúzod a bőröd, miközben a szúnyog csíp, akkor nem tudja kihúzni a szívókáját, és annyira megszívja magát, hogy szétrobban.

Nulla realitása van - rántott vissza minden ezzel próbálkozót a földre Kemenesi Gábor biológus, a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársa. A szúnyog szívókája rendkívül sérülékeny, úgyhogy ha ezzel a módszerrel próbálkozunk, a csípést nem tudjuk elkerülni. A szúnyog ugyanis "addig szív, ameddig szeretne" - mondta Kemenesi.

Az előbbi módszer pepitája, hogy ha hagyjuk, hogy a szúnyog kényelmesen kiszívjon, akkor nem fáj a csípés.

A fiatal biológus szerint ne hagyjuk, csapjuk le a szúnyogot, és kész.

Fokhagymát kell enni és sok citromlevet inni, az elriasztja a dögöket.

"Nekem egyetlen dolog vált be: diófalevéllel dörzsöltem be a bőrömet" - mondta Kemenesi, aki szerint egyik módszer sem hatásos, mert hiába bűzölgünk a hagymától, még akkor sem tudjuk elnyomni azokat az illatokat, amikre a szúnyogok igazán gerjednek. Ilyen az izzadságunk, valamint a feromonjaink.

Gyötrő, mocsári és a többiek

Jelenleg 48 szúnyogfaj él Magyarországon, de ezek közül nem mindegyik csíp embert. Az emberre specializálódott négy fő szúnyogfaj közül a leggyakoribb a gyötrő szúnyog. "Az egész országban jelen van" - emelte ki legfontosabb tulajdonságát Kemenesi Gábor biológus. Őt követi a mocsári szúnyog, amely életmódjában annyiban különbözik társaitól, hogy lárva alakban telel át, és a növényzetre csatlakozik.

A balatoni szúnyog akár egy centiméteresre is megnőhet, látványa sokak számára ijesztő lehet. "Azért ez a neve, mert a Balaton és annak öntésterületei nagy tenyészterületet ad a szúnyogoknak. Ilyen tenyészhelyet az egész országban találunk, kivéve az Alföld" - mondta a biológus. A balatoni szúnyog inkább az év elején aktív, akkor támad, amikor a többi faj még nem indult be. Most azért szaporodtak el ennyire, mert a rendkívül csapadékos idő után érkezett hirtelen meleg jó sok tenyészterületet hozott létre nekik.

Gyakoriságát tekintve a negyedik helyet az oldalfoltos szúnyog kapta, ez nagyon hasonló a gyötrő szúnyoghoz. "Ezek azok a szúnyogok, akik a fő ártalmat okozzák. Nyílt és hegyvidék, erdős területeken is csípnek". A szúnyogról a Baranya Megyei Online Hírportál szerdai cikkében azt írta, hogy az erdőközeli lakóházak, nyaralók udvarain, kertjeiben, de városi parkokban tömegével támadják az arra járókat. Már nem csak az árnyékos részeken, hanem a naposabb, nyíltabb területekre is kimerészkednek, s akár a legmelegebb déli órákban is szúrnak.