Biztatja, de nem segíti a kormány a becsületes árulkodókat

Látott valami nagy disznóságot egy hivatalban, de nem tudja, hogyan leplezhetné le? A kormány szeretne segíteni azokon, akik hasonló helyzetbe kerülnek, ezért átszervezi a korrupciógyanús ügyek bejelentésének módját. A kormány házon belül vizsgálná ki a korrupciós ügyeket, de ezzel több baj is van: a vizsgálat függetlenségét nem tudják biztosítani, ráadásul a feljelentő környezete mindig azt lesi, ki árulkodhatott.

Az üzenet rövid volt és velős. Megölnek engem is és a családomat is, ha nem hagyom abba a spicliskedést. Fel voltam készülve a támadásokra, de azt nem gondoltam, hogy a szeretteimet is belekeverik. Meg kell valljam, félek - mondta a budapesti parkolási maffiát lebuktató Duka József parkolóőr a Blikknek, miután elindult az ügyben a nyomozás. Duka Józsefet már nem lehet megvédeni. A parkolási cégnél történt visszaélésekről bizonyítékokat szolgáltató bejelentése után elbocsátották és megfenyegették. A kormány most a Duka Józsefhez hasonló becsületes embereknek szeretne segíteni egy - várhatóan jövő januárban életbe lépő - törvényjavaslattal.

Közérdekű bejelentők azok az emberek, akik a közösség érdekeit előrébb helyezik egyéni érdekeiknél, személyes biztonságuknál, és bejelentik a munkahelyükön tapasztalt visszaéléseket. A korrupció csak a legritkább esetben derül ki, ha pedig kiderül, bizonyításuk nagyon nehéz, éppen ezért a közérdekű bejelentések segíthetik a hatóságok munkáját.

Négy helyen panaszkodhatunk

A javaslat értelmében bárki bejelentést tehet, ha úgy gondolja, hogy valami visszás dolgot tapasztalt a környezetében. Például amennyiben valaki egy nagyobb állami szervnél észreveszi, hogy a felettese rendszeresen, nagy tételben lopja a gémkapcsokat, és azzal a privát cégében fűzi össze a papírokat, akkor az ügyet sejtő dolgozónak négy lehetősége lesz a bejelentésre.

Nem gépkapcsokkal foglalkoznak

Fordulhat a hatóságokhoz, az ombudsmanhoz, bejelentheti az esetet az interneten, vagy megkeresheti a munkahelyén működő integritás tanácsadót. Az integritás tanácsadók azok, akik a nagyobb állami szerveknél kezelik a korrupciós kockázatokat, a kormánytisztviselők közül választja ki őket az intézmény vezetője a KIM jóváhagyásával. Az elektronikus úton beérkezett bejelentéseket az ombudsman kezeli majd. Az így beérkezett bejelentésekkel pedig két dolgot tehet az állampolgári jogok biztosa: vagy kivizsgálja, vagy az illetékes integritás tanácsadóhoz továbbítja az ügyet, aki minden adatot megismerhet, kivéve, ha valaki arra kéri az ombudsmant, hogy ne adja ki azokat.

Az uram-bátyám világ probléma

"A bizalom megléte a legfontosabb a bejelentő-rendszerek működésénél" - mondta egy korrupciós ügyekkel foglalkozó szakember, aki ismeri a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellekkel foglalkozó részlegének munkamódszerét is. Szerinte a bejelentő rendszerek csak azután kezdenek el hatékonyan működni, ha a dolgozók úgy látják, biztonságban vannak és van eredménye a bejelentéseiknek, de a törvénytervezet egyáltalán nem ilyennek néz ki.

A főnök emberének kell jelenteni a főnök stiklijeit

A magyar állami szervezeti kultúra és az uram-bátyám miatt minden bizonnyal a főnök által kinevezett integritás tanácsadó az utolsó, akihez fordulna valaki az információval, mert egyszerűen nem bízik bennük - mondták egyöntetűen az [origo] által megkérdezett, korrupcióval foglalkozó szakértők, akik azt is megjegyezték, hogy egy új rendszer bevezetésével biztosan több lesz a bejelentés, de az nem jelenti azt, hogy kisebb lenne a korrupció.

A közérdekű bejelentők védelmének lényege, hogy a bejelentőt ne érhesse retorzió azért, hogy szóvá tesz olyan visszaéléseket, rendellenességeket, amelyek sértik a szervezet vagy a közösség érdekeit. Mivel ezek a szervezet vezetését is érinthetik, fontos, hogy a bejelentések kivizsgálásáért felelős személy vagy szerv, széles autonómiával bírjon - mondta Léderer Sándor, a K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda vezetője. A kizárólag a szervezet vezetőjének alárendelt tanácsadó ezt nem tudja garantálni. A tanácsadókról szóló, februárban megjelent rendelet külön kiemeli, hogy "az integritás tanácsadó a hivatali szervezet vezetőjének közvetlen irányítása alatt áll", az ezt kiküszöbölő garanciákat pedig a tapasztalatok szerint könnyű kijátszani.

Sértettség, düh, bosszúvágy

A GVH már évek óta működtet bejelentő rendszereket. Egyrészt a hivatal erre szolgáló felületén bárki bejelentheti a tisztességtelen piaci magatartásra utaló jeleket, amiért akár informátori díjat is kaphat. Ez a pénz az ügyben kiszabott teljes bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint lehet. Másik eset, ha egy kartellben résztvevő cég szolgáltat a kartellt leleplező információkat. Ekkor alkalmazható a versenyhivatal engedékenységi politikája, aminek keretében az együttműködő cég mentesülhet a bírság kifizetése alól.

A GVH-nál jutalmat kaphatnak a bejelentők

"Legtöbbször sértettség, düh és bosszúvágy sodorja az embereket a GVH felé" - mondta a GVH-s szakember, aki krimibe illő történeteket mesélt a bejelentőkkel való találkozókról. "Volt, aki kocsmában vagy utcán akart találkozni, de volt olyan is, aki anonim e-mail címről keresett meg minket, és úgy küldte el a dokumentumokat". Szerinte a hivatal dolgozói garantálták a bejelentők homályban maradását, és a nyomozásokat, rajtaütéseket is úgy intézték, nehogy kiderüljön, honnan kapták a fülest. Mindig egy sokkal általánosabb vizsgálatot folytattak, mint amiről a bejelentés szólt, a fülesként kapott dokumentumokra pedig csak a legritkább esetben volt szükség egy bíró engedéllyel végrehajtott rajtaütés után - mondta a szakértő.

A hülyeségen el lehet bukni

"Az emberi hülyeség azonban mindig benne van a pakliban, mert volt olyan is, aki a kocsmában hangosan dicsekedett azzal, hogy ezt és ezt én dobtam fel" - mesélte egy másik bejelentő-rendszerekkel foglalkozó szakember, aki azt is elmondta, hogy mikor egy bejelentés nyomán a GVH vagy más hatóság vizsgálódni kezd, akkor az egész érintett szakma azt próbálja kideríteni, ki volt a tippadó, ezért rendkívül körültekintő módon kell folytatni a vizsgálatokat.

Ez történt a malomkartell leleplezésénél is, ahol a Cerbonánál dolgozó vezető megelégelte a kartellezési gyakorlatot és a volt munkahelyén lemásolt CD-vel a GVH-hoz fordult. "Az első munkanapom 2007. szeptember 3-án volt a cégnél. Már az előző héten felhívott a főnököm, hogy az első munkanapomat nem Székesfehérváron kezdem, hanem vele és egy közvetlen beosztottjával a Gyermely Rt. székhelyén kell találkoznunk reggel kilenckor. Kérdeztem, mivel kell készülnöm, de azt mondta, semmi különössel; ez legalább olyan furcsa volt, mint az, hogy azt mondta: ez egy rendkívül titkos tárgyalás lesz. Azt is kérte, hogy ezért a mobilomat harmadikán reggel már be se kapcsoljam, hogy utólag ne lehessen visszakeresni a cellainformációkat" - mesélte még 2009-ben az Indexnek a malomipar felosztásáról a bejelentő, aki 2008 tavaszán határozta el, hogy nem kíván tovább részt venni a kartellezésben.

Leginkább az háborította fel, hogy a legalapvetőbb, még a legszegényebbek által is megvásárolt élelmiszerek alapanyagával nyerészkedtek. Úgy érezte, hogy fogyni kezd körülötte a levegő, "ezután döntöttem el, hogy tovább nem leszek lojális a munkaadómhoz, és már Székesfehérvárról hazafelé jövet elhatároztam, hogy a versenyhivatalhoz fordulok" - idézte fel a bejelentő a GVH megkeresésének előzményeit. A volt Cerbona-dolgozó ezt követően rendszeresen kapott fenyegetéseket; vonalas és kaputelefonját is ki kellett köttetnie az éjszakai zaklatások miatt.

A magáncégek nem hagyják veszni a pénzt

A hazai magánszektor bőségesen szolgáltat tapasztalatot arra, hogyan kéne működnie egy hatékony bejelentő-rendszernek, ugyanis a legtöbb nagy cégnél működik ilyen. A vállalatok egyszerűen nem engedhetik meg azt a luxust, hogy nem áldoznak erre, hiszen a felmérések szerint globálisan egy cég nyereségének 5-7 százaléka folyik el különböző visszaélések útján - mondta Biró Ferenc, az Ernst and Young partnere, a Visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások üzletágvezetője. Szerinte azoknál a cégeknél, ahol működik ilyen bejelentő rendszer, ott csökkent a visszaélések mértéke.

A menedzsment olyan munkát adott, hogy rendszeresen borítékokat kellett szállítani valakinek; egy cég igazgatója a dolgozókkal a konkurens cég ügyeit intéztette; a vállalat igazgatója a cég helikopterén ment vadászni, és a töltényeket is a cég számlájára vette - jellemzően ilyen panaszok bukkannak fel a magánszférában.

A legtöbb amerikai illetve nyugat-európai tőzsdéken jegyzett cégnél működő bejelentő rendszerek egy része kiszervezve működik, míg másik részük házon belül, egy teljesen elkülönült, ezzel foglalkozó csapattal oldja meg a feladatot, Magyarországon ez még ritka. A gyakorlatban úgy kellene működnie a rendszernek, hogy van egy forródrót vagy egy e-mail cím, amin a simlisséget sejtő dolgozó elküldheti az információit. A beérkező bejelentéseket ezután feldolgozzák, kivizsgálják és az eredményt a cég megfelelő szintű vezetőihez továbbítják, aki dönt arról, mit kezd az információval.

A közérdekű bejelentést szabályozó törvénytervezet a magánszféra tapasztalatait nem igazán vette figyelembe, viszont egy teljesen új bejelentő-mechanizmust ajánl a privátszférának a már meglévő hivatalos hatósági út mellé. Ez az új intézmény a bizalmi ügyvéd lesz, akit a cégek megbízási szerződéssel alkalmazhatnak azért, hogy fogadja a bejelentéseket, segítse a bejelentőket. A kormány szerint ezzel az ügyvédi titoktartás védi a bejelentő személyét, aki így jogilag helytálló tájékoztatást kaphat lehetőségeiről és jogairól, és előszűrőként is felfoghatja az érdemi információt nem tartalmazó bejelentéseket. Biró szerint ez nem ideális megoldás: "annyira kicsi a magyar piac, hogy nagyon kevés megfelelő tapasztalattal rendelkező ügyvédi iroda tudna megfelelni a szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak".