Cigányozni vagy magyarozni veszélyesebb?

Magyarellenesség miatt ítéltek el csütörtökön kilenc sajóbábonyi romát, akik rátámadtak a faluban vonuló gárdistákra. Az elmúlt években több cigányt is letöltendő börtönre ítéltek közösség elleni erőszakért, míg korábban a hasonló ügyekben legfeljebb csak felfüggesztett börtönt szabtak ki. A nyomozók és a bíróság nagyon óvatosan használják a rasszizmus vádját, magyaroknak sokszor akkor sem hiszik el, hogy rasszisták, ha büszkén vállalják, hogy szerintük csak a halott cigány a jó cigány.

Közösség elleni erőszak, azaz rasszista bűncselekmény miatt összesen 27 év börtönbüntetésre ítélt a bíróság csütörtökön kilenc sajóbábonyi romát, akik 2009-ben nekimentek egy gárdistafelvonulás résztvevőinek, és a megölésükkel fenyegetőztek. A romákat egy 2009-es törvénymódosítás alapján tudták rasszista bűncselekménnyel megvádolni: akkor ugyanis - eredetileg a melegeket ért támadások miatt - úgy módosították a közösség elleni erőszak tényállását, hogy az már nemcsak a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjait védi kiemelten, hanem azokat is bünteti, akik "a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt" bántalmaznak valakit. Azaz nemcsak a kisebbségek bántalmazása, hanem a magyarellenesség is büntethető lett.

Ítélethirdetés a sajóbábonyi romák ügyében

A csütörtökön kiszabott ítéletet több civil szervezet is elítélte. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) például elfogadhatatlannak tartja, hogy épp a kisebbségek védelmét biztosítani hivatott büntető jogszabály alapján indítottak eljárást a szélsőséges párt hívei által saját lakhelyükön fenyegetett romák ellen. A jogvédők azt is kifogásolják, hogy a Jobbik szimpatizánsai közül senki ellen nem indult eljárás, pedig a konfliktust ők is fűtötték.

Magyarellenes romák a bíróságon

A 2009-es törvénymódosítás óta nem ez volt az első eset, hogy kisebbség tagjait vádoltak meg magyarellenességgel. 2011-ben első fokon közösség elleni erőszak miatt összesen harminc évre ítéltek hét embert, akik Budapesten, a Tavaszmező utcában belekötöttek egy egyetemistába, és meg is verték. A hét vádlott közül hat cigánynak vallotta magát, a rasszista indítékot pedig az alapozta meg, hogy a verés közben azt kiabálták az áldozatnak: "Te buzi magyar! Mit képzelsz magadról, hogy mersz bejönni az én utcámba!?" Első fokon mind a hét vádlottat közösség tagja elleni, csoportosan, felfegyverkezve elkövetett erőszak miatt ítélték el, a másodfokon eljáró bíróság azonban úgy döntött, csak egy férfi ellen áll meg ez a vád, a többiek felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt feleltek, és így a büntetésük is jelentősen csökkent.

2010-ben tizenegy miskolci cigányt ítéltek első fokon összesen több mint 41 év börtönre rasszista indítékból elkövetett erőszakért. Az eljárást másodfokon megsemmisítette a bíróság, de a megismételt elsőfokú eljárásban újra megalapozottnak találták a vádat, és 34 évet szabtak ki a romákra, akik az ítélet szerint 2009. március 15-én csoportosan megtámadtak egy autót a miskolci Muszkás-oldalban. Dorongokkal, vasrudakkal, baseballütőkkel ütötték a kocsit, és közben azzal biztatták egymást, hogy "büdös magyarok, üssétek őket!". A járműben százezer forintos kár keletkezett, az utasok könnyebben megsérültek.

Januárban a Nyíregyházi Törvényszék első fokon egy év - három évre felfüggesztett - börtönre ítélt egy demecseri roma férfit közösség tagja elleni erőszak kísérlete miatt. A cigány férfi több alkalommal - ittas állapotban - megfenyegette jobbikos szomszédját, hogy ha nem költözik el, kinyírja.

Cigányokat, zsidókat, feketéket is

Az elmúlt években a közösség elleni erőszak vádjával indult bírósági ügyek közül csak ezek kerültek be a hírekbe, így az a benyomás keletkezik, hogy csak romák ellen indítottak ilyen ügyekben eljárást. Próbáltunk utánajárni, hogy ez tényleg így van-e, és kiderült, hogy az Országos Bírói Hivatal statisztikáiban a közösség elleni erőszak bűncselekménye egyetlen esettel sem szerepel.

A statisztikába csak a már jogerős ítélettel lezárt ügyek kerülnek, így lehet, hogy volt olyan eset - mint például a Tavaszmező utcai verekedés -, ahol eredetileg közösség elleni erőszak volt a vád, de nem volt bizonyítható a rasszista indíték, ezért más erőszakos bűncselekmény - garázdaság, testi sértés - miatt született ítélet. De az is előfordulhat, hogy ezek az ügyek azért nem szerepelnek a statisztikában, mert az ítélkező bírók a sima erőszakos ítéletek alá sorolják őket. A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint a közösség tagja elleni erőszakra hivatkozva 2008-ban és 2009-ben 12-12-szer, 2009-ben 19-szer emeltek vádat. A frissebb adatokat kértük, de egyelőre nem kaptuk meg az ügyészségtől.

A miskolci romák ügyében született elsőfokú ítélet után a Magyar Helsinki Bizottság kutatást indított, amelyben megvizsgálták az ország valamennyi bíróságán 2007 és 2011 között jogerősen befejezett olyan ügyek iratait, amelyekben közösség tagja elleni erőszak miatt emeltek vádat, vagy ítéltek el valakit. A kutatók a közelebbről meg nem nevezett hivatalos statisztikákban összesen húsz ilyen ügyet találtak, ezek közül 18-at tudtak megvizsgálni.

A legtöbb sértettet azért támadták meg, mert nem fehér bőrű: két fekete bőrű, egy félvér és egy latin-amerikai származású ember van köztük. Négy sértettet cigány származása, kettőt zsidósága miatt támadtak meg. Az áldozatok között egy kínai család és egy francia fiatalokból álló társaság tagjai is szerepeltek. Csak három olyan eset volt, ahol magyarellenesség volt a támadás oka, azaz a hírekbe került esetekkel szemben ezek nincsenek túlsúlyban.

Nem elég verni, mondani is kell, hogy miért

A fent sorolt, romák ellen indított ügyek azonban a kutatás eredményei szerint kilógnak a sorból, ugyanis a 18 vizsgált esetben a bíróság általában csak felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a támadókra. A kutatás azt is megállapította, hogy a bíróságok kizárólag a bűncselekmény alatt elhangzó kifejezések alapján döntöttek úgy, hogy egy verés súlyosabb büntetéssel járó gyűlölet-bűncselekmény volt, vagy sima erőszakos.

Nem volt például olyan eset, hogy környezettanulmány vagy a nyomozás során próbálták volna felfedni a támadás motivációját. Viszont azokban az esetben, amikor az elkövetők keményen szidták az áldozatot, megalapozottnak látták a közösség elleni erőszak vádját. Így történt ez a miskolci romák esetében is - akiknél ráadásul volt egy bot, amire a "halál a magyarokra" feliratot vésték -, vagy annak a férfinak az ügyében, aki a szomszédját azzal szidalmazta, hogy "ide [a liftbe], te zsidó, ide nem szállsz be, tisztulnotok kell innen, büdös zsidók, itt nem lakhattok".

Egyszerűen garázdaság és testi sértés miatt ítélték el első fokon azt az öt fiatalt is, akik 2008 elején Szigetváron megtámadtak két roma nőt. A fiatalok a bíróságon elismerték, hogy csakis a nők roma származása miatt támadtak, és hogy direkt azért indultak el aznap este, hogy romákat bántalmazzanak. Ráadásul az egyik elkövető hátára a "csak a halott cigány a jó cigány" és a "mindegyik hazudik" sorokat tartalmazó vers volt tetoválva, de a bíróság mindezek ellenére nem látta megalapozottnak a rasszista indítékot. A másodfokon eljáró bíróság megváltoztatta az ítéletet, de csak annak a nőnek az esetében látták megalapozottnak a közösség elleni erőszakot, akit konkrétan bántottak, a másik, a helyszínről elmenekülő társa ügyében nem.

Jogvédő szervezetek - az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért - évek óta arra panaszkodnak, hogy a rendőrség és az ügyészség akkor sem gyűlölet-bűncselekmény miatt nyomoz, amikor a körülmények miatt legalábbis megalapozottan gyanítható a rasszista indíték. Legutóbb néhány napja tiltakoztak, mivel a rendőrség csak súlyos testi sértés miatt indított nyomozást, miután egy focimeccsen antiszemita és kirekesztő mondatok kíséretében eltörték a Raoul Wallenberg Egyesület elnökének orrát. Hasonló példának hozta fel a Társaság a Szabadságjogokért programvezetője azt is, amikor tavaly nyáron jobbikos tüntetők kővel dobálták meg cigányok házait Devecserben. Először ebben az ügyben is garázdaság miatt nyomoztak, és csak kilenc hónap után minősítették át az ügyet közösség tagjai elleni erőszakra.

A civilek szerint ilyen esetek azért fordulhatnak elő, mert a nyomozó hatóságok nem elég felkészültek, a szakmai vita, a nyomozási protokollok hiánya miatt a rendőrök sokszor nem ismerik fel, ha egy cselekményt előítéletes indítékból követnek el, ezért azokat is rendes ügymenetben vizsgálják, holott sokkal súlyosabb esetekről van szó. A romákra viszont könnyen ráhúzták a magyarellenesség vádját - mondják a védők, akik minden fenti ügyben azzal védekeztek, hogy nem volt rasszista indíték a tettek mögött.

A csütörtöki ítélet után például Baltay Levente, a negyedrendű vádlott védője azt mondta az [origo]-nak, hogy nem áll meg a közösség elleni erőszak bűntette, szerinte a tényleges események fényében garázdaság miatt kellett volna ítéletet kiszabni a vádlottakra: "Nem az volt a motivációjuk, hogy gyűlöljük és megverjük a magyarokat, az volt az agyukban, hogy jönnek a gárdisták."