Magányos gyereklelkek miatt piszkálják a kormányt

2013.05.24. 07:33

Mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik egyedül szeretnének megismerkedni valamelyik vallás hitelveivel az iskolában? És ki fogja fizetni a településről településre zarándokoló hittantanárokat? E két kérdésre szeretnének választ kapni az egyházak a hittanoktatás indulása előtt alig három hónappal. A kormány szerint minden rendben van, de oktatással foglalkozó fideszesek is elismerik, hogy a rendszer még nem áll készen az indulásra.

Nyilatkozatpárbaj alakult ki az elmúlt napokban egyházi vezetők és a kormány között. Erdő Péter bíboros azt mondta május 20-án, hogy a kormány még nem adta ki azt a végrehajtási utasítást, amely alapján a gyakorlatba lehetne ültetni a hit- és erkölcstanoktatást.

E nélkül senki nem tudja például, hogy a hitoktató kap-e óradíjat, ha igen, akkor mennyit, és vajon az államtól, vagy az adott egyháztól kapja-e. Azt sem tudják, hogy hány gyereknek kell jelentkeznie hittanra ahhoz, hogy külön csoportot lehessen alakítani. "Sok mindent nem tudunk, és ez akadályozza a munkánkat" - fogalmazott a bíboros, pedig szeptembertől országszerte elindul az állami iskolákban is a hittanoktatás (a nem vallásos szülők az erkölcstant választhatják helyette).

Az Emmi válaszul május 21-én azt írta, hogy a március 22-ei Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján "minden feltétel adott a hit- és erkölcstan bevezetéséhez". "A szövegből többek között egyértelműen kiderül, hogy sem felfelé, sem lefelé nem korlátozza a csoportok létszámát, biztosítja a hit- és erkölcstan iskolán kívüli oktatásának lehetőségét" - olvasható a közleményben. Az [origo] által megkérdezett egyháziak és oktatáspolitikusok szerint ez nem teljesen fedi a valóságot.

Erdő Péter szerint nincs megoldva a hittan-kérdésFotó: Hajdú D. András [origo]

Nem lenne helytálló hátradőlni

Több fideszes oktatáspolitikus szerint sincs minden tisztázva. "Nem lenne helytálló úgy hátradőlni a karosszékben, hogy minden rendben van" - mondta például kérdésünkre Pósán László, a parlament oktatási bizottságának fideszes alelnöke. Pósán elismerte, hogy még nincs minden kidolgozva a hit- és erkölcstan oktatásának szeptemberi indulására. A nyárra várja a végrehajtási rendelet megjelenését, amivel szerinte még időben vannak. (Erdő Péter és Bölcskei Gusztáv református püspök már tavaly júniusban kérték, hogy "méltóztassanak már kiadni a végrehajtási utasítást", ami azonban máig is csak részben történt meg - mondta erről a bíboros hétfőn.)

Az oktatási bizottság ismeri ugyan a hittantanítás körüli problémákat, viszont testületileg már nem foglalkozik a kérdéssel Pósán és a bizottság egy másik kormánypárti tagja, Révész Máriusz szerint sem. "Az Oktatási Bizottság befejezte a munkáját, többet nem tudok mondani erről a kérdésről" - mondta utóbbi.

A szintén a bizottságban ülő fideszes Pánczél Károly is hallott már a gondokról a saját körzetéből. "Az órarendbe illesztéssel lehetnek itt-ott problémák, illetve bizonyos helyeken a megfelelő számú és képzettségű hitoktató biztosításával" - mondta. Pánczél úgy értelmezi a törvényt, hogy az államnak kell fizetnie a hittantanárokat: "a személyes véleményem, hogy ha az állam törvényben tette kötelezővé a hit- és erkölcstan oktatását, akkor mivel nem fakultatív dologról van szó, az államnak kell vállalnia ennek finanszírozását, méghozzá a normális pedagógusi óradíjjal."

Reméljük, lesz egy szerény költségvetés erre

A jelek szerint a tanárok fizetése és a kisebb felekezetek hittanórái jelentik a fő problémát az egyházaknak is. A kormány jó szándéka láthatóan megvan, biztosan gondoltak a költségekre is - mondta reménykedve a Magyar Ortodox Egyházmegye (Moszkvai Patriarkátus) egyházmegyei titkára, Tatárka Kirill. Egyelőre csak reménykednek abban, hogy a kormány döntései mellé "lesz egy külön szerény költségvetés is". Például arra, hogy a hittanoktatók hetente vagy kéthetente el tudjanak utazni órákat tartani olyan településekre is, ahol csak egy-két diák kért hittanoktatást tőlük. Azt is lehetségesnek tartják, hogy együtt, a parókiájukon tartsák meg az oktatást a gyerekeknek.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a tőlük hittanoktatást kérő gyerekek kedvéért kész az iskolákhoz menni, még akkor is vállalva ezt, ha egy iskolában csak egy-két ilyen diák van. Budapesti szinten az EMIH mintegy 30-50 diákkal számol, de Tóth Gábor, a hitközség oktatási ügyekben illetékes tisztviselője szerint még nem tudni, pontosan hányan jelentkeztek hozzájuk. Tóth egyébként úgy tudja, hogy egy iskolából hét gyereknél több jelentkező esetén fizeti az állam a költségeket, de azt nem tudta megmondani, hogy erről pontosan milyen jogszabály rendelkezik.

Hasonló problémákkal főként a kisebb egyházaknak kell szembenézniük. Egy pest megyei görög-katolikus lelkész kérdésünkre azt mondta: "A törvény szerint akár egy gyerekért is el kellene menni, aki a saját településén nem kapja meg az általa kért oktatást. Ez azonban képtelenség, a szabály arról már nem szól, hogy mégis miből finanszírozzuk az ilyen luxusutakat." A lelkész szerint is léteznek a katolikus bíboros által felvetett problémák, de azért a logisztikán túl alapvetően rendben megy a hit- és erkölcstan bevezetése az állami iskolákba.

Háttéralkukkal oldják meg

Vannak olyan egyházak, amelyek pontos szabályozás híján a saját szakállukra dolgoznak ki megoldásokat. Így nincsenek átugorhatatlan akadályok - mondta egy kelet-magyarországi evangélikus esperes.

Az esperes szerint a kisebb településekre az a jellemző, hogy vagy az evangélikusok vannak többségben, vagy a katolikusok. Tudják, hogy van olyan falu, ahol egy-két gyerek szeretne mondjuk evangélikus hitoktatásban részesülni, viszont ehhez akár hetven kilométert is utaztatni kellene, mert a lakóhelyén vagy annak közvetlen környékén nem lesz ilyen. "Ezekben az esetekben megállapodtunk a katolikusokkal, hogy a gyerekek a saját településükön maradva járhassanak inkább hozzájuk." Ez nem jelent problémát, ugyanis "az erkölcstan gyakorlati-dogmatikus szinten nincs jelentős különbség evangélikus és katolikus vallás között", az általa ismert, érintett szülők is többnyire gond nélküli elfogadták a helyzetet.

Forrás: MTI

Az atya szerint ugyanakkor az ilyen háttéralkuk jellemzőek az ősztől induló új rendszerre, ugyanis "már látszik, hogy a gyakorlatban nem mindig az fog megvalósulni, amit papíron lejegyeznek".

"Valóban nem tudjuk még, hogy a hitoktató atyáink és egyéb szakembereink fognak-e pénzt kapni a tanításért, és mennyit, de ahogy látom, többen örülnek, hogy egyáltalán taníthatnak. Különösen igaz ez azokra a kollégákra, akik eddig még nem tanítottak, hanem egyéb egyházi feladatokat láttak el" - összegzett egy pest megyei katolikus középvezető.

Foghíjasak a szabályok

Abból a rendeletből, amely az Emmi közleménye szerint tisztázza a helyzetet, egyáltalán nem derül ki minden, amit az egyházak hiányolnak. A köznevelési törvény csak általánosságban rögzíti, hogy a tanulóknak az állami iskolákban is joguk van ahhoz, hogy ha szeretnének, akkor hit- és erkölcstan oktatásban részesüljenek, méghozzá olyan valláséban, amelyet választanak. A rendeletből - és más hatályos jogszabályból - sem derül ki egyértelműen, hogy minimum vagy maximum hány fősnek kell lennie egy hittanos tanulócsoportnak (így elvileg akárhány fős lehet), hogy hogyan kell eljárni például akkor, ha egy településről csak egy gyerek jelentkezik egy egyházhoz, vagy hogy ki fizeti majd a hittantanárokat és hogyan.

A rendelet részletesen szabályozza viszont, hogy hogyan kell megszervezni a hittanoktatást, összehangolva az elsősök beiratkozásával, milyen információkat kell megkapniuk a szülőknek a lehetőségekről, és hogyan kell nyilatkozniuk arról, hogy a gyermekük számára az erkölcstant vagy a hit- és erkölcstant választják. Itt vannak a legfontosabb előírások:
- Az egyházak képviselői minden márciusban egy afféle nyílt napon mutatkoznak be a szülőknek
- A szülőknek joguk van megismerni a tantervet, a tananyagot, a tervezett módszereket és az egyházak illetékeseinek elérhetőségét.
- A szülőnek a beiratkozáskor kell nyilatkoznia arról írásban, hogy a sima erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan oktatás választja, és melyik egyháznál.
- Ha olyan egyház hittanára járatná a gyerekét, amelyik nem jelentkezett be az iskolába, akkor az
igazgatónak kell erről az adott egyházat értesítenie.
- Ha az adott egyház mégsem vállalja, vagy nem vállalja a hit- és erkölcstan oktatást, akkor a szülőnek
újra nyilatkoznia kell: választ-e azok közül, amelyek helyben elérhetőek, vagy marad az erkölcstannál inkább.
- Ezután alakulnak meg az (összevonható) tanulócsoportok. A hittanórákat elsősorban akkor kell megtartani, amikor az erkölcstanórák is vannak az órarend szerint. Ha ez nem megoldható, akkor lehet másik időpontot is szervezni, a helyszín pedig akár az iskola épületén kívül is lehet.
- Ha a következő évre a szülő mégis meggondolná magát, és erkölcstan helyett a hittant választaná a
gyerekének vagy fordítva, esetleg másik egyházat akarna választani, akkor minden év május 20-áig kell nyilatkoznia erről.
- A beiratkozás után egy héten belül az igazgató egyeztet a tanulócsoportok
kialakításáról az egyháziakkal, azok így alakulhatnak meg.